Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.

Gyakori tévhit, hogy a megváltozott munkaképességűek nem tudnak járni, ezért kerekesszéket használnak. Ez azonban nincs így; nagyon sokféle állapot vezethet a munkaképesség megváltozásához. Nemcsak a különböző fogyatékosságok, hanem betegségek, vagy balesetek is okozhatják. Minél többen tudják ezt, annál jobbak a megváltozott munkaképességűek esélyei.

A látás-, hallássérültek, értelmi fogyatékosok, autisták, beszédben akadályozottak és a mozgássérültek állapotuk miatt gyakran elszigetelődnek és kiszorulnak az élet különböző területeiről. Megfelelő támogatás hiányában kiszorulnak az oktatásból és a munkából is. Ezen a többségi, ép társadalomnak kell segítenie.

Osztályozása A megváltozott munkaképességűek a képesség csökkenése szerint különböző kategóriákba sorolják. Lehet 3. csoportú (67%), 2. csoportú (100%, önmagát ellátni képes), 1. csoportú (100%, önmagát ellátni nem képes), vagy kisebb mértékben csökkent munkaképességű, aki ellátásra nem jogosult, hanem ugyanúgy munkából kellene fenntartania magát, mint a többségi társadalom tagjainak. Egyes esetekben azonban nincs megfelelő munka a számukra, ezért eltartottá válnak. A képességcsökkenés megállapítását egyre szigorúbbra veszik, így olyanok is elveszthetik a járadékukat, akik valójában nem tudnak dolgozni.

A munkaképesség csökkenésének mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) állapítja meg, szakértői vizsgálat során. A szakértői vizsgálat eredményeképpen a személy egy OOSZI határozatot kap, mely kimondja, hogy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, valamint, hogy állapota, megállapított "százaléka" maradandó-e, vagy felülvizsgálatra szorul-e. Ennek az OOSZI határozatnak a birtokában tekinthető a személy megváltozott munkaképességűnek. Az Országos Orvosszakértői Intézet 2007. január 1-je óta már nem az OEP, hanem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai háttérintézményeként működik. Ebben az évben megváltozott a neve és a feladata is. Új neve: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.

A megváltozott munkaképességűeknek a nyílt munkaerőpiacra történő elhelyezését segíti elő a brit-magyar minta alapján működő 4M, mely az országban 21 helyszínen működik. A 4M jelentése: Megoldás Munkaadóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak. Bővebb információ: http://www.megvaltozott.hu

A mai Magyarországon egyes törvények tovább rontják a járadékosok esélyeit a munkavállalásra. Ha ugyanis adódna egy idénymunka, ahol a havi kereset elérné a minimálbér másfélszeresét, akkor azt nem vállalnák el, különben elvesztenék a járadékukat, amit akkor sem kapnának vissza, ha az év hátralevő részére nem kapnának semmilyen munkát.

Összefoglalás A megváltozott munkaképességű emberekkel való kapcsolattartás, vagy foglalkoztatásuk során elsősorban arra kell figyelni, hogy "egészséges" társaik elsődlegesen ne a munkaképesség-csökkenés, hanem a megmaradt képességek, készségek, tapasztalatok alapján ítéljék meg őket. Számtalan olyan foglalkoztatási vagy akár élethelyzet adódhat, ahol a sérült emberek hátrányából akár előny is kovácsolható (pl. siket emberek számára a nagy zaj nem zavaró munkavégzés során).

A továbbiakban a leggyakoribb és a legismertebb megváltozott munkaképességű állapotokat soroljuk fel.

Fogyatékosságok A különböző fogyatékosságok elnevezései hiányközpontúak, vagyis azt mutatják, hogy valaki híján van bizonyos szervi működéseknek, vagy ezek a működések az épnél jóval rosszabbul működnek. Ezek az elnevezések egy szóban vagy egy kifejezésben foglalják össze a hiányt, ami ugyan megmagyarázza, hogy mi az illető baja, de semmit sem mond a megmaradó képességekről. Az egyén képességeinek összefoglalásához ezért pontosabb állapotleírásra van szükség, ami nemcsak a hiányosságokat, hanem az egyén erősségeit is bemutatják. Látáskárosodások

Ha valaki vakként van nyilvántartva, a közvélekedés szerint egyáltalán nem lát semmit. A valóságban a látáskárosodott személyeknek csak körülbelül 4%-a tartozik ebbe a kategóriába. A vakként vagy csökkentlátóként nyilvántartott személyek java része valamilyen mértékben lát. Általában ez a mérték és ennek a foglalkoztatási hatása határozza meg azt, hogy a sérült milyen mértékű támogatásra jogosult.

