Oroszhegy (románul Dealu) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése A falu Székelyudvarhelytől 11 km-re északra az Őrhegy déli lábánál a Bosnyák- és a Balé-patakok völgyében fekszik.
Nevének eredete Nevét az ómagyar urit (= hegyi út) főnév alapján (amely olyan hely, ahova utat kellett vágni), vagy első szláv telepeseiről kaphatta.
Pesty Frigyes helynévgyűjtő kérdéseire, 1865. január 23-án Tamás András községi jegyző a következő magyarázatot adta a falu nevének eredetéről:
"Oroszhegy elnevezésről a nép ajkán ma is élő hagyományból azt következtethetni, hogy ez elnevezés a község éjszaknyugati részén emelkedő Őrhegy nevű magoslatról vette elnevezését, amelyen az említett hagyomány szerént a hajdoni tatárjárás hadmozzanatait orozva kémlelte volna, innen Oroszhegy."
Története A falut 1334-ben Uriczhegy néven említik először. Az Őrhegy melletti Deskő-hágó közelében találhatók Mákvár csekély maradványai. A vár az ásatások eredményeképpen a korai bronzkorból származik. Az egykori Udvarhelyszék egyik legnépesebb települése. 1567-ben 56 portával találjuk. 1606-ban Farcád, Hodgya és Farkaslaka közti határperben 59 oroszhegyi gazda nyilatkozott. Érdemes közölnünk a névsort, mert olyan családnevekkel találkozunk, melyek ma már csak, hely, – dűlő nevekben maradt az utókornak, vagy már nem léteznek.
/ rövidítések: primipilus, lófőszékely – pr., pedites pixidarius, gyalog puskás – pix., libertinus, szabadszékely – lib., inquilinus, zsellér – in./
1. Péter Kovács pr., diafalvi, 50 éves, 2. György Tamás lib., 75 éves, 3. Bartalis Emre pr., 50 éves, 4. Benedek Albert pr., 65 éves, 5. Nagy Gergely oroszhegyi bíró, 40 éves, 6. Szabó Bertalan pix., 40 éves, 7. Filljér Miklós pr., 80 éves, 8. Rezi Pál lib., 60 éves, 9. Ambrus Pál lib., 40 éves, 10. János Gergely lib., 35 éves, 11. Péter Kovács lib., 40 éves, 12. István Benedek lib., 40 éves, 13. György János lib., 50 éves, 14. György Orbán pr., 60 éves, 15. István Kovács pr., 40 éves, 16.Lukács Lőrincz pr., 28 éves, 17. Szabó Bálint lib., 50 éves, 18. Simó János pr., 35 éves, 19. János György lib., 50 éves, 20.Tótth Péter lib., 40 éves, 21. Bíró Mihály lib., 32 éves, 22. Küs László lib., 45 éves, 23. Filljér Demeter pr., 25 éves, 24. Dénes János lib., 75 éves, 25. Szász Balázs lib., 25 éves, 26. Tótth György lib., 32 éves, 27. Tótth Kelemen lib., 40 éves, 28. Nagy Bálint lib., 25 éves, 29. János Lőrincz lib., 20 éves, 30. Kodor Mihály lib., 40 éves, 31. Bálint Márton lib., 35 éves, 32. Nagy István lib., 40 éves, 33. András István 25 éves, 34. Máté Pál lib., 20 éves, 35. György István lib., 20 éves, 36. Csortán Jakab lib., 20 éves, 37. Oláh István lib., 32 éves, 38. András Pál lib., 50 éves, 39. Albert Antal pix., 60 éves, 40. Gergely Antal lib., 32 éves, 41. Benedek János 40 éves, 42. Ferencz Máté lib., 32 éves, 43. Mihály Tamás jn., 32 éves, zsellére szombatfalvi Literatus Jánosnak, 44. Bálint Lőrincz pr., 35 éves, 45. Albert János lib., 40 éves, 46. Csortán György lib., 40 éves, 47. Nőrincz (Lőrincz) Péter lib., 32 éves, 48. Birtalan Lőrincz lib., 25 éves, 49. Máté István lib., 32 éves, 50. Márton Pál lib., 40 éves, 51. György János 60 éves, 52. György Miklós lib., 28 éves, 53. Mihály Péter lib., 18 éves, 54. Kodor Pál lib., 25 éves, 55. Sándor Péter lib., 25 éves, 56. Péter Gergely lib., 18 éves, 57. Major Bálint lib., 45 éves, 58. István Péter lib., 32 éves, 59. István Pál lib., 25 éves.
