260px|bélyegkép|jobbra|A szülőháza Lámkeréken

Lucian Blaga (Lámkerék, 1895. május 9. – Kolozsvár, 1961. május 6.) román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában. 1936-tól a Román Akadémia tagja.

Élete Ortodox pap kilencedik gyermekeként jött a világra. Habár tudott volna, 4 éves koráig nem beszélt. Az Autoportret (Önarckép) című versében így ír erről: "Lucian Blaga néma, akár a hattyú"Lucian BLAGA Iskolaéveit először Szászsebesen német nyelvű iskolában kezdte, majd Brassóban, az Andrei Șaguna líceumban tanult tovább. 1914-ben beiratkozott a nagyszebeni teológiai szemináriumba, hogy elkerülje a besorozást az osztrák-magyar monarchia hadseregébe. 1917-től a bécsi egyetemen tanult filozófiát és ugyanitt doktorált 1920-ban.

Az erdélyi Tribuna újság közölt először verset tőle 1910-ben Pe țărm címmel, majd a Românul hozta le a Reflecții asupra intuiției lui Bergson című tanulmányát 1914-ben. Az első drámáját 1920-ban a Voința folyóirat közölte Zamolxe, mister păgân címmel. 1921-ben a Román Akadémia az Adamachi díjjal jutalmazta a debütálását. 1922-ben a kolozsvári egyetem először adta elő Zalmoxe című darabját, valamint ebben az évben nyomtatták ki először a verseit német nyelven.

1926-ig sok lapnál dolgozott úgy, mint szerkesztő és igazgatósági tag. Ebben az évben a diplomáciai szolgálatban dolgozott Varsóban, Prágában, Lisszabonban, Bernben és Bécsben, mint követségi attasé. A Román Akadémia állandó tagjává választotta őt 1937-ben. A bécsi döntés után Szebenben, majd Kolozsváron tartott előadásokat. Szebenben adta ki 1943-tól folyóiratát Saeculum néven, s szerepet játszott a szebeni irodalmi kör megalakításában. 1948-ban eltávolították az egyetemtől, de továbbra is Kolozsvárott dolgozott könyvtárosként. 1960-ig a román kormány csak fordításokat engedélyezett neki. Az ekkor írt verseit majd csak halála után közölték. 1956-ban irodalmi Nobel-díjra jelölte Rosa del Conte és Basil Munteanu de a román kommunista kormány minden szempontból ellenezte ezt, mert idealista filozófusnak tartották, és versei egészen 1962-ig be voltak tiltva. A román kormány követeket küldött Svédországba, hogy tiltakozzanak a jelölés ellen.Zsehránszky István: Lucian Blaga és a Nobel-díj , maszol.ro , 2012. június 23. 1961. május 6-án halt meg rákban, és születésnapján, 9-én helyezték örök nyugalomra szülőfaluja temetőjében.

Lucian Blaga nevét viseli a Nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. thumb|képe a 200 lejesen

Művei Verseskötetei 1919 – Poemele luminii (A fény versei) 1921 – Pașii profetului (A próféta léptei) 1924 – În marea trecere (A nagy elmúlásban) 1929 – Laudă somnului (Az álom dicsérete) 1933 – La cumpăna apelor (Vízválasztónál) 1938 – La curțile dorului (A vágy udvarában) 1943 – Nebănuitele trepte (Nem sejtett lépcsők) 1982 – Posztumusz költeményei (3 kötet)

Költői hitvallás (Ars poetica) Lucian Blaga versei alapján az ő költői hitvallása az alkotás és alkotó közötti kapcsolatot vizsgálja. Véleménye szerint az alkotás az én (egyéni tudat) és a világ közötti közvetítő szerepét tölti be. Az alkotás folyamata gyarapítja a titkokat és rejtélyeket, nem csökkenti azokat. A titok a vers esszenciája, lényege. Ezért a költői képek nem „jelentenek”, hanem „utalnak”, nem magyarázzák meg az univerzum rejtélyeit, hanem megvédik és gyarapítják azokat.

Drámái 1921 – Zamolxe, mister păgân (Zamolxész, pogány titok) 1923 – Tulburarea apelor (Vizek zavargása) 1925 – Daria 1925 – Ivanca (Fapta) 1925 – Învierea (A feltámadás) 1927 – Meșterul Manole (Manole mester) 1930 – Cruciada copiilor (A gyermekek keresztes hadjárata) 1934 – Avram Iancu 1944 – Arca lui Noe (Noé bárkája) 1964 – Anton Pann

Aforizmakötetei Pietre pentru templul meu (Kövek a templomomhoz) Discobolul (A diszkoszvető) Elanul insulei (A sziget lendülete)

Prózai művei Hronicul și cântecul vârstelor, önéletrajzi mű (Az életkorok krónikása és éneke) Luntrea lui Charon, regény, önéletrajzszerű mű (Kháron ladikja)

Esszéi és filozófiai tanulmányai 1922 – Cultură și cunoștință (Kultúra és megismerés) 1924 – Filosofia stilului (A stílus filozófiája) Fenomenul originar (Az eredeti jelenség) 1925 – Fețele unui veac (Egy évszázad arcai) Ferestre colorate (Színes ablakok) 1926 – Daimonion 1931 – Eonul dogmatic 1933 – Cunoașterea luciferică (A luciferi megismerés) 1934 – Censura transcendentă (A transzcendens cenzúra) Orizont și stil (Horizont és stílus) 1936 – Spațiul mioritic (A mioritai tér) Elogiul satului românesc (A román falu dicsérete) 1937 – Geneza metaforei și sensul culturii (A metafora születése és a kultúra értelme) 1939 – Artă și valoare (Művészet és érték) 1940 – Diferențialele divine (Az isteni differenciálok) 1941 – Despre gândirea magică (A mágikus gondolkodásról) Religie și spirit (Vallás és szellem) 1942 – Știință și creatie (Tudomány és alkotás) 1947 – Despre conștiința filosofică (A filozófiai öntudatról) 1948 – Aspecte antropologice (Antropológiai vonatkozások) 1966 – Gândirea românească în Transilvania în secolul al XVIII -lea (A román gondolkodás Erdélyben a XVIII. században) 1968 – Zări și etape (Láthatárok és szakaszok) 1969 – Experimentul și spiritul matematic (A matematikai szellem és a kísérlet) 1972 – Isvoade 1977 – Ființa istorică (A történelmi lény)

Magyarul

Mágikus virradat. Válogatott versek; szerk., bev., jegyz. Domokos Sámuel, ford. Áprily Lajos et al.; Európa, Bp., 1965 Évek krónikája és éneke; bev. George Ivaşcu, ford. Kiss Jenő; Ifjúsági, Bukarest, 1968 Lucian Blaga legszebb versei; ford. Áprily Lajos et al., vál., bev. Jancsó Elemér; Albatrosz, Bukarest, 1970 Csodálatos mag. Versek; vál., bev. Alexandru Căprariu; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1975 (Tanulók könyvtára) Egy évszázad arcai. Aforizmák, esszék, tanulmányok; ford. Molnár Szabolcs, Szilágyi Domokos; Kriterion, Bukarest, 1978 Lucian Blaga versei; ford. Áprily Lajos et al., vál., szerk. Zirkuli Péter; Európa, Bp., 1979 (Lyra mundi) Manole Mester. Dráma; ford., utószó Markó Béla; Kriterion, Bukarest, 1984 Novemberi nyár. Válogatott versek; vál. Király László, ford. Áprily Lajos et al.; Kriterion, Bukarest, 1987 (Román költők) De profundis. Versek; ford. Lengyel Ferenc; Polis, Kolozsvár, 2002

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a világirodalomban (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest, 1999.

Literatura română: pregătire individuală pentru proba scrisă: examenul de bacalaureat – eseul / I. Paicu, M. Lupu, M. Lazăr. – Ed. a 2-a. București, 2008, Fordítás

További információk Lucian Blaga életrajza és versei magyarul Blaga verseinek fordításai Versei románul Nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem

Kapcsolódó szócikkek

Román Költők

Kategória:Román drámaírók Kategória:Román költők Kategória:Román filozófusok Kategória:Könyvtárosok Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:Kolozsváriak Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Rákban elhunyt személyek