Kistéglás () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re található. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.
Nevének eredete A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt.
Története bélyegkép|Kereszt a falu végén A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak.
Az 1787-es (és 1869-es összeíráskor is) a Szerednyei járáshoz (Szürte) tartozott.
Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. Az 1880-as népszámláláskor már önálló településként számolják. 1890-ben közel 100 ház áll itt. Az 1920. évi trianoni béke előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
A második világháborúban hat téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten meghaltak.
1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták. 1991 óta Ukrajna része.
Közigazgatásilag 1869-től 2003-ig Szürtéhez tartozott, így ebben az időszakban népszámlálási adatokban is közösen szerepelnek.
Népesség 1890 – 471 fő 1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt; ebből 205 római katolikus, 224 görögkatolikus, 45 református volt 1940 – 550 fő 1944 – 531 fő 1989-ben 647 lakosából 615 fő magyar, 304 fő férfi és 343 fő nő 1991-ben 651 lakosából 614 fő magyar 2001-ben 551 lakosából 457 fő (82,9%) magyar, 93 (16,9%) ukrán, (0,2%) egyéb Gazdasága A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult mezőgazdasági KFT vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben van az intenzív zöldségtermesztés. A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.
Közlekedés A település mellett halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. A falun halad keresztül a Ungvár-Csap országút.
Emlékhelyei, nevezetességei A római katolikus templomot 1933-ban építették.
Híres szülöttek Madarassy Erzsébet (1886-1915) További információk Kistéglás – karpataljaturizmus.net SzSzKSz topográfiai térképe bélyegkép|Római katolikus templomUng vármegye domborzati térképe és leírása Ung vármegye közigazgatási térképe Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
Jegyzetek
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 https://nagyhaboru.blog.hu/2019/07/27/az_uzvolgyi_temetoben_romankent_azonositott_katonakrol
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései