A Gánti-barlang a Vértes hegység második leghosszabb barlangja. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Régészeti leletek kerültek elő belőle, emiatt 2013-tól régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található. 1979-től a Vértessomlói-barlang felméréséig a hegység leghosszabb barlangja.
Leírás
A barlang Gánt külterületén, a 065/00 helyrajzi számú területen, a 84A és B erdőrészletben helyezkedik el. A Gánti-barlang régi bejárata a Gántról az egykori Kápolnapuszta felé vezető út jobb oldalán, Gánttól ÉNy-ra, kb. 1,5 km-re, hegyoldalban, az Angyal-lépcső sziklacsoportban van. Gánt felől jobb oldalon az első nagy sziklakibukkanás az Angyal-lépcső, mely egy markáns, az erdőből kibukkanó sziklaalakzat. Az Angyal-lépcső alsó részén, a völgytalptól kb. 15–16 m relatív magasságban, 255 m tszf. magasságban van a barlang természetes bejárata, amelyet viszonylag könnyű megtalálni, mert ösvény vezet hozzá. A Kápolnapusztától Gánt irányába haladó völgy É-i oldalában fekszik a barlang.
Turistatérképeken jelölve van a Gánti-barlang helye barlangjellel és a barlang nevének feltüntetésével. Az üreg új bejárata a régi bejárattól KÉK-re (jobbra), 7–8 m-re, kb. 2 m-rel magasabban található. A barlang régi, természetes bejárata egy ovális alakú, 0,4 m széles és 0,8 m magas nyílás, a bontott, új bejárat pedig 2,8 m széles és 2,1 m magas. A Gánti-barlang bejáratától csak 6 m-rel magasabban van a Gánti-barlang árvízi forrásszája nevű kis barlang, amely régen a Gánti-barlang árvízi forrásszájaként működött.
A Gánti-barlang egy inaktív és kétszintes forrásbarlang, melynek befoglaló kőzete felső triász dolomit, de végponti részén megjelenik mészkő is. Egy ÉK–DNy irányú törésvonal mentén, karsztvízszint alatti oldódás miatt jött létre az üreg. A gömbüstös és szabálytalan oldásformák jellemzők formakincsére. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, mely a kőzeten található. A szűk bejárati rész a Hasadék-terembe vezet, amely 9 m hosszú, 2,5 m széles és 9 m magas. Innen megintcsak szűk, kanyargós járatokon át lehet eljutni a barlang többi tág részébe (Nagy-terem, Galéria, Padlás, Végponti-terem, Új végponti-terem). Bejárásának megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Kb. 2 óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató.
A lezárt barlang megtekintéséhez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Egy nap maximum két csoport látogathatja, egy csoport pedig legfeljebb 10 személyből állhat. A téli álmot alvó denevérek nyugalmának fenntartása miatt telelési időszakban (október 1-től április 30-ig) tilos a barlangba bemenni.
A Gánti-barlang nyári alkalmi denevérszálláshely és télen a barlangban kis egyedszámban előforduló néhány denevérfajnak téli állandó szálláshelye. A barlangban 7 denevérfaj, kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), vízi denevér (Myotis daubentonii), közönséges denevér (Myotis myotis), közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), rőt koraidenevér (Nyctalus noctula), szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) és nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) fordul elő.
1975-ben volt először Gánti-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Gánt Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) néven is.
