Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád vármegye salgótarjáni járásában.
Településrészei: Külső- és Belső-Zabar, Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.
Fekvése Az aprófalu Nógrád vármegye északkeleti határán, a Medves-fennsík és a Felső-Tarnai-dombság találkozásánál, a Tarna folyó (itt még patak) völgyében helyezkedik el, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30, Ózdtól pedig 24,5 km-re, a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál (a határa szélét délen érinti még a Szilaspogonyra vezető 23 111-es út is). Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád vármegye legkeletibb pontja. A község természeti környezete, klímája jó lehetőséget nyújt erdei kirándulásokra, gombagyűjtésre. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Éghajlata Zabar és környéke Magyarország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.Magyarország - hőmérsékleti szélsőértékei, met.hu A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal – Index, 2012. augusztus 16.Kolozsi Ádám - Megdőlt a hidegrekord: mínusz 4,6 Zabaron (444.hu, 2025. 10. 03.)
Mezőgazdaság Környéke, miként az egész Medves-vidék, a legutóbbi időkig híres volt extenzív állattartásáról.
Története Neve szláv eredetű, jelentése: „fenyves mögötti hely” (za-: valami mögött, valamin túl; bor: fenyő, fenyves erdő). Régészeti leletek szerint a település környéke már a bronzkorban lakott volt. A falut 1332-ben említik először: pápai tizedszedők dézsmajegyzékében szerepel, templomos helyként, Sobur névalakban. Okleveleinkben az első adata 1359-ből való, ekkor már Zabar néven mint a Zabary és Bebek család birtoka. A 16. század végére a török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, de 1692-ben ismét jegyzik. Az új települést a réginél beljebb, az erdőben építették fel, ez lett a későbbi Magyarzabar (ma: Belső-Zabar), megkülönböztetésül Tótzabartól (Külső-Zabar), amelyet a 18–19. század fordulóján szlovák telepesek alapítottak. A régebbi falurészt Fényes Elek 1851-ben Német-Zabar néven lajstromozza, de a korabeli térképeken ilyen elnevezés nem szerepel. 1890-tól már újra összevont néven említik.
Trianon előtt Gömör–Kishont vármegye legdélibb zárványtelepülése volt, négy vármegye: Nógrád, Heves, Gömör és Borsod határainak összeszögellésében. Trianon után – mivel az új járás- és megyeszékhelyet, Putnokot innen alig lehetett megközelíteni – a falut Nógrád vármegyéhez csatolták (az átcsatolást az 1928. évi közigazgatási törvény véglegesítette). Periferiális helyzete, kulturális, néprajzi és földrajzi elszigeteltsége, nehéz megközelíthetősége miatt azonban a településnek Nógrádhoz éppúgy nincs igazi kötődése, mint ahogy Gömörhöz sem volt, Borsodról vagy Hevesről nem is beszélve.
Az 1950-es évekig a Csehszlovákiába való átjárást vámházas határátkelőhely biztosította.
A településen 2004 óta Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Béla (független) 1994–1998: Kovács Béla (független) 1998–2002: Nagy Tamás (független) 2002–2006: Nagy Tamás (Fidesz) 2006–2010: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) 2014–2015: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) 2015–2019: Ferencz Nándor Lajos (független) 2019–2024: Ferencz Nándor Lajos (független) 2024– : Ferencz Nándor Lajos (Fidesz-KDNP)
A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.
Népessége A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).Zabar Helységnévtár
2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,5% volt római katolikus, 0,2% református, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (26,4% nem válaszolt).Zabar Helységnévtár
Látnivalók bélyegkép|260px|Ruby Antalnak, a falu egykori plébánosának sírja a templom mellett, öntöttvas kereszttel a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom (13. század), mellette csaknem 200 éves öntöttvas keresztek; 1725-ben épült kúria, 1814-től r. k. plébánia (a lakosok többsége r. k. vallású; anyakönyvezés 1807-től van)
Jegyzetek
További információk Zabar község hivatalos honlapja Zabar település az utazom.com honlapján Gyalogló eMagyarország Medvesalja Geocaching Vendégház A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései