Az 1948-ban újra megalakult Magyar Légierő (későbbi nevén Magyar Néphadsereg Honi Légiereje) és az ennek jogutódjaként 1990 óta működő Magyar Légierő jelentősebb, főként gépveszteséggel járó repülőeseményeit és katasztrófáit soroljuk fel géptípusonként, és azon belül időrendben.

L–39 A típust az NDK légierejéből „örökölte” a Magyar Légierő 1993-ban, 20 db ZO altípust vett át pótalkatrészekkel és az üzemeltetési tervdokumentációkkal együtt. Ebből 12 db-ot üzemeltet, a többit tartalékként hasznosítja a légierő. Eddig 2 db repülőgép zuhant le, illetve a pilótaállomány még egy (szlovák) géppel szenvedett géptöréses repülőeseményt.

1995. július 25-én Törtel közelében zuhant le hajtóműleállás következtében az első ilyen típusú magyar gép. A pilóták – Molnár Gyula őrnagy és Németh János főhadnagy – 700 m-es magasságban sikeresen katapultáltak, a gép mezőgazdasági területre zuhanva megsemmisült.Lásd Gál József: Katapultáltak arcképcsarnoka cikket 2002. október 29-én egy kassai repülési gyakorlat során lezuhant a Szlovák Légierő egyik L–39-ese, miután leszálláshoz való besorolás közben leállt a hajtómű. A két magyar pilóta – Vadas Jenő alezredes és Molnár Tibor főhadnagy – sikeresen katapultált. A gépet kormányközi megállapodás értelmében használta a magyar állam. 2008. június 20-án a Fehérgyarmat melletti szükségrepülőtéren, lapos repülési pályán a földbe csapódott a 120-as oldalszámú magyar L–39ZO. A hátsó ülésben ülő Janicsek András alezredes katapultált, de nem élte túl, Ignácz Zoltán főhadnagy – vélhetően a későn megkezdett katapultálási folyamat miatt – becsapódás után a gépben meghalt. Az alezredes holttestét a repülőgép mellett találták meg. Elsődleges elemzések szerint a gépnek nem volt műszaki hibája. A géphez a 10446-os Mi–8PSZ kutató-mentővé átalakított helikopter érkezett.Ez a gép szállította II. János Pál pápát is magyarországi látogatása idején (ld. Brandt, 709. o.).Repülőgép-katasztrófa Fehérgyarmat mellett – hm.gov.hu A későbbi kivizsgálás szerint a gépet repülő pilóta ismerőseit előre értesítette, hogy lakóhelye közelében fog műrepülni, még repülés közben is küldött SMS-t.

MiG–15 (Sas) A hazánkban alkalmazott MiG–15-ösök közül 35 db semmisült meg, ami 39 magyar hajózó életét követelte. A szerencsétlenül járt gépekből mindössze 4 fő hajtott végre sikeresen katapultálást. Előfordultak végtag-csonkolásos sérüléssel járó katapultálások is, amik főként a kezdetleges lábelfogási rendszer miatt következtek be.