1614-ben lakossága 365, 1635: 64 család, azaz 320 személy, 1721: 410, 1750: 545,1786: 868, 1820: 1115, 1824: 1298, 1857: 1986, 1869: 2238, 1880: 2540, 1890: 2743, 1900: 3072, 1910: 2128 – Varság már levált egyházilag Oroszhegytől, 1930: 2270 – Varság már levált közigazgatásilag Oroszhegytől, 1941: 2408, 1992: 1833, 1992-ben 1833 lakosából 1814 magyar, 17 cigány és 2 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók Temploma: a falu és plébánia említése az 1334. évi pápai tizedjegyzékben jelenik meg először: „Item Dominicus sacerdos de Uriczheg solvit I. banalem”. Papja Domokos nevezetű. A régi templom az 1760-as püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint a mostani helyen épült, körbe véve a falu tízeseivel – al, közép és fel tízes telkeivel. Különálló egységet alkotott a tőle nyugatra fekvő, kis kápolnával és temetővel rendelkező diafalvi tízes. A „régi faluhelyéről” a lakosság már korábban az Árpádházi királyok idején beköltözhetett a huzatos fennsíkról Őrhegy láza déli, szélvédett oldalára. A következő feljegyzés a templomról már későbbi: Possevino Antal jezsuita atya 1584-es feljegyzése, amely idézi a reformáció kori harcokat: „Ugyancsak 1583-ban Oeszi András reformátor, ez az istentelen ember megtámadta az oroszhegyi templomban összegyűlt 40 embert, onnan kiűzte és még ruháiktól is megfosztotta őket”. Ráadásul a nálánál kisebb Szentkirály filiájaként működhetett tovább. Az egy időre reformátussá lett faluban 1606-ban esperesi vizitáció volt, hogy intézkedjék az anyaegyház Szentkirály és leányegyháza Oroszhegy papválasztásának ügyében. Végzését az udvarhelyi református zsinat erősítette meg, ahol a két helységet a következőképpen említették meg: „...in Mater Ecclesia Szent-Király, altero autem in filia Oroszhegy”. A zsinat úgy intézkedett, hogy a pap egyik vasárnap a szentkirályi anyaegyházban, másik vasárnap az oroszhegyi leányegyházban tartson istentiszteletet. Domokos Kázmér címzetes koronai püspökként 1670. évi egyházlátogatásakor 506 hívet írt össze, megjegyezte, hogy lelki gondozásukat licenciátus végzi. Látogatása alkalmával elrendelte, hogy a Diafalva falurészen álló régi templomot, amelyet a nedvesség miatt nehezen lehetett jó karbantartani, bontsák le és építsenek újat a régi romos – vsz. az 1553, vagy 1661-es tatárjáráskor leégett – oroszhegyi templom helyére. A templom építését a helybéli Kovács György saját költségén fejeztette be. Ezen kívül megaranyoztatta az ezüstkelyheket, a betegellátó szelencét, a hordozható keresztet és a gyertyatartókat. Mindenfajta miseruhát csináltatott. Az 1711-es püspöki vizitáción a templomról és anyagi javairól egy kevés információt kaphatunk. Ez szerint a templom Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve. A kőépület előtt egy harangláb, benne két harang. A nagyobbik szentelt. Oltár kettő, kehely is két darab. Egy másik jelentős pillanat az oroszhegyi egyházközség életében az 1748-as esztendő, ez évtől kezdve a falunak újból különálló plébániája lett. Különvált Szentkirálytól, amelynek eddig filiája volt és így a helyben tartózkodó plébánosok eredményesebben végezhették a hívek lelki gondozását.Az 1760-as püspöki látogatáskor megemlítették, hogy a templom nagyon romos állapotban van. Az egyház épületei nagyon régiek. A templom alapja gyenge és a nép templom nélkül fog maradni, ha nem épít újat. 1765. november 21-én jóváhagyták az oroszhegyi római katolikus templom újjáépítését. Mária Terézia június 18-i rendelete értelmében az oroszhegyi hívek kérelme a császárnőhöz Tamási György oroszhegyi származású kanonok közbenjárása révén meghallgatásra talált és engedélyt kaptak a régi romos templom megnagyobbítására. A templom építése kegyes adományokból és a hívek hozzájárulásával történt. 1766. május 6-ánTamási György pénzbeli hozzájárulásával és a hívek önkéntes munkájának köszönhetően megkezdték az 1670-ben épült templom lebontását és egy új felépítését. A templom építése négy évet vett igénybe, de már 1768-ban a templomot „meg fedték”. A püspöki vizitációkon megjegyezték, hogy falai szilárd anyagból készültek (kő és tégla), oszlopai nem voltak. Erős fedélzete zsindellyel volt befödve. Hosszúsága 13 orgias, szélessége pedig 5 orgias. A főajtó észak felé volt. Az ablakok vasráccsal voltak ellátva. Magas tornyában három megszentelt harang volt fölszerelve. Az építkezést, a kőművesek bérét, az ablakok, födélzet költségeit ajándékképpen a kanonok fedezte. Ajándékba egy orgonát is adott a templom számára. 