A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, az akkor csaknem hetvenéves „nemzet csalogányáról” nevezték el, 1920-ban, ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A tér alatt elhaladó M2-es metróvonal második szakaszának elkészültével, 1972 decemberében megszűnt a tér mellett elhaladó Rákóczi úton a korábbi (19, 44, 67, 68) villamosközlekedés.

Volt és jelenlegi épületei Nemzeti Színház A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”. A budapesti 2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották. fotókkal Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád, Somlay Artúr és Újházi Ede.

Corvin Áruház A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, amelyet a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.Elkezdték leszedni a Corvin Áruház alumíniumburkolatát

EMKE A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza.Emke Kávéház A zenés szórakozóhely nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. A kávéház jelentőségét növeli, hogy a teret évtizedekkel a hivatalos névadás, sőt a tér átalakítása, valamint a kávéház bezárása után is EMKE-ként emlegették, mely a rendszerváltást követően kezdett kikopni a közbeszédből. Nevét viselte az 1971-ben épült közeli EMKE Szálló és a rendszerváltás után épült EMKE Irodaház is. A kávéház földszintjén eszpresszó és bisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.Tér, ami nincs

Éjjel-nappali bélyegkép|Az Erzsébet krt. 1-3. sz. sarokház (balra) Az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán, az Erzsébet krt. 1–3. sz. alatti, Czigler Győző által a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára 1892-ben épített sarokház utcaszintjén volt az 1960-as évektől Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett Éjjel-nappali CSEMEGE, a Közért (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt.) kezelésében. Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Megközelítése A tér Budapest két jelentős forgalommal bíró útjának, a József körútnak és a Rákóczi útnak a kereszteződésénél található. Az utak találkozásánál aluljáró húzódik, innen nyílik az M2-es metró Blaha Lujza tér állomásának utasforgalmi csarnoka is. A teret helyzetéből adódóan számos busz-, és villamosjárat is érinti: Villamos: Autóbusz: Éjszakai autóbusz:

Blaházás

Az aluljáróban sok fiatal töltötte az idejét, innen eredt az 1980-as években elterjedt blaházás kifejezés, amelynek 'aluljáróban csámborogni' jelentése részben függetlenedett a konkrét helyszíntől.Édes anyanyelvünk, 1981/2. szám, 8. oldal, Arcanum

1984. május 7-én a Magyar Rádió Kabarészínháza a pár nappal korábban átadott Skála Metróból közvetítette szokásos havi bemutatóját. A Szabad Európa Rádió Hungarian Monitoring című kiadványaBlinken OSA Archívum leiratot készített a műsorról, melyet a Blinken OSA Archívum őrzött meg. Nagy Bandó András a Marx téri aluljáróról többek között ezt mondta:Hungarian Monitoring, 1984. május 9., 445. és 451. oldal, Arcanum

Szintén 1984-ben egy építőtábor vezetője így nyilatkozott az Ifjúsági Magazinnak:IM, 1984. augusztus, Arcanum

A szó pejoratív jellegét mutatja Körber Tivadar véleménycikke a kecskeméti Forrás 1984. évi 2. számában is:Forrás, 1984/2, Arcanum

Képek

A tér az irodalomban, filmekben A tér több jelenet helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Jegyzetek

Források Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961) azonossági száma: 10019 Sármány Ilona - Juhász Gyula: Amit a századforduló kávéházainak berendezéseiről tudunk [ Magyar színháztörténet II.] Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk A Blaha Lujza tér története (www.emke-budapest.com) Cikk a tér tervezett felújításáról és történetéről (HG.hu, 2010. március 31.)

Kapcsolódó szócikkek Blaha Lujza tér metróállomás