Denevér-megfigyelések Denevér-megfigyelések (1997–2014)DátumRhin. hip.Myo. myo.Myo. dau.Ept. ser.Nyc. noc.Ple. aus.Barb. barb.Indet sp. 1997. február 7.10–––111– 1997. február 8.–––––––7 1997. március 8.4––––––– 1997. március 9.6––––––– 1997. március 30.1––––––– 1997. április 13.–––––––– 1997. május 30.–––––––– 1997. május 31.–––––––– 1997. június 1.–––––––– 1997. október 3.–––––––– 1997. október 4.–––––––– 1997. október 11.–––––––– 1998. január 10.51–1–––– 2000. március 5.51–––––– 2002. február 2.3–1––1–– 2004. október 13.1––––––– 2005. január 11.3–1––––– 2005. december 1.141–––2– 2006. január 18.432––13– 2006. október 5.4––––––– 2006. december 14.6––––––– 2010. július 29.–––––––– 2011. január 7.521––––– 2011. július 6.–––––––– 2011. december 15.3––––––– 2013. június 18.–––––––– 2013. december 19.5–1––––– 2014. december 15.3–––––1–
Kutatástörténet 1975–1989
A Kocsis Antal által írt, 1975-ben megjelent kiadványban az van írva, hogy a Gánti-barlang egy kétszintes eróziós barlang. Rétegesen települt dolomitban, hasadék mentén jött létre. Az üreg járható része kb. 40 m hosszú. A felső szint egy kúszójáratból és egy kisebb üregből, az alsó pedig aknaszerűen mélyülő, hosszú és magas, de keskeny teremből (a teremhez eróziós fülkék kapcsolódnak) áll. A barlang megtalálását és látogatását segítő információt Kocsis Antal nem közölt, mert a barlang nagyon omlásveszélyes, szakadékos, valamint a barlangtani kutatás miatt meg kell óvni az üreg eredeti állapotát.
Az 1975. évi MKBT Beszámolóban lévő, Kocsis Antal által írt tanulmányban meg van említve, hogy nem ismerjük a Gánti-barlang fejlődéstörténetét. Emiatt, de főleg érintetlen kitöltése, és ennek részletes átvizsgálása miatt az üreg nagyon bíztató hely továbbkutatás szempontjából (elsősorban paleontológiai szempontból). 1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang alaprajz térképét és 8 keresztmetszet térképét. A térképek elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérték fel 1979. február 16-án. A térképeket Kárpát József szerkesztette. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a barlangot. Az alaprajz térképen megfigyelhető a 8 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. 1979-ben Kárpát József megszerkesztette a barlang izometrikus térképét. Az izometrikus térkép 1:100 méretarányban ábrázolja a barlangot.
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentésében meg van említve, hogy a csoport 1979-ben felmérte a Vértes hegység legnagyobb barlangját is, a 106 m hosszú Gánti-barlangot. A felmérés előtt a 61 m hosszú Csákvári-barlang volt a hegység leghosszabb barlangja. A hegység jelentősebb barlangjai a Gánti-barlang, a Csákvári-barlang, a Nagy-tisztai-gödör és az Oroszlánkői-barlang. A Gánti-barlang impozáns és oldásformái rendkívül szépek. Csak két, Vértes hegységben található barlang esetében lehetett mélységet is mérni, illetve egy víznyelőben, de az utóbbi azóta bauxitbányászat áldozatává vált. 1979 április végén a csoport tagjai megkísérelték feltárni a Gánti-barlang folytatását, de próbálkozásuk eredménytelenül végződött. Megállapították, hogy a barlang egy hajdan karsztvízlencsében lévő vízvezetőbarlang kiemelt maradványa, emiatt elég reménytelen próbálkozás felfedezni további járatait.
A barlang így is nagyon érdekes és szép, megérdemli, hogy valamelyik barlangkutató csoport törődjön vele. Indokolt lezárni a barlangot. A kéziratban van 6 olyan, fekete-fehér fénykép, amelyek bemutatják a barlangot. Az első fényképen a barlangban lévő Sajt-terem, a második fényképen a Szemüreg, a harmadik fényképen a barlangban megfigyelhető mikroformák, a negyedik fényképen a barlang környéke, az ötödik fényképen pedig a barlang megközelítése látszik. A hatodik fényképen a barlang végpontján végzett feltáró munka (bontás) egyik pillanata van megörökítve. A fényképeket Gönczöl Imre készítette. A csoportjelentéshez mellékelve lettek a Gánti-barlang 1979-ben készült térképei (az izometrikus térkép is).
