A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói közé sorolhatóak országhatároktól függetlenül a Kárpát-medence mindazon történelmi, kulturális, néprajzi emlékei, illetve turisztikai látnivalói, amelyek a hajdani vagy mai magyarsághoz kapcsolódnak. A Kárpát-medence magyar emlékei nemcsak országok szerint csoportosíthatóak, hanem a kulturálisan is közös egységet képező négy fő égtáji-domborzati egység szerint is. Ezek egyrészt az Alföld (a Kárpát-medence belső régiója), illetve az ezt északról, nyugatról és keletről körülvevő hegyes-dombos régiók teljesen vagy szórványosan magyarlakta területei.
Világörökség thumb|200px|right|A Hősök tere Budapest - a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Fertő-táj Hollókő Hortobágyi Nemzeti Park Pannonhalmi Bencés Főapátság Székelyderzs Tokaji Történelmi Borvidék Részben magyar emlékekkel: Bártfa Segesvár történelmi központja Selmecbánya Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek
Régió szerint Északi Kárpát-medence right
Az Északi Kárpát-medence az Északi-Kárpátoknak a történelmi Magyar Királyság uralma alá eső területeit foglalja magában. Legnagyobb része ma Szlovákiához, kisebb része, az Északi-középhegység zömében Magyarországhoz, keleti sarka pedig Ukrajnához, illetve Romániához tartozik (Észak- és Kelet-Kárpátalja, Máramaros). A terület mindig a Magyar Királyság legészakabbi vidéke volt (Felföld, Felvidék). Gazdag városai és bányavidékei révén a középkorban a királyság legfejlettebb területét alkotta. A mohácsi csatavesztést követően a török elől menekülő magyar nemesség menedéke lett, ahová tömegével húzódtak fel délebbről. A török háborúk ezt a régiót viszonylag érintetlenül hagyták, ezért a történelmi emlékeket látogatva felidézhetjük, milyen volt a középkori Magyar Királyság településeinek élete.
A régió hegyvidékeinek ódon városai számos magyar történelmi emléket rejtenek, például Eger, Pásztó, Rozsnyó, Besztercebánya, Körmöcbánya, Lőcse, Bártfa, Késmárk. Az épen maradt középkori magyar várak közül leghíresebbek Bajmóc, Árva, Szepes várkastélya, Krasznahorka „büszke vára”, a zólyomi, sárospataki és szerencsi vár, illetve a szécsényi várnegyed. A romantikus hangulatú várromok közé tartozik a beckói, boldogkői, diósgyőri, drégelypalánki, füzéri, siroki, somoskői és hollókői vár. Rengeteg településen találhatóak meg a régi nemesi családok kastélyai, kúriái.
A Rimaszombat, Gyöngyös, Gödöllő, Léva, Losonc által határolt terület a Palócföld. Ezen belül, az Ipoly mentén található Losonc városa, Madách Imre kastélya Alsósztregován, valamint Mikszáth Kálmán szülőfaluja, Szklabonya. A Palócföld híres látnivalói közé tartozik Rimaszombat és a hollókői ófalu. A Garam völgyében fekszik az állattenyésztéséről, jó gazdáiról és középkori műemlékeiről híres Léva városa. A Palócföld mellett magyar néphagyományairól nevezetes a Zoboralja.
A Gömör–Szepesi-érchegység nyugati szélén találjuk Zólyomot, Balassi Bálint szülővárosát és Európa első bányászati akadémiájának székhelyét, Selmecbányát. A régió keleti felén magyar emlékekben bővelkedik a festői szépségű, dimbes-dombos Eperjes, ettől délre pedig Kassa, amelynek Szent Erzsébet-dómja őrzi Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírját. Késmárkon található Thököly Imre nyughelye. Ez a térség volt a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc központja. A 18. század végéig a magyar irodalom és kultúra jelentős központjai működtek itt, például Gönc és Vizsoly, a magyar nyelvű Biblia szülőhazája, Sárospatak, a híres református kollégium városa vagy Széphalom, Kazinczy Ferenc lakóhelye, ahonnan a magyar nyelvújítást irányította. Az Északkeleti-Kárpátokban található a millecentenáriumi emlékmű (Vereckei-hágó) és a sztálini haláltáborban meggyilkolt 10.000 kárpátaljai magyar szolyvai sírkertje. A régió déli részének két híres történelmi városa, Eger és Tokaj körül húzódnak Magyarország leghíresebb történelmi borvidékei. Számos magyar festő képe látható a nagybányai Képzőművészeti Múzeumban.
A régió magyar rendezvényei közé tartoznak a Diósgyőri Várjátékok, a gombaszögi magyar kulturális fesztivál és a várhosszúréti néptánctábor.
