Az Óbudai Egyetem (rövidítve: ÓE, ) állami felsőoktatási intézmény Budapesten és Székesfehérváron, emellett kihelyezett képzéseket is folytat Nyírbátorban és Salgótarjánban. Az Óbudai Egyetem műszaki, gazdaságtudományi és informatikai képzéseket kínál.
Elődje a 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) egyesítésével létrejött Budapesti Műszaki Főiskola volt. A három főiskola egyesítése mellett további két új főiskolai kart is létrehoztak. Ekkor alakult meg a Neumann János Informatikai Kar, illetve a Keleti Károly Gazdasági Kar. Az intézmény 2010-ben vált egyetemmé, ekkor vette fel az Óbudai Egyetem elnevezést. Az intézmény nem jogutódja a Zsigmond király által alapított Óbudai Egyetemnek, de elnevezésével annak hagyományait kívánja követni.
Története Előzményei Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben kibővített, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet.Szögi László: A hatszáz éve alapított óbudai univerzitás. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995. Bp.: MTESZ, 1994. p. 56-57.; Szögi László: Az első univerzitás a magyar fővárosban. In: Óbuda évszázadai. Főszerk.: Kiss Csongor. Bp.: Better Kiadó, 2005. (3., megújított kiadás) p. 461-462. Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án kiadta az óbudai egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes – teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek – fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, "ars"-fakultásán bécsi magiszterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról is tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.
1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, amelyet hét év múlva indított újra. XXIII. János ellenpápa 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és – Ulrich Richental korabeli krónikája szerint – köztük az óbudai egyetem hét tanárával képviseltette magát.
Karok és intézetek Alba Regia Kar (AMK)
Ez a kar Székesfehérváron működik. Két intézmény egyesülésével jött létre 2014-ben: az egyetem korábbi Alba Regia Egyetemi Központjából (AREK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karából. Előbbi a Mérnöki Intézet nevet kapta a karon belül, utóbbi a Geoinformatikai Intézet nevet.
A Mérnöki Intézet alapképzési szakokon mérnök informatikus, villamosmérnök, műszaki menedzser és gépészmérnök szakos hallgatókat képez, mesterképzés keretein belül mechatronikai mérnök képzés van a NIK, KVK, KGK és BGK által elfogadott tantervek szerint. Ezen felül műszaki informatika mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés és számítógép hálózati szakmérnök képzés is található Székesfehérváron.
A Geoinformatikai Intézet a földmérés, térképészet, geoinformatika területén képez alapképzésben (BSc) mérnököket (a jogelődöket is számítva) immár több mint fél évszázada.
A karon erőteljes a duális képzések jelenléte.
Alapszakok: földmérő és földrendező mérnöki gépészmérnöki mérnökinformatikus műszaki menedzser villamosmérnöki
Felsőoktatási szakképzés: mérnökinformatikus [hálózati informatika]
Mesterszak: mechatronikai mérnöki
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (BGK)
Az iskolát 1879-ben Budapesti Állami Közép-Ipartanodaként alapították meg. A kiegyezést követő ipari és gazdasági fellendülés igényelte a középszintű szakembergárda nevelését, művezetők képzését, és időszerűvé vált az iparosok továbbképzése. E kettős célt szolgálta a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött.
A Felsőipariskola, a Technológia – ahogy nemzetközileg is ismertté vált – a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzést végezte. A Hauszman Alajos által tervezett, a Pesti Napló Krónikása szerint „a magyar iparügy palotá”-jának nevezett épületben a korszak legkiválóbb tanárai adták át tudásukat a fiataloknak (közöttük is kiemelkedett Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Arany Dániel személye). Az iskola első igazgatója Hegedűs Károly volt. A tanítványok közül világhírre tett szert Galamb József, a FORD T autómodell egyik tervezője.
Az iskola az 1900-as párizsi világkiállításon „Grand Prix” díjat nyert, és az 1906-os Milánói világkiállítás megrendezésében és a kiállítási tárgyak elkészítésében is sikereket könyvelhetett el. A századforduló utáni években – talán éppen az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők és a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. 1914 és 1916 között a háborús események miatt az intézet gépészeti műhelyei lövedékeket készítettek a hadsereg számára.
Az 1929-es nagy gazdasági világválság az iskolára is nagymértékben kihatott. Óriási anyagi gondok között, adományok segítségével folyt az oktatás tovább. A lassan megindulni látszó fejlődést félbeszakította az újabb háború.
A II. világháborút követő oktatási reformok eredményeképpen az iskola gépipari középiskolaként végzett oktató-nevelő tevékenységet. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, a József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét. Az 1969-es főiskolai rangot adományozó törvényerejű rendelet értelmében a főiskola feladata: a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzése.
Az intézmény 1991-től – a képzési profil szélesítésével – a nevét Bánki Donát Műszaki Főiskolává módosította, s a kor igényeihez igazodó szakok indításával, a tantervek folyamatos korszerűsítésével biztosítja, hogy a mérnökök széles szakmai tájékozottsággal, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával 2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola. A Bánki a Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Főiskolai Karaként hét éven keresztül képezte a tanulni vágyó fiatalokat. A feladatok és a képzési rendszer változását követve 2007. január 1-jével a kar neve Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar lett.