1785-ben, a források említése szerint a templomra órát szereltek. Ez az óra ma is ott van a templom tornyában, de nem működik. A régi okiratban az órával kapcsolatban ez áll: „A nemes oroszhegyi Megyében a Templomnak Tornyába nagy óra vasból felállítatván és Die 14 July Anni 1785 Pünkösd után kilentzedik 1vasárnapon Kőhalom városi órás Mester emberek, úgy mint Folberok János és fia Folberok Mihály által elkészíttetvén s megindíttatván, fizettünk érette az említett órás Mestereknek 105 id est: százöt Mforintokat, mely költség rész szerint a Templomnak, rész szerint a Megyebélieknek pénzéből pótoltatott: akik a megyebéliek közül adtak azoknak nevei örök emlékezetre beírattattak ezen könyvbe, ...”. Gróf Batthyány Ignác püspök 1788. július 21. jelentésében „…a jómódú templomok közé…” sorolta Oroszhegy egyházközségét. Az 1824-es vizitációs jegyzőkönyv pontosan beszámolt a templom berendezési tárgyairól. A templom oldalfalait a keresztútja (stáció) képei díszítették. A leírások alapján feltételezhető, hogy a nagy oltár a barokkra jellemző oszlopos architektúrás kialakítást követte, ugyanis az oltáron négy oszlop között két szobor állott: Szent József és Szent János szobra; a tabernaculumnak két ajtaja két angyallal volt díszítve; az oltár felett Szent Joachim és Szent Anna képe függött a falon. A templomnak három oltára volt: jobb oldalon volt Szent György oltára, baloldalon a szent kereszt tiszteletére készítették az oltárt, középen pedig a főoltár volt a Mennybe fölvett Mária tiszteletére. A tabernákulumnál ünnepnapokon lámpa égett; a kórus erősen fel volt függesztve a falra; az orgona hangjának hat változata volt. A harangokról is történt említés: volt egy 4 mázsás nagyharang, ezt báró Bajtay József Antal erdélyi püspök Parajdon szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére. Volt a toronyban még egy 2 mázsás, valamint egy 50 fontos harang, mindkettő szentelt régtől fogva. A templom szentélye felett szintén volt egy kisharang. A nagyharangot Tamási György oroszhegyi származású olvasó kanonok öntette a saját költségén Budán, 1772-ben. A 2 mázsás harang felirata olvashatatlan volt. A jegyzőkönyv szerint a harmadikot, az 50 fontos kisharangot még 1703-ban öntötték. 1937-ben elkezdték a már majdnem fél évszázaddal azelőtt tervbe vett templom megnagyítását, illetve újjáépítését. Május 6-án Rácz Mihály műszaki tanácsos elkészítette a templom kibővítésére vonatkozó tervet, amely szerint a templom megnagyobbítása 1.108.329 lejbe kerülne. Ebből az összegből ekkor az egyházközségnek 700.000 lej állt a rendelékezésére, amely összeggel és a községi közmunka igénybevételével elhatározták, hogy tető alá hozzák a templomot. Így meghirdették az építési pályázatot. Június 20-ra beérkezett négy pályázat, amelyek közül a Szőcs Sámuel ajánlatát fogadták el, aki 1.379.782 lejért vállalta el a templomépítést. 1940-ben a torony befödésére szükséges 84.000 lejt a közbirtokosság biztosította. Az új templom méretei: hosszúsága a szentéllyel együtt 36 m. A szentély szélessége 8,6 m. A templomnak két mellékhajója van, amelyeknek szélessége 3,3 m és hosszúsága pedig 7 m. A mellékhajókkal együtt a templom szélessége 19,4 m. Ezen kívül van a templomnak egy sekrestyéje is, mely 4,5 m hosszú és 4 m széles. A torony magassága kb. 35 m. Az új templom építésében fontos szerepet játszott a közmunka is, amelyből az oroszhegyi hívek derekasan kivették a részüket. Az egyházközség habár nagy áldozatok árán és nehézségekkel küszködve is, de új, szép, nagy templomot épített magának, amely most már képes a szentmisére összegyűlt híveket befogadni, és egyben a falu büszkesége is. 1957. február 10-én az egyháztanács úgy döntött, hogy a templom belső mennyezetére három freskót festet. Ezt a munkát Milthaller aradi festő vállalta el.