A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik. Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv.
Dialektusok
Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.
2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.
Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.
Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.
A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.
A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.
A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.
Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.http://www.nyest.hu/hirek/egy-30-millios-nemzet-orszag-nelkul-a-kurdok
Nyelvtan
A főneveket a nyelv hím és nőnemű csoportba osztja, példa: xušk-a men (nőtestvérem), bera-e men (fivérem). A nőnemű főnevek általában a-ra végződnek, a hímneműek általában e-re.
Az igéknek jelen, múlt és jövő idejük van.
A melléknevek fokozhatók, és hasonulnak a főnévhez ragozásukat tekintve.http://www.saradistribution.com/soane.htm
Személyes névmások
Pers/Num Kurd Perzsa Zazaki Talysh Jelentése Kurmandzsi Szoráni Déli E/1. ez min min man ez āz én E/2. tu to tu to tı tə te E/3. ew ew ew ū, ān o av ő T/1. em ême îme mā ma ama mi T/2. hun êwe îwe şomā şıma şəma ti T/3. ew ewan ewan işān, ānhā ê avon őkSzemélyes névmások ragos alakjai E/1. min min min man mı(n) mə nekem, engem, enyém E/2. te to tu to to tə neked, téged, tiéd E/3. wî ew ew ū, ān ey ay őt, neki, övé (fiú) E/3. wê - - - ae - őt, neki, övé (lány) T/1. me ême îme mā ma ama minket, nekünk, miénk T/2. we êwe îwe şomā şıma şəma titeket, nektek, tiétek T/3. wan ewan ewan işān, ānhā inan avon önnek, őket, övék
Kérdő névmások Magyar Kurmanci Dél-kurd Ki kî kî Mi çi çe Hogyan çawa/çer çiu/çûn Miért çima/çire era Hol ku/kudê kû Mikor kengî kêy Melyik kîjan kam Mennyi çend çend
Kurd ábécé
A három fő írásrendszer:http://www.omniglot.com/writing/kurdish.htm
Kurmanci Cirill Szoráni Kiejtés á b dzs cs d e é f g h ----- i (zárt) í zs k l m n o p k (torokhang) r sz s t u û v ve kh j z
Kurd szókincs
A kurd nyelv azon kevés iráni nyelvek közé tartozik, amelyek megtartották eredeti szókincsüket a nagy iszlamizáció ellenére. Az indoeurópai eredetű kurd nyelvnek gazdag szókészlete van.http://aboutworldlanguages.com/kurdish
Kurd Német bira, brader Bruder (testvér) birin bringen (hoz) nav, naw Name (név) nû, nev neu (új) şeş sechs (hat) histêrk, stêrk, stêr Stern (csillag)
Példamondatok Kurdul: Hemû mirov azad û di weqar û mafan de wekhev tên dinyayê. (Hemû - minden; mirov - ember; azad - szabad; û - és; weqar - méltóság; wekhev - egyenlő; tên - jönni, születni; dinyayê - világon)
Magyarul: Minden ember szabadnak született egyenlő jogokkal.
Kurdul: Ew xwedî hiş û şuûr in û divê li hember hev bi zihniyeteke bratiyê bilivin. (hiş - elme; û - és; divê - kell; hember - szemben; hev - együtt, egymással; bratiyê - testvéri, testvériség;)
Magyarul: Elméjük és lelkiismeretük szerint testvéri szellemben kell egymással szemben tevékenykedniük.
Jegyzetek
További információk
Kategória:Iráni nyelvek Kategória:Kurdisztán