bélyegkép|A veszélyeztetett endemikus madárfajok száma országonként, 2019-ben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája alapján
Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg). Az endemizmus görög eredetű szó, azt a jelenséget írja le, amikor valamely faj elterjedése (area) a Föld viszonylag kicsiny területére korlátozódik.Nagy Jenő dr.: Az oikológiai állatföldrajz, mint a zoogeográfia legújabb irányzata, A Természet 23. évfolyam 5-6. szám, 1927. március 15. (adt.arcanum.com)Dr. Kaszab Zoltán: A történelmi Magyarország Tenebrionidái (18. A Magyar-medence endemikus fajai), Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31., library.hungaricana.hu 1938Mándy György: Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"? in: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?, library.hungaricana.hu - 1971Straub F. Brunó (szerk.): Biológiai lexikon 1. A-F, Akadémiai Kiadó - 1975 Endemikus növény lehet faj, nem, család, kisebb vagy nagyobb rendszertani egység. (Betegségek esetében, amelyek bizonyos vidékeken állandóan mutatkoznak is használt fogalom.) (Ellenpárja a kozmopolita élőlény, amely az egész Földön, vagy annak nagyobb részén megtalálható. Ezek, akárcsak az endemikus élőlények lehetnek öshonosak egy adott területen.Vándor Ferenc, Nagy Imre, Dr. Stohl Gábor, Lukács Ernőné, Jókay László, Dr. Ákos Károly, Barlai Katalin, Juhász Árpád: Természettudományi kisenciklopédia, Gondolat - 1975 Állattani Közlemények : a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának folyóirata, 93. kötet, real-j.mtak.hu (2008))
Szubendemikusnak azokat a fajokat szokás nevezni, melyek endemikusak, de elterjedésük a közel szomszédos területekre is kiterjed.Bennszülött faj, endemikus faj
Ezek a fajok (vagy alfajok) általában az adott terület legértékesebb képviselői, amelyek hathatós védelmet kívánnak.
A bennszülöttek azon részét, amik egyben maradványok (reliktumok) is, ereklyefajoknak nevezik.Dövényi Zoltán (szerk.): A Kárpát-medence földrajza (2.7.3. Bennszülött és maradványfajok a Kárpát-medencében), Akadémiai Kiadó Zrt. - 2012.
Bennszülött fajok a Kárpát-medencében A magashegységekkel körbevett Kárpát-medence is izolátumnak (földrajzilag elszigetelt területnek) tekinthető bizonyos mértékig. Egyes állatcsoportokban, például a puhatestűeknél feltűnően nagy, mintegy a bennszülött fajok aránya, de a magyarországi barlangok is igen gazdagok ilyen fajokban. Az endemikus növények jórészt a negyedidőszaki flóraváltozások során keletkeztek. A Kárpát-medence belső részein az úgynevezett „pannóniai bennszülöttek” előfordulása jellemző, ezek többsége fiatal kialakulású, még csak alfaji szinten különültek el a rokon populációtól, mint a magyar sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum), vagy magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica). Jelentős a bennszülöttek aránya a Déli- és a Keleti-Kárpátokban, a Bánát hegységeiben, az Erdélyi-szigethegységben, a Mecsekben, Bükkben és az Aggteleki-hegység karsztjain.
Kárpát-medencei bennszülött fajok például növények dolomit- vagy pilisi len (Linum dolomiticum) tornai vértő (Onosma tornensis) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) Sadler-husáng (Magyarföldi husáng; Ferula sadleriana) bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica ssp. hungarica) magyar mézpázsit (Puccinellia hungarica) - kipusztult magyar sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum) magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) Jósika bárónő orgonája (Jósika-orgona, Syringa josikaea) - ereklyefaj
állatok keleti ajtóscsiga (Pomatias rivulare) - ereklyefaj bánáti csiga (Chilostoma rivulare) - ereklyefaj kárpáti forráscsiga (Sadleriana pannonica) fekete rajzoscsiga (Melanopsis parreysi) szemcsés vakászka (Mesoniscus graniger) - Aggtelek erdélyi tarsza (Isophya stysi) erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica) rákosi vipera (Vipera ursini rakosiensis), amely hazánk egyik leginkább veszélyeztetett állata!
Jegyzetek
További információk SOÓ R. (1945): Növényföldrajz, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest Simon T. (2000): Magyarország edényes flóra határozója - Harasztok, virágos növények - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest BARANEC, T.–KERÉNYI-NAGY V. (2008): Galagonya-taxonómia és galagonya élőhelyek a Kárpát-medencében –Hawthorn (Crataegus) - taxonomy and habitats in the Carpatian Basin – Kitaibelia 13. (1.), Debrecen KERÉNYI-NAGY V. (2008): Galagonya-taxonómia a Kárpát-medencében – Tudományos Diákköri Dolgozat, BCE Kertészettudományi Kar Könyvtár KERÉNYI-NAGY V. (2008): A Pomázi Majdán-fennsík (Majdan Pole, Száraz.mező) különleges rózsái I. – XXVII. Vándorgyűlés Előadások összefoglalói, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 85–89.* 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár Kocsis Károly, Schweitzer Ferenc (szerk.): Magyarország térképekben (Növényföldrajz (Borhidi Att ila) 65-70. o.), Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet mtafki.hu, 2011 Szigetbiogeográfia elmélet , 2. éves tananyagok 4. félév Biogeográfia előadás, Geográfus és földrajz-x szakosok honlapja, geografus.elte.hu - 2007. február 9. Magyarország endemikus növény-megfigyelései - iNatiuralist project
Kapcsolódó szócikkek
Őshonos élőlény Reliktum faj
Kategória:Ökológia
Kategória:A növények nem rendszertani csoportosításai