A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánon. A szigetek összterülete 7500 km². A szigetcsoport geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, földrajzilag Észak-Afrikához tartozik, de politikailag és kulturálisan is Spanyolország és Európa része, egyúttal az Európai Unió legnépesebb olyan területe, mely nem Európában van (Ciprust megelőzve).
A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, La Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.
Nevének eredete Nevének etimológiája a legelfogadottabb nézetek szerint a latin Canariae Insulae, (A kutyák szigete) elnevezésre megy vissza. Ez eredetileg az egyik sziget, Canaria – valószínűleg a mai Gran Canaria – neve lehetett, innen terjedt át az egész szigetcsoportra. Idősebb Plinius szerint ezen a szigeten nagy tömegben éltek igen nagy testű kutyák.Pliny the Elder, The Natural History, Book 6, Chap. 37. (32.) —The Fortunate Islands Egyes vélemények szerint ezek a kutyák „tengeri kutyák”, azaz fókák is lehettek.
A kanárimadár nevét a szigetekről kapta, nem pedig fordítva.
Földrajz Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pedig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerife, Salmor és Bonanza pedig El Hierro közelében.
A fő szigetek saját igazgatással Szigetek saját igazgatás nélkül Tenerife 2034 km² – Fuerteventura 1660 km² Lobos 4,58 km² Gran Canaria 1560 km² – Lanzarote 846 km² La Graciosa 29 km² Alegranza 10,30 km² Montaña Clara 1,48 km² Roque del Este 0,06 km² Roque del Oeste 0,015 km² La Palma 708 km² – La Gomera 370 km² – El Hierro 269 km² –
Földtan A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeztek egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek.
Domborzat Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható. bélyeg|Az El Teide a szigetek és Spanyolország legmagasabb pontja is bélyeg|Az 1956 méter magas Morro de la Agujereada Gran Canaria szigetén A szigetek legmagasabb pontjai: Név Magasság és a sziget neve Teide 3715 méter (Tenerife) Roque de los Muchachos 2426 méter (La Palma) Morro de la Agujereada 1956 méter (Gran Canaria) Malpaso 1500 méter (El Hierro) Garajonay 1487 méter (La Gomera) Zarza 812 méter (Fuerteventura) Peñas del Chache 670 méter (Lanzarote) Caldera de Alegranza 289 m (Alegranza) Las Agujas 266 m (La Graciosa) La Mariana 256 m (Montaña Clara) La Caldera o La Herradura 127 m (Lobos)
Éghajlat Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és az ottani porviharokból (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35-40 °C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).
A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
Növényzet A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.
Állatvilág Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Sajátos faja volt az állatvilágnak a tenerifei óriáspatkány (Canariomys bravoi), ami a szigeti óriásnövés, az izolált gigantizmus példája lehetett. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) is még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük: Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken), Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget), Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (La Palma).
+Az invazív emlősök elterjedése a Kanári-szigeteken M. Nogales, J. L. Rodríguez-Luengo, P. Marrero: Ecological effects and distribution of invasive non-native mammals on the Canary Islands. In: Mammal Review 36 (1), 2006, S. 49–65, doi:10.1111/j.1365-2907.2006.00077.x.Invazív emlősök Lanzarote Fuerteventura Gran Canaria Tenerife La Gomera La Palma El Hierro Mediterrán sün ( Atelerix algirus ) x x x x Házi cickány (Crocidura Russula) x Etruszk cickány ( Suncus etruscus ) x Nílusi repülőkutya ( Rousettus aegyptiacus ) x Házimacska ( Felis catus ) x x x x x x x Vadkecske ( Capra hircus ) x x x x x x x Európai muflon ( Ovis gmelini ) x Sörényes juh ( Ammotragus lervia ) x Berber mókus ( Atlantoxerus getulus ) x Házi patkány ( Rattus rattus ) x x x x x x x Vándorpatkány ( Rattus norvegicus ) x x x x x x x Nyugati házi egér ( Mus domesticus ) x x x x x x x Vadnyúl ( Oryctolagus cuniculus ) x x x x x x x
Természetvédelem A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy van.
A négy nemzeti park: Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife) Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera) Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma) Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Népesség
Népességének változása
Az egyes szigetek népessége 2022-benhttps://www.statista.com/statistics/449366/population-of-the-canary-islands-by-island/ Tenerife – 978 099 Gran Canaria – 876 192 Lanzarote – 154 915 Fuerteventura – 122 526 La Palma – 86 451 La Gomera – 22 711 El Hierro – 11 570 Legnépesebb települések A szigetek legnépesebb települései 2019-ben,Instituto Canario de Estadística kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései. rang Város / önkormányzat sziget népesség(2019-ben) 1 Las Palmas de Gran Canaria Gran Canaria 379 925 2 Santa Cruz de Tenerife Tenerife 207 312 3 San Cristóbal de La Laguna Tenerife 157 503 4. Telde Gran Canaria 102 647 5 Arona Tenerife 81 216 6. Santa Lucía de Tirajana Gran Canaria 73 328 7. Arrecife Lanzarote 62 988 8. San Bartolomé de Tirajana Gran Canaria 53 443 9 Granadilla de Abona Tenerife 50 146 10 Adeje Tenerife 47 869 11 La Orotava Tenerife 42 029 12 Puerto del Rosario Fuerteventura 40 753 13. Arucas Gran Canaria 38 138 14 Los Realejos Tenerife 36 402 15 Agüimes Gran Canaria 31 619 16 Ingenio Gran Canaria 31 321 17 Puerto de la Cruz Tenerife 30 468 18 Candelaria Tenerife 27 985 19 Gáldar Gran Canaria 24 242 20 La Oliva Fuerteventura 26 580 21 Tacoronte Tenerife 24 134 22 Icod de los Vinos Tenerife 23 254 23 Teguise Lanzarote 22 342 24 Los Llanos de Aridane La Palma 20 467 25 Mogán Gran Canaria 20 072 26 San Sebastián de la Gomera La Gomera 9093 27 Valverde El Hierro 5005
Nyelv Az őslakosok nyelve a délnyugat-marokkói silha nyelvjáráshoz állt közel.
Annak ellenére, hogy a szigetvilág Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan közel áll Latin-Amerikához. A mai kanári-szigeteki spanyol mind hangtanilag, mind szókincs tekintetében az andalúz nyelvjárás nyugati változatához és a karibi nyelvjáráshoz áll a legközelebb.
Vallás A kanári társadalom többségében keresztény, legfőképp római katolikus. A 2019-es adatok alapján a népesség mintegy 3/4-e volt katolikus.
Történelem
A sziget őslakóinak közkeletű elnevezése a guancsok, bár ez a név eredetileg kizárólag Tenerife szigetének őslakóit jelentette. Az északnyugat-afrikai berberek rokonai, onnan érkeztek a szigetekre több hullámban. A korábbi viking, kelta és más eredetre vonatkozó elképzeléseket a kutatások a 21. századra megcáfolták.
Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt. A rómaiak Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet kellemes éghajlatáról kapta. Az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arab kereskedők fedeztek fel ismét. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.
1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget urává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták ténylegesen megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akiknek kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A köztársasági kormány megpróbálta a Francót támogató hitleri Németországot és fasiszta Olaszországot úgy kivonni a konfliktusból, hogy a Kanári-szigetek fennhatóságát átadta volna a németeknek, míg a Baleár-szigeteket az olaszoknak.El plan más descabellado de la República: ceder Baleares a Mussolini para que no apoyase a Franco