1951. október 2-án történt Magyarországon az első, gázturbinás sugárhajtóművel rendelkező repülőgéppel történt repülőesemény. Turcsányi József alhadnagy a 25. számú repülési feladatát hajtotta végre géppárban oktatójával, Ny. K. Golovin főhadnaggyal. Kunhegyes térségében bonyolult helyzetbe került és 15 óra 40 perckor, nagy sebességgel repülve katapultált. A katapultálás során lábait nem vette le az oldalkormány pedálokról, és az így fékezett kilövéskor a vezérsíknak ütközve életét vesztette. A hajózót a repülőgép becsapódási helyétől kb. 500 méterre találták meg. 1952. március 7-én a 9(016)-os oldalszámú MIG-15-ös repülőgépen Tiszafüredtől keletre 16 km-re Molnár II. István alhadnagy géppár légiharcgyakorlat végrehajtására szállt fel. A géppárparancsnok a gyorsan romló időjárás miatt a leszállás mellett döntött. Eközben a műszerrepülésre kiképzetlen Molnár alhadnagy gépe felhőbe került. A felhőből hófödte táj felett repült ki, ahol gépe térbeli helyzetét nem tudta megítélni. Az erősen felgyorsult gépet későn vette ki a süllyedésből és földbe csapódott. A hajózó nem kísérelt meg katapultálást. július 17-én a 037-es oldalszámú MiG–15-ösből sikeresen katapultált – elsőként a magyar gépek közül – Ferencz István főhadnagy. A gép repülőgyakorlat közben összeütközött társával, Nits Ferenc életét vesztette. Nits Ferenc alhadnagy – mint kísérő – géppárrepülést hajtott végre, miközben 8000 m magasságban összecsúszott a Ferencz István főhadnagy által vezetett vezérgéppel. A gépek az ütközés következtében kigyulladtak és Szarvas-Cserebökény térségében lezuhantak. Nits Ferenc alhadnagy életét vesztette, a vezérgép pilótája, Ferencz István főhadnagy sikeresen katapultált. augusztus 14-én a 213-as oldalszámú MiG-15-tel Kunhegyes térségében Marczy József alhadnagy és Béres Lajos alhadnagy géppárkötelékben felszállást hajtottak végre, mely során majdnem összecsúsztak a repülőgépek. Az ütközést elkerülendő Marczy alhadnagy intenzív kormánymozdulattal emelkedésbe vitte a repülőgépet, de az közben sebességét elvesztette és dugóhúzóba esett. A repülőgépvezető 300 m magasságban katapultált, de ejtőernyője már nem tudott kibomlani, ezért a földhöz csapódva életét vesztette. 1953. április 16-án Pintér Mihály hadnagy a 810-es oldalszámú Mig-15 Bisz repülőgéppel éjjeli feladat végrehajtása közben, kis magasságban meg nem engedett helyesbítéseket végzett. Nem figyelte a műszereket, a repülőgép eközben elvesztette a magasságát és jobb szárnyával a földnek ütközött, majd kigyulladt és teljesen elégett, Nyárlőrinctől 2 km-re délnyugatra. A repülőgépvezető életét vesztette. június 9-én a 07(008)-as oldalszámú repülőgépen Kalocsa repülőtéren Székelyhidi Lajos hadnagy és Jankovics József hadnagy éjjeli repülést hajtottak végre, amikor a repülőgép első kabinteteje leesett. Kényszerleszállást kíséreltek meg, melynek során egy fényszórónak ütköztek, átvágódtak és háton csúsztak a felszállópálya betonján. Mindkét repülőgépvezető életét vesztette. A kivizsgálás során megállapították, hogy a repülés előkészítése és végrehajtása során több szabálytalanság történt. Jankovics József hadnagy, ezred-megfigyelő már nem akart repülni, mert fáradt volt, azonban az ezred-parancsnok ezt nem vette figyelembe a tervtábla tervezésénél. Székelyhidi Lajos hadnagynak ez volt az első éjszakai felszállása. Emellett a repülés ideje alatt vihar tört ki, ami lecsökkentette a látástávolságot. június 20-án Boda Dezső hadnagy gépének hajtóműve útvonalrepülés közben leállt. A repülőgépvezető kényszerleszállást kísérelt meg, ám a kigurulás során facsoportnak ütközött, és a gép orr-része olyan súlyosan megrongálódott, hogy Boda Dezső hadnagy a helyszínen életét vesztette. augusztus 6-án a 819-es oldalszámú MiG-15-ös repülőgépen éjszakai repülési feladat végrehajtásakor Balázs András hadnagy és Bungó Ferenc hadnagy géppárban történő felszállás közben összeütköztek, melynek következtében Balázs hadnagy a távoli irányadó közelében lezuhant és életét vesztette. Bungó hadnagy a sérült géppel sikeresen leszállt Sármellék repülőtéren. augusztus 19-én a 1915-ös oldalszámú repülőgéppel Szlavenka Miklós hadnagyot készültségből riasztották, aki Nagykanizsától délkeletre, Szenta község határában lezuhant és életét vesztette. A repülőgép teljesen elégett. október 1-jén a 723-as MiG-15-ön Vasas József főhadnagy és kísérője, Horváth Béla hadnagy nagy magasságú célelfogást hajtottak végre géppárban, melynek során a kísérő a vezérgép jobb szárnyának ütközött, és azt a futóbekötés mélységéig összetörte. Az ütközés következtében Horváth Béla hadnagy Dunaföldvár térségében lezuhant és életét vesztette, míg Vasas főhadnagy az erősen sérült géppel sikeres kényszerleszállást hajtott végre a repülőtéren. 1954. március 6-án Vasas János MiG–15-ös gépével kiképző repülésre szállt fel. Az elektromos rendszer hibája miatt az akkumulátor lemerült. A teljesen jelzéshiányba került gépben csak a nem elektromos műszerek voltak üzemképesek. A tüzelőanyag-szivattyúk leállásával a hajtómű is működésképtelenné vált. A pilóta katapultált. április 17-én Miloszrendi Lajos főhadnagy műrepülési gyakorlat végrehajtása közben repülőgépével Dömsödön a Szabadság u. 7-es számú házra zuhant és életét vesztette. július 20-án Bifkovics Antal alhadnagy a taszári 1939-es oldalszámú MiG-15 Bisz típusú repülőgépen katasztrófát szenvedett. 1955. március 23-án Ebergényi Lajos hadnagy Taszárról légtérfeladatra szállt fel. A repülőtértől északra, műrepülési feladat közben ismeretlen okból Zimánytól kb. 1 km-re lezuhant és életét vesztette. április 26-án az 50. vadászrepülő-ezred állományában szolgáló Orsós Mihály hadnagy repülőgépét kiképző repülés közben a törzsféklapok működészavara (csak az egyik nyílt ki) irányíthatatlanul bepörgette. A pilóta ledobta a kabintetőt, kikötötte magát és a centrifugális erő hatására kirepült a gépből és sértetlenül földet ért. június 22-én a 960-as oldalszámú MiG-15 Bisz fedélzetén Oláh Gábor hadnagy földi célokra történő lövészetet hajtott végre, mely során repülőgépét késve vette fel a rácsapásból, földnek ütközött és életét vesztette. június 24-én Szomor László hadnagy feladat-végrehajtás közben a 058-as oldalszámú repülőgépen 2500 m magasságban dugóhúzóba esett, amelyből még rendezni tudta helyzetét, de a gépet zuhanásból felvenni már nem tudta, így Sármelléktől 5 km-re lezuhant és életét vesztette. július 29-én a 705-ös MiG-15 Bisz repülőgépen Kósi József százados – a kalocsai vadászrepülő ezred parancsnoka – a megfigyelő szolgálat által észlelt, 2000–2500 m magasságban repülő azonosítatlan, idegen léggömb felderítésére szállt fel. A második rácsapás alkalmával gépe összeütközött a ballonnal, amely felrobbant. Az ütközés után a gép (feltehetően a hajózó sérülése, vagy eszméletvesztése miatt) egyre meredekebb siklásba ment át és a földnek ütközve felrobbant. szeptember 30-án Cs. Nagy Elemér főhadnagy készültségi riasztásra szállt fel, amikor a repülőgép buszter-hidraulika rendszere meghibásodott. A repülésvezető parancsára 01 óra 36 perckor, 800 m magasságban sikeresen katapultált. november 16-án 19(32)-es számú MiG-15 Bisz-en a Pestvidéki Gépgyárból felszállva Egyed György százados repülőgépével 14 óra 55 perckor – szemtanú elmondása alapján – szinte merőlegesen Zsámbék határában földnek ütközött. A repülőgép-vezető nem kísérelt meg katapultálást. 1956. jan. 06-án a 62. Vadászrepülő Ezred – Kecskemét, 717-es oldalszámú MiG-15bisz vadászrepülőgépével Jakab Imre főhadnagy, a 3. század, parancsnok helyettese, éjszakai légtérrepülés során, Nyárlőrinc térségében katasztrófát szenvedett. január 21-én Konoklov főhadnagy (korábban a 22. gárda-vadászrepülő-hadosztályban (22. GvIAD) szolgált Bécsújhelynél) MiG–17 gépével tévedésből lelőtte a Magyar Néphadsereg egyik MiG–15bisz típusú gépet Pomogy térségében. A repülőgép-pilóta Magyar Sándor főhadnagy életét vesztette.Lásd Vándor Károly: A szovjet légierő Magyarországon és Ausztriában c. monográfia 54. oldalát. 1959. augusztus 25-én kiképzőrepülését megszakítva Berena Ferenc százados kényszerleszállt gépével. Repülés közben a hidraulika-rendszer hibája miatt a nyomás nullára esett, vész-futónyitás helyett a fékszárnyat engedte le, majd a hidraulika-tartály szétrobbant és a gép hajtóműve leállt. Katapultálási kísérlete sikertelen maradt, ugyanis a rendszer nem volt kibiztosítva, a földi biztosíték nem lett eltávolítva felszállás előtt. A pilóta sikeresen hasra szállt, de a gép súlyosan sérült, összetört. 1960. március 21-én Taszárról felszállva Szabó Mihály és Wolford Pál századosok lezuhantak a 762-es oldalszámú MiG-15-össel (gy.sz.612762) és meghaltakavia-info.hu, illetve a taszári “A kiképzési repülésben életüket vesztették” emléktábla. 1968. július 21-én Szolnokon lezuhant a 01-es oldalszámú MiG–15UTI-val Benke Sándor alezredes és Madaras István hadnagy. Mindketten életüket vesztették. 1970 május 12-én Fodor Ferenc főhadnagy, 682 oldalszámú MiG-15bisz gépével a Velencei-tó délnyugati sarkánál viharba került és lezuhantKatapultálás után előléptetés. Vészhelyzet: 15 másodperc a cselekvésre, Top Gun, 1993, 8. szám, 22. o.

MiG–17 A Magyar Néphadsereg légierejében a típus két változatát rendszeresítette: 1955-ben 12 db MiG–17PF altípust és 1955 ősze–1956 tavasza között 20 db MiG–17F altípust. A két altípusból 1-1 darab esett ki az aktív szolgálatból.

Forrás: Facebook-Fényképek Laci Rozsos bejegyzésében (Akik nélkül nem lehetett volna Magyar katonai repülés csoport) Viskovszki Ferenc a kiképzés alatt repülő halált halt 1956 március 8-án Mig 17 Pf géppel