A leggyakoribb látást érintő megbetegedések: Szürkehályog: a szemben levő lencse fokozatos elhomályosulása, amely homályos, ködös látást eredményez. Okozhatja többek között cukorbetegség is.Allen D, Vasavada A. Cataract and surgery for cataract. BMJ. 2006 Jul 15;333(7559):128-32. Review. PMID 16840470 Zöldhályog (glaucoma): a szemben levő nyomás okozza, amely homályos vagy csőlátást és fokozatos látás-vesztést eredményezhet.* Szempont Diabeteses retinopathia: a látás elvesztése foltokban, mintha egy sárral befröcskölt szélvédőn nézne át valaki. Amint a név is mutatja, a cukorbaj (diabetes) okozza; Csőlátás: csak a középső látómező egy kis területe marad meg, mintha egy puska csövén nézne át valaki; A színlátás zavarai: Igen ritka az, hogy valaki teljesen színvak (vagyis csak a fekete és a fehér árnyalatait látja), de a szín-érzékelés károsodhat. Ez gyakoribb a férfiak körében, és leggyakoribb típusa a piros és a zöld összekeverése. Több száz olyan munkakör van, amit színlátási zavarral nem lehet ellátni.Color vision deficiency tests and facts Legtöbbször lehet a színlátást speciális szemüveggel korrigálni, így a legtöbb, korábban kizárt szakma színtévesztőként is ellátható a szemüveget viselve. Mivel a színtévesztők másként látják a színeket, ezért olyan mintázatokat ismernek fel, melyek a normál színlátásúak előtt rejtve maradnak. Félszemlátás – ha valakinek csak egy használható szeme van. Ez a korai stádiumokban szédülést és iránytévesztést okozhat, továbbá csökken a látótér és nehezebb megbecsülni a távolságot. Ez azután általában idővel javul. Látótérvesztés – akkor történik, ha a normális látótér egy része elvész. Okozhatja magának a szemnek a megbetegedése vagy stroke vagy fejsérülés.

Látásuk sérülése miatt az épeknél jobban hagyatkoznak a tapintásukra és a hallásukra, ezért ezek jobban kifinomodnak. Ez annál kifejezettebb, minél súlyosabb a sérülés.

Halláskárosodások

Ez a kifejezés annak a részlegestől a súlyos siketségig terjedő hallás-tartománynak a leírására szolgál, amelyben a hallásvesztés elég nagy ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja a személy képességét a szokványos mindennapi tevékenységek ellátására.

Siketség: Ez a kifejezést annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik hasznos hallással. Hallásvesztesége mindkét fülön legalább 90 decibel. Képessége a hallókkal való kommunikációra függhet attól, hogy mikor siketült meg. Ha ez a beszéd elsajátítása előtt történt (nyelvtanulás előtti siketség), nyelvértése erősen vizuális jellegű, vagyis csak szájról olvasással tudja kiegészíteni azokat a jeleket, amelyek nem világosak számára. Előfordulhat, hogy az ilyen személy nem érti olyan jól a beszédet, mint az, aki azután siketült meg, hogy már megtanult beszélni (nyelvtanulás utáni siketség).

Nagyothallás: Ez a kifejezés annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy rendelkezik némi hasznos hallással, és attól függően, hogy ez milyen mértékű, jobban érti a beszélt nyelvet. A nagyothallóként jellemzett személyek egy része esetleg csak az olyan magas frekvenciájú hangokat hallja meg, mint az "sz", vagy az olyan alacsony frekvenciájúakat, mint a "b".A csend rabjai

A halláskárosodás lehet öröklött vagy szerzett. A legtöbb ember életében előfordul valamilyen hallási nehézség, akár születésétől fogva, akár balesetből vagy betegségből adódóan. Lehet, hogy saját maga okozza, azzal, hogy hangos zenét hallgat, vagy nem visel fülvédőt munka közben. Lehet egyszerűen az öregedési folyamat velejárója is.

