Gelej község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában. A település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
Fekvése A vármegye déli részén fekszik, Miskolctól 42 kilométerre délre található, a Mezőkeresztest Mezőcsáttal összekötő 3305-ös út mentén. Legközelebbi szomszédjai a 4 kilométerre fekvő Mezőnagymihály és a 11 kilométerre lévő Mezőcsát. Mezőkeresztestől 8, Csincsétől mintegy 15 kilométerre fekszik. A települést a Csincse-patak szeli ketté.
Története
Gelej Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben, majd 1323-ban említette oklevél Geley néven, Barátnyárád határjárásában.
1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben: papja ekkor két garas pápai tizedet fizetett, ez alapján feltételezhető, hogy a települést ekkor nem sokan lakják.
A 14. században a Geley család, az Örsúr nemzetség Geszty ága volt itt birtokos. Ekkor már Kis- és Nagygelej néven szerepelt, és a Farmosi és Nyilas családok voltak itt birtokosok.
Az 1549-es összeíráskor nyolc nemesi portát írtak itt össze, de 1564-ben már csak ötöt.
A 16. század közepén már jelentős községként volt említve. E század végén tűnnek fel a birtokosok között a Forgács, a Wértes, a Farkas, a Szentmarjai, valamint a Lónyai, a Mósa, az Wza, és a Homonnai családok.
A mezőkeresztesi csata után a vármegye déli része elnéptelenedett, ebben a sorsban osztozott Gelej is; a falu a török hódoltság alatt lakatlan volt, 1730-ban Felső- és Alsó-Gelejt csak pusztaként említik. 1723-ban birtokosai között szerepeltek a Herman, a Vincze, a Petra családok is.
1735-ben a kamaráé, a szepesi kamara ekkor el akarta adni a geleji pusztát, amely szerinte a koronára szállt. Borsi Mihály leányai, Borsi Anna és Katalin 2000 rénes forintot ígértek a birtokért, a zálogbirtokosok azonban már előre nádori adományt szereztek ősi birtokukba, így Gelej birtokosai a Petra, Vincze, Papp, Pásztor, Bársony, Forrai, Lipcsei, Makai, Menyhárt, Szomódi, Melléte (Millétei), Kiss, Hermány (Herman), Kovács, Kékedi és Sinka családok lettek. A 18. század végén – Borsod vármegyében egyedülálló módon – a lakosság közel 80%-a nemes volt, akik egyetlen földesúr alá sem tartoztak (kuriális község).
A faluban született Miskolci Kovács Gyula, fiatalon elhunyt 19. századi költő.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Demeter József (független) 1994–1998: Dr. Demeter József (független) 1998–2002: Dr. Demeter József (független) 2002–2006: Demeterné Nyeste Erzsébet (független) 2006–2010: Demeterné Nyeste Erzsébet (független) 2010–2014: Demeterné Nyeste Erzsébet (független) 2014–2019: Demeterné Nyeste Erzsébet (független) 2019–2024: Demeterné Nyeste Erzsébet (független) 2024– : Demeterné Nyeste Erzsébet (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (22,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 52,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (27,4% nem válaszolt).Gelej Helységnévtár
2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,7% volt római katolikus, 32,2% református, 0,4% görög katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).Gelej Helységnévtár
Ismert személyek Itt születteK Geleji Katona István (1589–1649) református püspök Szeremlei Sámuel (1837–1924) református lelkész, történész, egyházi író Ökrös Sándorné Barczi Erzsébet (1907–?) szövetkezeti vezető, országgyűlési képviselő Pinczés István (1953) színházi rendező, színigazgató
Jegyzetek
További információk Gelej Község hivatalos honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései