bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor bélyegkép|260px|Elhelyezkedése az első katonai felmérés térképén
Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszára terjedt ki. Névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült.
Története Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el.
A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (1785–1790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (1850–1860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven.
Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva: Felső (ebben volt Torna), és Alsó járásba.Fényes Elek: Magyarország leirása: 3. kötet – Pest, 1837, 340-344. o. 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel.
A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak.
1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt.
A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től 2013-ig az Edelényi kistérséghez tartozott.
bélyegkép|középre|250px|Torna vármegye két járása 1873-banbélyegkép|középre|250px|Abaúj-Torna vármegye Tornai járása 1914-benbélyegkép|középre|250px|A mai országhatár piros színnel
Települések Áj Ájfalucska Barka Becskeháza Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bódvavendégi Derenk Dernő Dobódél Égerszög Hárskút Hidvégardó Jablonca Jósvafő Kiskovácsvágása Komjáti Körtvélyes Lucska MéhészA csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan. Perkupa Szádalmás Szádelő Szádudvarnok Szádvárborsa Szilice Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Teresztenye Torna Tornabarakony Tornagörgő Tornahorváti Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaújfalu Varbóc Zsarnó
Jegyzetek
Források Katolikus lexikon Magyarország és Erdély, szerk. Hunfalvy János, Európa Kiadó reprint 1986. (Darmstadt, 1864) Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. - Kassa, 1910-1918
Magyarország 1873. évi helységnévtára
További információk Tornavidék.info – Turisztikai honlap Torna vármegye térképe 1427-ben
Kategória:A Magyar Királyság 1918 előtt megszűnt vármegyéi