A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat, itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték.
Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a szibériai Jakutszk éghajlattáblázata szemlélteti:
Európában szubarktikus éghajlat fordul elő Oroszország északi tájain, Észak-Svédországban és Finnország nagy részén, Ázsiában Észak- és Közép-Szibériában, Amerikában Alaszka nagy részén és Kanada középső részén. A déli félgömbön a szárazulatoknak a 60-65° szélességek hiánya miatt ez az éghajlattípus nem található meg.
Növényzet Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a boreális flóraelemek. A Kárpát-medencében ezek igen ritkák, többségüket dealpin reliktumnak, azaz a Würm-glaciálisból visszamaradt növényfajnak tekintjük.
Kárpát-medence A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei:
Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica); tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus); tőzegeper (Comarum palustre); lápi nádtippan (Calamagrostis stricta).
Kapcsolódó cikkek Tajga
További információk 69. A liliomvirágúak rendje - Liliales
Jegyzetek
Kategória:Éghajlati övezetek