Települések nemzeti jelentőségű látnivalóval Néphagyományok, népművészet: Hollókő, Tokaj, Gönc, Kolon, Lédec Múzeumok, kiállítóhelyek: Kisterenye (Bátonyterenye), Balassagyarmat, Gönc, Cserépfalu, Forró, Gömörszőlős, Hollóháza, Kelemér, Monok, Ózd, Putnok, Arló, Boldogkőváralja, Cserépfalu, Csobád, Edelény, Felsővadász, Füzér, Jósvafő, Kupa, Legyesbénye, Mezőcsát, Répáshuta, Sály, Tard, Tardona, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj, Kassa, Miskolc, Sárospatak, Ipolybalog, Mikszáthfalva, Alsósztregova, Rimaszombat, Zólyom, Szepesbéla, Nagybánya Templomok: Maconka (Bátonyterenye), Fót, Szécsény, Pásztó, Mátraverebély, Karancsság, Tar, Tereske, Eger, Bélapátfalva, Feldebrő, Bodrogolaszi, Miskolc, Nyitraújlak, Kolon, Losonc, Fülek, Tornalja, Felsővály, Gömörrákos, Zólyom, Garamszentbenedeki apátság, Rozsnyó, Berzéte, Csetnek, Kassa, Jászó, Torna, Csécs, Nagytoronya, Lőcse, Szepeshely, Zsigra, Csütörtökhely, Bártfa, Késmárk, Nagybánya Várak, erődök: Salgótarján, Pásztó, Szécsény, Buják, Drégely vára, Nógrád, Szanda, Eger, kisnánai vár, siroki vár, szarvaskői vár, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, pataki vár, Szerencs, szécsényi várnegyed, hollókői vár, Gímeskosztolány, Trencséni vár, Beckó, Vöröskő, Illava, Fülek, Árva vára, somoskői vár, Murányalja, Bajmóc, Jolsva, Zólyom, Körmöcbánya, Krasznahorkaváralja, Berzéte, Csetnek, Torna, Borsi, Márkusfalva, szepesi vár, Késmárk Kastélyok: Kisterenye (Bátonyterenye), Szécsény, Gyöngyös, Szilvásvárad, Noszvaj, Fáj, Füzérradvány, Palást, Taszármalonya, Gímes, Beckó, Mosóc, Alsósztregova, Nagykürtös, Jolsva, Betlér, Csetnek, Jászó, Torna, Tőketerebes, Toporc, Görgő, Márkusfalva, Nagyőr Történelmi városközpontok: Eger, Sárospatak, Pásztó, Aranyosmarót, Losonc, Rimaszombat, Jolsva, Rozsnyó, Csetnek, Kassa, Eperjes, Lőcse, Szepeshely, Bártfa, Nagybánya Köztéri szobrok, emlékművek és emléktáblák: Eger, Nyitraújlak, Vágegyháza-Alsózáros, Rimaszombat, Hibbe, Zólyom, Selmecbánya, Hodrusbánya, Rozsnyó, Krasznahorkaváralja, Dobsina, Eperjes, Görgő, Branyiszkó, Margonya, Vereckei-hágó, Máramarossziget Temetők: Losonc, Toporc, Szolyva
Nyugati Kárpát-medence right
A nyugati régió magyar vonatkozású világörökségi helyszínekkel büszkélkedő két települése a magyar főváros, Budapest és Pannonhalma. Budapest világörökségi helyszínei a Duna-part látképe a Budai Várnegyeddel, valamint az Andrássy út és történelmi környezete, a Pannonhalmi Bencés Főapátság pedig középkori és barokk művelődéstörténeti emlékeivel érdemelte ki a világhírt. További magyar műemlékekben gazdag városok Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Esztergom, Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Keszthely, Pécs, Eszék.
A régióban számos látványos várkastély és várrom található: pozsonyi vár, Dévény vára, Vágsellye, kőszegi vár, Nezsider, Fraknó, Léka, Lánzsér, Borostyánkő, Városszalónak, Németújvár, Kinizsi-vár, sümegi vár, Szigliget, tatai vár, cseszneki várrom, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Márévár, Lendva, Felsőlendva, Csáktornya, Varasd. Értékes középkori templommal büszkélkedhet számos magyar falu, például Kőröshegy, Felsőörs, Velemér, Ják, Lébény, Somorja, Gutor, Deáki, Alistál, Bény, Máriafalva, Őriszentpéter, Őrisziget, Nagytótlak, Mártonhely. Számos helyen láthatóak az egykori magyar főúri családok barokk kastélyai: például Muraszombat, Battyánfalva, Keszthely, Fehérvárcsurgó, Tata, Nádasdladány, Fertőd, Nagycenk, Kismarton, Köpcsény, Felsőpulya, Lakompak, Vasvörösvár, Monyorókerék, Bős, Nemesgomba, Nagyszarva, Galánta.
