bélyegkép|200px|Székely Bertalan: Dobozi és hitvese, 1861 bélyegkép|200px|Laccataris Demeter: Dobozi Mihály és hitvese Dobozi Mihály a korabeli források adatai szerint nagy valószínűséggel a Fejér megyei Dobozra (ma Alcsútdoboz) való egytelkes nemes katona volt, aki részt vett a pusztamaróti harcokban és a mohácsi csatában.
A róla és feleségéről, Farmos Ilonáról szóló történetet többek között az Istvánffy-krónika, Verancsics Antal maróti csatról szóló legendája és Kölcsey Ferenc balladája (Dobozi) is feldolgozta, Székely Bertalan és Madarász Viktor pedig festményen ábrázolta.
Története Dobozi legendája abban a korban született, amikor 1526-ban a mohácsi csata után, a Gerecse völgyének egy kis településénél, az akkori érseki birtok Maróth nevű faluja környékén, halastavas, lápos, vizes területek védelmében egy szekérvárban sáncolta el magát a török hódítók elől menekülő jobbágyokból és a környék kisnemeseiből összeállt magyar sereg.(Puszta)Maróth, Dobozy Mihály és 1526 , gyermelyert.hu A szekértábort a törökök elfoglalták, és az ellenállókat kardélre hányták.
A magyarok szeptember derekán körülkerítették a tábort árkokkal és szekerekkel, így kívánták védeni asszonyukat, gyermekeiket, vagyonukat. A törökökre több ízben rátörtek és súlyos veszteségeket okoztak nekik.
A monda szerint itt küzdött a török ellen Dobozi Mihály is.
A törökök hatezer janicsár, több ezer lovas és nagyszámú ágyú bevetésével, hatalmas veszteségek árán foglalták el ezt a tábort. Foglyokat azonban nem sikerült ejteniük, mert a tábor egy része elmenekült, másik része pedig elesett a csatában.
Dobozi Mihály a szekérvár eleste után kivágta magát az ellenség gyűrűjéből és feleségét, Farmosi Ilonát lovára felkapva, elmenekült. Amikor az őket üldöző török lovasok már majdnem utolérték a házaspárt, hitvese könyörgésére, hogy ne kerüljön az ellenség kezére és felesége becsületét is megmentse, leszúrta a kedvesét, ő maga pedig szembefordult a törökökkel, akik lekaszabolták.
A magyarok vesztesége ezekben a harcokban a mohácsi csata veszteségeihez volt mérhető, mert közel húszezer magyar maradt holtan a csatatéren, de a törökök veszteségei is nagyobbak voltak a mohácsi veszteségnél.
A csata helyszínét máig "Emberölő völgynek" nevezik. Emlékezetét Kovács György szobrász mészkőből faragott emlékműve őrzi.Regélő , pontmagazin.hu
Jegyzetek
Források Bagyary Simon 1908: Dobozi Mihály tragédiája. In: Értesítő a pannonalmi Sz. Benedek-rend esztergomi kath. főgimnáziumáról az 1907-1908. iskolai év végén. Esztergom, 3-16. Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Balassi Kiadó, 2009. Budapest. Verancsics Antal, M. Kir. Helytartó, Esztergomi Érsek, összes munkái, 1-2. kötet Online elérés Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről (De conflictu hungarorum cum Solymano turcarum imperatore ad Mohach historia verissima – Kulcsár Péter fordítása)
További információk Hősi emlékmű - Dobozy Mihály és hitvese, Ilona, 1526. A haza- és a hitvesi szeretet vértanúinak emlékére, kozterkep.hu A történelmi emlékhely felirata, pusztamarot.hu Dobozi történetét megörökítő relief és emléktábla Pilismaróton
Kategória:16. századi magyar katonák Kategória:A 16. században elhunyt személyek