A piroscsőrű kúszóbanka (Phoeniculus purpureus) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe, ezen belül a kúszóbankafélék (Phoeniculidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt John Frederick Miller angol illusztrátor írta le 1784-ben, a Promerops nembe Promerops purpureus néven.
Alfajai Phoeniculus purpureus angolensis (Reichenow, 1902) Phoeniculus purpureus guineensis (Reichenow, 1902) Phoeniculus purpureus marwitzi (Reichenow, 1906) Phoeniculus purpureus niloticus (Neumann, 1903) Phoeniculus purpureus purpureus (J. F. Miller, 1784) Phoeniculus purpureus senegalensis (Vieillot, 1822)
Előfordulása Szenegálban, Észak-Guineában, Elefántcsontpart északi részén, Észak-Ghánában, Nigériában, Csádban, Szudánban, Angolában, Dél-Etiópiában, Nyugat-Kenyában, Ugandában, Mozambikban, Tanzániában, Zimbabweben, Botswanában és a Dél-Afrika keleti részén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, magaslati, száraz cserjések és szavannák valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 40 centiméter, farokhossza 17,5-24 centiméter és testtömege 73–75 gramm. Tollazata a fején és hátán sötétzöld, a test többi részén pedig kékesfekete. Repülés közben nagyon jól látszanak a fehér foltok a külső tollakon. Amikor a madár a fa törzsén üldögél és rovarokat keres, farkát gyakran támaszkodásra használja. Ezért farka kissé rojtosnak és csapzottnak tűnik. Csőre hosszú, lefelé ívelt és hegyes; kiválóan alkalmas rá, hogy a madár a fakéreg alól kicsipegesse vele a rovarokat és elkapja a nagyobb zsákmányokat, például a gyíkot. Lábujjai erősek, karmai élesek, segítségükkel kapaszkodik meg a fa törzsén. A piroscsőrű kúszóbanka néha a fán fejjel lefelé lógva keresgél rovarokat. bélyegkép|150px Életmódja Tápláléka főleg rovarok, kisebb gyíkok és gyümölcsök. Társas madár. A fiatal madarak akár 5 évig is segítenek a szülőknek felnevelni a következő fészekaljakat.
Szaporodása A költési időszak a területtől és a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függ. Évente kétszer, néha háromszor is költ. Egy fészekaljban 3-4 halványkék tojás van. Ezeken a tojó 17-18 napig kotlik. A fiatal madarak 28-30 nap után repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Phoeniculus Kategória:Madárfajok Kategória:Angola madarai Kategória:Bissau-Guinea madarai Kategória:Benin madarai Kategória:Botswana madarai Kategória:Burkina Faso madarai Kategória:Burundi madarai Kategória:Csád madarai Kategória:Dél-Szudán madarai Kategória:A Dél-afrikai Köztársaság madarai Kategória:Elefántcsontpart madarai Kategória:Etiópia madarai Kategória:Guinea madarai Kategória:Ghána madarai Kategória:Kenya madarai Kategória:A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai Kategória:A Közép-afrikai Köztársaság madarai Kategória:Nigéria madarai Kategória:Mozambik madarai Kategória:Uganda madarai Kategória:Szenegál madarai Kategória:Szudán madarai Kategória:Tanzánia madarai Kategória:Zimbabwe madarai Kategória:Eritrea madarai Kategória:Gambia madarai Kategória:Lesotho madarai Kategória:Malawi madarai Kategória:Mali madarai Kategória:Mauritánia madarai Kategória:Namíbia madarai Kategória:Niger madarai Kategória:Ruanda madarai Kategória:Sierra Leone madarai Kategória:Szváziföld madarai Kategória:Togo madarai Kategória:Zambia madarai