A „yeizmus” (spanyolul: yeísmo, ’j-zés’) az ll és az y mássalhangzók azonos ejtését jelenti a spanyol nyelvben. Az ll betű a normatív nyelvtan szerint az palatális oldalréshangot,Hasonló a magyar lj kapcsolathoz az éljen szóban, csak azzal a különbséggel, hogy a két hangot egyszerre ejtjük ki. az y pedig a [] palatális réshangotA magyar j-nél kissé zártabban ejtett j, megközelítően olyan, mint a jöjjön szóban a jj. jelöli fonológiai megkülönböztető szereppel, vagyis elméletileg két különböző fonéma. A „j-ző” beszélők (yeístas) ajkán viszont a két hang teljesen egyformán hangzik a [] javára, következésképpen a kiejtésükben nem tesznek különbséget olyan szópárok között, mint például valla (’vászon’) és vaya (’menjen’), vagy se cayó (’leesett’) és se calló (’elhallgatott’).
Elterjedése A yeísmo, amely terjedésének központjai a nagyvárosok, ma már az egész spanyol nyelvterületen teljesen általános és elfogadott, a kivételt éppen az [] ejtését őrző vidékek képviselik. Gyakorlatilag már csak nagyon kevés helyen maradt meg az ll eredeti ejtése: Spanyolországban Madrid és majdnem az összes város „j-ző”, kivétel a katalán nyelvterület, ahol e nyelv hatására még ejtik az [] hangot, illetve az északi területek, leginkább az idősebb vagy vidéki nyelvhasználók körében. Hispano-Amerika egész területe szintén „j-ző”, néhány kivétellel: Belső-Kolumbiában, valamint Bolíviában ejtik még az [] hangot, utóbbi esetben kecsua adsztrátumnak köszönhetően maradt fent a konzervatív ejtésmód, mivel a kecsua nyelvben is létezik az fonéma.
Ejtésváltozatok
A „j”-ző nyelvjárásokban, vagyis a spanyol nyelvterület túlnyomó részén a [] hangnak számos ejtésváltozata (allofónja) lehetséges, a félhangzószerű (approximáns) [] ejtéstől egészen az affrikátáig [], [] (magyar zs, gy, dzs; az utóbbi ejtésmód főleg Kolumbiában és Mexikó egyes részein jellemző). Külön említést érdemel a Río de la Plata-i nyelvjárás (Argentína, Uruguay), ahol magyar zs-nek [] vagy s-nek [] hangzik, utóbbi a női beszélőkre jellemző.
Az Akadémia és a média szerepe A yeísmo elterjedtségének ellenére a Spanyol Királyi Akadémia továbbra is fonémaként tartja számon az /λ/ hangot, és a művelt spanyolországi beszélők körében is létezik törekvés a megkülönböztető kiejtés fenntartására és terjesztésére, amiben nagy szerepe van a spanyol médiának is.
Jegyzetek
Kategória:A spanyol nyelv hangtana