Különleges népművészeti látnivalót jelentenek a hagyományos faluképüket máig megőrző őrségi falvak (különösen Őriszentpéter és Kapornak), a pityerszeri skanzen Szalafőn, a mátyusföldi (pl. Bart, Kéménd) és a balatonfelvidéki falvak népi lakóházai, a romantikus göcseji települések és a Sárköz falvai. A világörökséghez tartozik a magyar népélet emlékeit is őrző Fertő-kultúrtáj. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borászat, az itteni magyar borvidékek közé tartozik a badacsonyi, balatonfelvidéki, móri és szekszárdi.
A régió legismertebb nemzeti kegyhelye a mohácsi történelmi emlékhely. Különlegesség a kaposmérői honfoglalás kori harcászati bemutatóhely, valamint a magyar történelem viharos évszázadait idéző komáromi erődrendszer. A szerzetesek világába nyújt bepillantást Pannonhalmán kívül a majki műemlékegyüttes és az első magyar nyelvemlék révén is ismert tihanyi apátság. A régió híres szülöttei közül Csáktornyán és Szentilonán a Zrínyiek, Nagycenken a Széchényiek egykori otthonát és nyughelyét találjuk, Berzsenyi Dániel szülőháza Niklán, Liszt Ferencé pedig Doborjánon kereshető fel.
A magyarság legnagyobb kulturális találkozói közé tartozik a régióban a kapolcsi völgyben rendezett Művészetek Völgye, a galántai Kodály Napok és az évenként megrendezett kéméndi Szikince-Ghymes Fesztivál.
Települések nemzeti jelentőségű látnivalóval Néphagyományok, népművészet: szentendrei skanzen, Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg), Tihany, Szalafő, Őriszentpéter, Kapornak, Bart, Kéménd Múzeumok, kiállítóhelyek: Budapest, Szentendre, Várpalota, Badacsony, Balatonfüred, Nikla, Veszprém, Herend, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg, Kapuvár, Csorna, Szombathely, Kőszeg, Győr, Sopron, Dunaszerdahely, Komárom, Somorjai honismereti ház, Alistál, Bős, Martos, Kismarton, Doborján, Lendva, Muraszombat, Radamos Templomok: Budapest, Szentendre, Zsámbék, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pécs, Cserkút, Kallósd, Türje, Öskü, Kőröshegy, Berhida, Vörösberény, Felsőörs, Egregy, Vértesszentkereszt, Csempeszkopács, Balogunyom, Csepreg, Velemér, Balf, Kőszeg, Győr, Szombathely, Sopron, Ják, Lébény, Pozsony, Nagyszombat, Csallóközcsütörtök, Somorja, Gelle, Gutor, Szentmihályfa, Kismácséd, Nyékvárkony, Deáki, Dunaszerdahely, Alistál, ógyallai Szent László templom, Lakszakállas, Bény, Máriafalva, Felsőőr, Őriszentpéter, Őrisziget, Domonkosfa, Nagytótlak, Bántornya, Mártonhely Várak, erődök: Budai Várnegyed, Visegrád, esztergomi vár, Vágsellye, Komárom, kőszegi vár, Pozsony, Dévény, Nezsider, Fraknó, Léka, Lánzsér, Borostyánkő, Városszalónak, Németújvár, Lendva, Felsőlendva, Csáktornya, Varasd, Eszék, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy, sárvári vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget, tatai vár, Várpalota, Ozora, Simontornya, cseszneki vár, Balatonszentgyörgy Kastélyok: Muraszombat, Battyánfalva, Keszthely, Fertőd, Nagycenk, Kismarton, Köpcsény, Felsőpulya, Lakompak, vasvörösvári kastély, Monyorókerék, Pozsony, Bős, Tallós, Nemesgomba, Nagyszarva, Galánta, Ráckeve, Fehérvárcsurgó, Martonvásár, Dég, nádasdladányi kastély, Soponya, tatai kastély Történelmi városközpontok: Budapest, Szentendre, Esztergom, Komárom, Pozsony, Nagyszombat, Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Keszthely, Balatonfüred, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Zirc, Keszthely, Pécs Köztéri szobrok, emlékművek és emléktáblák: Budapest, Pécs, Szigetvár, Győr, Pozsony, Érsekújvár, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Martos (Szlovákia), Ógyalla, Komárom, Udvard, Galánta, Nagyfalva, Lendva, Csáktornya Temetők: Budapest, Komáromi temetők
Alföld (Belső Kárpát-medence) right 200px|thumb|Az ópusztaszeri Árpád-emlékmű Az alföldi magyarok ma hat ország területén osztoznak: Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország. Bár földrajzilag az Alföldhöz sorolhatjuk Budapest keleti felét (Pesti-síkság), a dunántúli Mezőföldet és Sárközt, valamint az egész Drávamenti-síkságot is, e tájak látnivalóit kulturális kapcsolataik alapján inkább a Nyugati Kárpát-medence keretében tárgyaljuk.