A citromsármány (Emberiza citrinella) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.
Alfajai Emberiza citrinella caliginosa Clancey, 1940 Emberiza citrinella citrinella Linnaeus, 1758 Emberiza citrinella erythrogenys C. L. Brehm, 1855
Előfordulása Az északi féltekén egy sávban, Észak-Amerikán át Norvégiától, Írországtól és Portugáliától a volt Szovjetunió távol-keleti részéig és Észak-Kínáig honos. 1862-ben honosították meg Új-Zélandon, ahol nagyon jól elszaporodott. A szigetországban ma erősebb populációi élnek, mint sok eurázsiai országban.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, gyepek és cserjések.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem vonul, de télen kóborolhat. Az északi egyedek délebbre húzódnak, így télen megnő az állományuk.
Megjelenése Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-30 centiméter, testtömege 25-36 gramm. A hím feje és testének alsó része rikító sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók. Fartöve és háta fahéj-barna. A tojó tollazata kevésbé feltűnő és nem olyan élénk sárga, mint a hímé; feje és torka erőteljesebben sávozott. Repülés közben láthatóvá válik farka fehér széle. Csőre rövid, erős és kúp alakú, alsó kávája kékesszürke színű, kiválóan alkalmas a magok kemény burkának feltörésére és a bogyók összelapítására. bélyegkép|220pxbélyegkép|220px
Életmódja A citromsármány mezők, rétek, parlagok, sövénnyel szegett dűlőutak, erdőültetvények és erdők szélének lakója. Kedveli a folyókat kísérő ligeterdőket, erdei tisztásokat, ritkás erdőket, bokros, fás legelőket. Télen lakott területekre is behúzódik. Földön járó madár, faágakon még képes üldögélni, ágról ágra ugrálni azonban már nem tud. A költési időszakban párosan, télen csapatban él. Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek, bogyók és rovarok. A madár 12 évig élhet.
Szaporodása A hímek már februárban énekelni kezdenek. A költési időszak április–július között van. Párosodás előtt mindkét madár fűszálakat vesz a csőrébe, majd leejti azokat. Ezzel kölcsönösen biztosítják egymást szándékukról: „Rakjunk közösen fészket!”. Ezt végül is csak a tojó építi meg, füvek közé, a talajra vagy alacsonyan egy sűrű bokorba. Évente kétszer is költ. A fészekalj 3-4 vöröses fehér, finom márványcsíkozású tojásból áll. Ezeken inkább a tojó, ritkábban a hím 12-14 napig kotlik. A fiatal madarak 12-13 nap után repülnek ki. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. bélyegkép|jobbra|220px|Fészke, tojásaival
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten növekszik.
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videó a fajról A madár hangja
Kategória:Emberiza Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Albánia madarai Kategória:Andorra madarai Kategória:Ausztria madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Belgium madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Csehország madarai Kategória:Dánia madarai Kategória:Finnország madarai Kategória:Hollandia madarai Kategória:Horvátország madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Franciaország madarai Kategória:Luxemburg madarai Kategória:Moldova madarai Kategória:Németország madarai Kategória:Olaszország madarai Kategória:Portugália madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Spanyolország madarai Kategória:Szerbia madarai Kategória:Szlovákia madarai Kategória:Szlovénia madarai Kategória:Svédország madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Új-Zéland betelepített madarai