bélyegkép|A horoszkópok (és általában az asztrológia) sikerességének egyik oka a Forer-hatás
A Forer-hatás (más néven Barnum-hatás vagy a személyes megerősítés téveszméje) szerint egy egyén nagy valószínűséggel bármely felületes, részletekbe nem bocsátkozó személyiség-jellemzést pontosnak, magára illőnek fog találni, ha azt a meggyőződést keltik benne, hogy az kifejezetten az ő számára készült.
A Forer-hatás a szubjektív megerősítés jelenségéhez kapcsolódik, melyről akkor beszélünk, ha valaki két, össze nem függő vagy véletlen esemény között kapcsolatot tételez fel valamely hit, elvárás vagy hipotézis alapján. (Például a horoszkóp tartalma és élete egy közeljövőben bekövetkező eseménye vagy épp aktuális érzései, személyiségképe között.)
Forer kísérlete 1948-ban Bertram Forer pszichológus személyiségtesztet töltetett ki hallgatóival, akik így abban a hitben olvasták a később kézhez kapott elemzést, hogy az a teszt eredményei alapján készült. Az alanyok értékelésének átlaga a szöveg pontosságáról (vagyis arról, mennyire illik rájuk) a 0-tól 5-ig terjedő skálán 4,26 volt. Valójában mindenki ugyanazt a – Forer által horoszkópokból összeollózott – szöveget kapta:
A hatást befolyásoló tényezők Későbbi tanulmányok szerint az alanyok magasabb értékelést adnak, ha
azt hiszik, hogy az elemzés kizárólag rájuk vonatkozik megbíznak a kiértékelő tekintélyében az „elemzés” főként pozitív jellemvonásokat sorol fel
Források
Külső hivatkozások Online példa egyszerű személyiségtesztre
Kategória:Pszichológia Kategória:Kognitív torzítások