A MAB 2009-ben akkreditálta a Budapesti Műszaki Főiskola Alkalmazott Informatikai Doktori Iskoláját, ezzel a főiskola teljesítette az egyetemmé válás utolsó feltételét is, így az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven dolgozik tovább.
Alapszakok: biztonságtechnikai mérnöki gépészmérnöki mechatronikai mérnöki (magyar nyelven) mechatronikai mérnöki (angol nyelven) kiberbiztonsági
Mesterszakok: biztonságtechnikai mérnöki gépészmérnöki mechatronikai mérnöki (magyar nyelven) mechatronikai mérnöki (angol nyelven)
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (KVK) A karon villamosmérnököket és villamosmérnök szakos mérnöktanárokat képeznek nappali, esti, levelező és távoktatásos formában BSc alap-, és MSc mesterképzésként magyar és angol nyelven három helyszínen, Budapesten belül Óbudán és Józsefvárosban, valamint Székesfehérváron, utóbbi helyen az Alba Regia Műszaki kar (AMK) berkein belül.
Alapszakok: szakoktató villamosmérnöki (Kaposvár) villamosmérnöki (magyar nyelven) (Budapest) villamosmérnöki (angol nyelven) (Budapest)
Mesterszakok: tanári [2 félév [mérnöktanár]] tanári [4 félév [mérnöktanár]] villamosmérnöki
A leendő villamosmérnökök több szakirány (intézet) közül választhatnak:
Józsefváros (Tavaszmező utca)
Műszertechnikai és Automatizálás Intézet (MAI, "Műszer"), Híradástechnikai Intézet (HTI, "Híradó", "Hipi"), Mikroelektronikai és Technológia Intézet (MTI, "Alkatrész"),
Óbuda (Bécsi út)
Automatika Intézet (AUT), Villamosenergetikai Intézet (VEI).
Minden egyes szakirányon belül további modulok (specializációk) közül lehet választani a képzés előrehaladtával. Célszerű már a felvételinél eldönteni, hogy később (harmadik félév végén) melyik szakirányra szeretnénk jelentkezni, mivel eleve ennek függvényében célszerű választani képzési helyet is (melyet a képzés kezdete előtt egyénileg, szabadon el lehet dönteni).
Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK) A karon gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, műszaki menedzser (Budapest és Székesfehérvár) és 2018-tól gazdaságinformatikus képzés folyik, valamint felsőfokú szakképzésként tanulni lehet gazdálkodási menedzserasszisztens szakon. A gazdasági profilú főiskolai karok közül elsőként indított mesterképzést Magyarországon 2008 őszétől.
Alapszakok: gazdálkodási és menedzsment gazdaságinformatikus kereskedelem és marketing (magyar nyelven) kereskedelem és marketing (angol nyelven) műszaki menedzser (magyar nyelven) műszaki menedzser (angol nyelven)
Felsőoktatási szakképzések: gazdálkodási és menedzsment gazdaságinformatikus kereskedelem és marketing [marketingkommunikáció]
Mesterszakok: vállalkozásfejlesztés (magyar nyelven) vállalkozásfejlesztés (angol nyelven)
Neumann János Informatikai Kar (NIK) A kar az európai felsőoktatási térben versenyképes, a hazai informatikai képzés kínálatában kiemelkedő színvonalú Mérnökinformatikus alapképzést (Budapest és Székesfehérvár) (BSc), mesterképzést (MSc) és doktori képzést (PhD) kíván nyújtani tehetséges hazai és külföldi hallgatóinak. Olyan képzést, mely folyamatosan közvetíti a tudomány és technika legújabb eredményeit, és egyúttal figyelembe veszi a piaci igényeket is. Felsőfokú szakképzés a műszaki informatikai mérnökasszisztens.
Alapszakok: mérnökinformatikus (magyar nyelven) (Budapest) mérnökinformatikus (angol nyelven) (Budapest) mérnökinformatikus (Nyírbátor) mérnökinformatikus (Salgótarján) üzemmérnök-informatikus
Mesterszakok: adattudomány alkalmazott matematikus (magyar nyelven) alkalmazott matematikus (angol nyelven) gazdaságinformatikus (angol nyelven) kiberbiztonsági mérnöki kórháztechnikai és orvostechnikai mérnöki mérnökinformatikus (magyar nyelven) mérnökinformatikus (angol nyelven)
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK) A kar Felsőfokú szakképzés a könnyűipari mérnökasszisztens. A kar az egyetem óbudai telephelyén található.
Alapszakok: ipari termék- és formatervező mérnöki (magyar nyelven) ipari termék- és formatervező mérnöki (angol nyelven) könnyűipari mérnöki környezetmérnöki (magyar nyelven) környezetmérnöki (angol nyelven)
Felsőoktatási szakképzés: műszaki
Mesterszakok: ipari terméktervező mérnöki
Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YBL) A kar 2020. augusztus 1.-től tartozik az Óbudai Egyetemhez.
A karon közel 70 oktató, évi 1100 főt oktat. A kar jelenleg 2 intézettel, 8 tanszékkel és saját könyvtárral rendelkezik. Helyileg Budapesten, a XIV. kerületi Thököly út 74. szám alatt található meg.
A kar korábban a Szent István Egyetem (SZIE) részeként működött, 2020. augusztus 1-jétől azonban az Óbudai Egyetem (ÓE) része.
Alapszakok: építészmérnöki építőmérnöki
Mesterszakok: építész (magyar nyelven) építész (angol nyelven)
Diákélet