Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Süketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.
Fekvése A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis-Nyárád és Nagy-Nyárád összefolyásánál fekszik.
Nevének eredete Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról, illetve a szláv eredetű zerda névről kapta, ami vásárt jelent.
Története Az első írásos említés a helységről “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés működik a kisvárosban.
Lakossága 1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.
A 2002-es népszámlálás során lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. A felekezeti megoszlás a következőképpen történt: református: 57% római katolikus: 19% unitárius: 15% adventista: 6% Jehova tanúi: 5% ortodox: 4% más vallású: 2% 2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar, 523 román, 192 cigány anyanyelvű. Nyárádszereda lakossága 3543 fő, ebből 3260 magyar, 89 román, 76 cigány.
Látnivalók Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való. A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült. A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épül. Bocskai István fejedelem mellszobrát 1906. június 23-án avatták fel, később a református templomba menekítették, 1998-óta található újra a főtéren. 2008-ban felújították a központi parkot, amely a város jellegzetes arculatát adja, és átadták a szökőkutat is a parkban. nevezetes a szakadát a Nyárád folyásánál
Híres emberek
Itt született 1908-ban Farkas Jenő tanár, folklórgyűjtő. Itt született 1906. január 29-én Huszár Lajos numizmatikus. Itt született 1960. szeptember 19-én Rekita Rozália színésznő. Itt született 1968. augusztus 10-én Szabó Csilla nyelvtudományi szakíró.
Testvértelepülések Mouscron, Belgium, (1993) Aszód, Magyarország, (1994) Simontornya, Magyarország, (1998) Örkény, Magyarország Szerencs, Magyarország, (2005) Mór, Magyarország, (2009) Hajdúdorog, Magyarország, (2011) Zalaegerszeg, Magyarország, (2025)
Galéria
Jegyzetek
További információk Nyárádszereda adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon A Nyárádszeredai Padlásmúzeum
Kapcsolódó szócikkek Bekecs-hegy Deák Farkas Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal A8-as autópálya (Románia)#Marosvásárhely–Nyárádszereda Székelyföld történelmi székei Sóvidéki lázadás
Kategória:Maros megye települései Kategória:Marosszék települései