Az 1979. évi MKBT Beszámolóban megjelent, az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. évi tevékenységét ismertető jelentés szerint a csoport által a Vértes hegység barlangkataszterének elkészítése érdekében végzett munka alaposságát bizonyítja, hogy a csoporttagoknak sikerült felderíteniük a Gánti-barlangot is. A 106 m hosszú barlang addig majdnem ismeretlen volt, de a csoport megállapította, hogy a hegység leghosszabb barlangja. A barlang Gánt mellett fekszik és egy szenilis forrásjárat. A kiadványban publikálva lettek a barlang 1979-ben készült térképei. (A publikált, alaprajzot és keresztmetszeteket tartalmazó térképlapon nincs méretarány feltüntetve.)
Az 1979. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott, Kordos László által írt összeállításban az olvasható, hogy 1979-ben a Gánti-barlang főágából állatcsontokat, például sertés (Sus scrofa), mezei nyúl (Lepus europaeus) és vadmacska (Felis silvestris) csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg (MÁFI Gy. sz.: 1979/36). Ugyanekkor durva, korongozatlan rézkori–vaskori cserepek is előkerültek az üregből.
Az FTSK Barlangkutató Szakosztály 1980. évi jelentésében lévő, Horváth János által írt, a Vértes hegység barlangjainak térképezését ismertető részben szó van arról, hogy a szakosztály a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak (térképtár és dokumentáció) az évek során 18 barlangtérképet adott le, legtöbbször terepjelentés mellékleteként. Ezek között volt a Vértes hegység összes nagy barlangja, a Gánti-barlang és a Gánti bauxitkülfejtés víznyelőbarlangja kivételével. (A Gánti-barlang térképét Kárpát József készítette el, majd így jutott el a barlangkutató társulathoz.) Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett a szakosztály 1980. évi jelentésének az a része is, amely a Gánti-barlang térképezéséről szól. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Vértes hegység barlangjai között a barlang Gánti-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1986. évi Karszt és Barlangban lévő, A Vértes-hegység barlangkataszteri felmérése című tanulmány szerint a Vértes hegység jelentősebb barlangjai a Gánti-barlang (106 m hosszú), a Csákvári-barlang (72 m), a Nagy-tisztai-gödör (44 m) és az Oroszlánkői-barlang (20 m). A hegység barlangjainak mélysége összeadva 32,5 m. Ez a mélység teljes egészében a 4521-es barlangkataszteri terület barlangjainak mélységadataiból áll, mert a 4522-es barlangkataszteri terület barlangjainak nincs mélységük. (A 32,5 m-ből a Gánti-barlangé 12 m, a Nagy-tisztai-gödöré pedig 10 m mélység.) A Gánti-barlang Gánt szélén, Kápolnapuszta közelében, az Angyal-lépcső (helyi név) sziklacsoport DK-i oldala mellett, 25 m relatív magasságban helyezkedik el. A Kocsis Antal által írt kiadványban említve van a 40 m hosszú barlang, de a füzetben nem lett ismertetve a barlang földrajzi elhelyezkedése. A Gánton lakók ismerik az üreget, néhányan közülük jártak is benne.
A barlangot 1979. február 16-án mérte fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport. A Vértes hegységben ritkán, csak kis területeken húzódó mészkőben keletkezett az autogén karsztbarlang. A 106 m hosszú és 12 m mély üreg közepesen pusztuló állapotban van. A barlang szűk bejárati csöve után található egy lapos, majd egy nagyobb, omladékos terem. Itt kezdődik a Kanyon látványos folyosója, amelynek már az elején szép oldásformák vannak. Közepén kb. 7 m-t lemászva lehet bejutni a Kanyon legtágabb részébe, ahol a járat 2,5 m széles. A járat vége előtt balra látszik a Szemüreg. Azon átbújva, majd egy szűk, kanyargós járaton át érhető el a Sajt-terem. A vastagpados mészkő réteglapjai és a sok oldásforma (ezek miatt olyan lyukas a fal, mint a sajt) látványossá teszik ezt a részt.