A hallássérültek jobban rá van szorulva a gesztusok értelmezésére, ezért könnyebben megértik a testbeszédet. Többnyire tudnak szájról olvasni. Figyelmesebbek, és perifériás látásuk is jobb az épnél. A siketek a jelnyelv ismerete miatt nagy zajban vagy víz alatt is tudnak beszélgetni.

Egyéb siketséggel kapcsolatos rendellenességek:

Fülzúgás (Tinnitus): Gyakran fülcsengésnek nevezik, bár a tinnitusban szenvedők által hallott zajok sokfélék lehetnek. Értékelése során általában az a jelentősebb tényező, hogy mennyire zavarja a hallást, de káros pszichológiai hatásai is lehetnek. A tinnitusban szenvedők gyakran panaszkodnak álmatlanságra, amely munkaképtelenséget okozhat, vagy ronthatja a munka-teljesítményt.

Ménière-kór: Szédülés- és fülzúgás-rohamok, súlyosbodó idegi siketséggel, amely időnként hányingert okoz. Mivel az egyensúlyérzetet a fülben levő folyadékok szabályozzák, ez a funkció is érintve lehet.

Értelmi fogyatékosság

A kifejezés általában az olyan, az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi tevékenységre vonatkozik, amely az alkalmazkodó viselkedés hiányosságaival jár együtt.

Az értelmi tevékenység a személy azon képességére vonatkozik, hogy megtanulja a problémamegoldás és az információ-feldolgozás általános elveit. Az alkalmazkodó viselkedés a személy azon képességére vonatkozik, hogy a személyes függetlenséggel és társadalmi felelősségtudattal kapcsolatos viselkedési normákat kialakítsa.

Az értelmi fogyatékosság eseteinek úgy a negyede valamilyen agykárosodásnak tulajdonítható. Ide tartoznak a következők: genetikai megbetegedések az anya olyan fertőzései vagy betegségei, mint a rubeola vagy a szexuális úton terjedő betegségek agykárosodást eredményező születési kockázatok olyan születés utáni fertőzések és megbetegedések, mint az agyvelőgyulladás (encephalitis) vagy a agyhártyagyulladás (meningitis) csecsemő- illetve gyermekkori balesetek környezeti kockázati tényezők és szennyezőanyagok, például ólom vagy higany.

Az esetek többségében nem könnyű megállapítani az okot.

A vele járó gyakorlati problémák függenek attól, hogy milyen súlyos az értelmi fogyatékosság, és mennyire volt hatékony a család, az oktatási és állami szolgálatok korábbi támogatása.

Általában elmondható, hogy az értelmi fogyatékos személy lassan tanul meg új feladatokat és módszereket. Előfordul, hogy korlátozott komplexitású információt tud csak befogadni, vagy nehézségeket okoz számára a problémamegoldás. Előfordulhat, hogy rövidebb ideig tud csak összpontosítani, és rosszabb az emlékezőképessége, az új és kihívást jelentő helyzetek szorongást keltenek benne. Egy súlyosabb értelmi fogyatékos egyén esetleg gyenge vagy nem megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezik. Ez gyakran vezethet "nehéznek" vagy "kihívónak" címkézett viselkedéshez.

A feltételes mód gyakori használata az értelmi fogyatékosság említése kapcsán általános jelenség. Előfordul, hogy az értelmi fogyatékos e jellemzők mindegyikét mutatja, előfordul, hogy egyet sem. Ráadásul különböző fokozatok is lehetségesek.

Az enyhétől a közepesig terjedő értelmi fogyatékosságot viselő személyek általában jól boldogulnak a munkavállalással és megbízható, lelkiismeretes dolgozók. Monotóniatűrésük jobb lehet, mint az épeké. Sőt, azok esetében, akik jó verbális készségeket fejlesztenek ki, fennáll a veszélye annak, hogy alábecsülik azt, hogy milyen mértékben szükséges elmagyarázni nekik a feladatokat.

Autizmus