Lajta Béla

Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.Nagy, i. m., 76–77. o.

Életpályája

Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,A. Messel (1853–1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de áruházai a modern építészet úttörő alkotásai. 1898-ban R. N. Shaw-nálR. N. Shaw (1831–1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere. dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Kadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak. bélyegkép|220px|Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 3 jobb-74-41. Kozma Lajos alkotása 1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL) Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében elméje megbomlott, fivére 1919-ben gyámság alá helyezte.https://obudaianziksz.hu/150-eve-szuletett-lajta-bela-a-magyar-modern-epiteszet-elofutara/ Fiatalon, 47 évesen 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

Házastársa Káldor Klára volt.

Alkotásai Épületek 1902–1904. Budapest, II. k. Völgy utca, Leitersdorfer-villa 1902. Szirma, Klein Mór kastélya – 1944-ben elpusztult 1902. V. ker., Kossuth Lajos utca 4. Bárd Zeneműbolt bútorzata. (ma: könyvesbolt) 1902. Zenta, Tűzoltólaktanya és szertár 1904. Zenta, Gimnázium. (I. dij, megbízást nem kap) 1905. Zenta, Ađanska 10. Krsto Slavnic háza 1906–1907. Budapest V., Szent István tér 15. Hecht Jónás papírüzlete (volt bankfiók, ma: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) 1905–1907. Budapest XIV., Izsó utca 5. Malonyai Villa. (1913-ban átalakítva) 1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60. Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola) 1908. Budapest VIII., A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete és ravatalozója. 1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57. Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona. (szeretetotthon) Mózes-szobor, Telcs Ede munkája (ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Főépület)Pesti Izraelita Szeretetház 1911-ben. Magyar Építőművészet 1911.IX. évf. 6.sz 1908–1909. Budapest VI., Paulay Ede utca 35., Parisiana, párizsi mulató. (Újszínház). 1909–1912. Budapest VIII., Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola. (ma: BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma)VIII. ker. Vas utcai felső kereskedelmi iskola homlokzata. Magyar Építőművészet.1909. VII. évf. 11. sz. 1910–1912. Budapest V., Szervita tér 5. Leitersdorfer (később Rózsavölgyi)-ház, üzletek és bérlakások. 1911–1912. Budapest VIII., Népszínház utca 19. Harsányi testvérek bérháza. 1913–1914. Budapest, XIV. Cházár András utca 10. Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma. 1923-ban Hegedüs Ármin fejezi be. (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) 1913–1925.https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/pesti-chevra-kadisa-menedekhaza-es-felnott-vakok-otthona Budapest XIV., Amerikai út 53-55. A Pesti Chevra Kadisa Menedékháza és Felnőtt Vakok Otthona (ma: Mazsihisz Szeretetkórház)https://www.kitervezte.hu/epuletek/egeszsegugy/amerikai-uti-szeretetkorhaz-zsinagoga

Síremlékek A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:

Salgótarjáni utcai zsidó temető Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.

1904 k.: Lederer Béla síremléke 1908: Bródy József és családja síremléke 1908: Guttmann Emil és családja síremléke 1908 k.: Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke 1909: Sváb Jakab fiai és családjuk síremléke 1910 k.: Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke 1913: Herzman Bertalan síremléke 1913 k.: kántorjánosi Mándy Ignác síremléke 1914: gavosdiai Sváb Sándor síremléke 1914: szászbereki báró Kohner család síremléke 1918: Bacher Vilmos síremléke

Kozma utcai izraelita temető Cím: 1108 Budapest, Kozma utca 6.

1902–1904 (vagy 1906–1907). Gries család sírjahttps://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11315 1902–1904. Schmidl család sírjaLechner Ödönnel együttSchmidl-család sírja 1903 k.: Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke 1904: Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke 1904 k.: Epstein Sándor és családja síremléke 1906-1908: özv. Griesz Benjáminné sz. Weisz Anna és családja síremléke 1907 k.: Steiner Zsigmondné Leitersdorfer Sarolta síremléke 1908: Schwarcz Lajos és családja síremléke 1908: Greiner Emánuel és családja síremléke 1910 k.: Mezey Albert síremléke 1911: Szabolcsi Miksáné síremléke 1911–1912: Deutsch Zsigmond és neje Stauber Borbála síremléke 1912: Kudelka Jakab síremléke 1912: A régi Váci úti zsidó temetőből exhumált halottak síremléke 1912 k.: Steiner Zsigmond síremléke 1913: Lukács Zsigmond síremléke 1913: A régi Váci úti temetőből exhumált 1848-49-es pesti zsidó honvédek síremléke 1913: Klein Nándor és családja síremléke 1913 k.: Mezey Ede és felesége Mezey Laura síremléke 1913 k.: Vágó Mihályné és Vágó Mihály síremléke 1914: Káldor Lacika síremléke 1914: Propper Samu és családja síremléke 1918 k.: Lamm Mór és családja síremléke

Egyéb temetőkben 1908 k.: Hirsch Józsefné Herman Jozefa síremléke – dátum és helyszín bizonytalan 1913: Klein Mór síremléke – ismeretlen helyen 1913: Herman Lipótné síremléke – ismeretlen helyen 1913: sztapári Récsey Ede családjának síremléke – Kula (ma Szerbia), zsidó temető

300px Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911.Nemzeti Színház távlati kép150px150pxElhelyezési helyszínrajzHelye (Astoria) 2009-ben

Egyéb pályázatok 1898. Lipótvárosi zsinagóga pályázat. III. díj. 1899. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának pályaterve. 1901. Zágrábi Posta- és Távírda-igazgatóság székházának pályaterve 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat. I. díj 1901–1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével és Tóth Istvánnal 1901–1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel 1901–1902. Erzsébet királyné-emlékmű, Róna JózseffelErzsébet-emlékmű modellfotó (Magyar Építőművészet 1903/I/6.) 1902. Szent Gellért-szobor 1903. A Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve. I. díjA X. ker. Izraelita temető Árkád sírjának pályázata (Magyar Építőművészet 1903/I./12) 1903. Pozsonyi Posta és távírda épülete, Lechner ÖdönnelPozsonyi posta és távírda épület homlokzata (Magyar Építőművészet 1903/I.7.) 1905. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve. III. díj 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díjKözségi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet távlati képe. Magyar Építőművészet 1911. IX. évf. 8. sz. 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata. I. díj 1912. Budai zsinagóga épületének tervpályázata. I. díj. 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata. IV. díjA budapesti Nemzeti Színház távlati képe. Magyar Építőművészet 1913. XI. évf. 1.sz 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.Magyar Kereskedelmi csarnok távlati kép. Magyar Építőművészet. 1913. XI. évf. 5.sz

Szakírói tevékenysége Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Bécs. 1911) A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)

Képgaléria

Jegyzetek

Források bélyegkép|jobbra|150px|Bp. VIII., Vas u. 9–11. Szakközépiskola (részlet) Bárdos Artúr: Lajta Béla (MŰVÉSZET 1913/8. sz. 285–294. old.) Csáki Tamás: Lajta Béla ARTPORTAL

, 109–116. o. Rüll Tamás: Lajta Béla építészete

Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004,

További információk Könyvek, cikkek Nádai Pál: Lajta Béla életműve In: Ars Una, 1924 Vámos Ferenc: Lajta Béla In: Magyar Építőművészet, 1956 Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Gerle János–Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, (Az építészet mesterei sorozat) Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében, Múlt és Jövő Alapítvány, 2024

Lajta Béla

Źródło i licencja