Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakja.
Élete Édesapja Péchy Sándor üveggyári vas- és fémesztergályos, édesanyja Szalay Margit üveggyári munkás volt. Szülei az első impériumváltás után a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református templomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több, kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta:
Diákként nyolc évig a Sárospataki Református Kollégiumban tanult, és nem sokon múlott, hogy nem lett lelkész belőle. Helyette színésznek tanult, a budapesti Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, s a Miskolci Nemzeti Színház, 1946-ban a Művész Színház, majd 1948-ban a Madách Színház tagja lett.
A színművész zsenialitását őrzi Fényes Szabolcs és Szenes Iván Gyermekkori álmok című dala, amelyet Pécsi Sándor a Fuss, hogy utolérjenek! című nagy sikerű film zárásaként adott elő.
1972. november 4-én hunyt el szívroham következtében.
Színpadi szerepei bélyegkép|250px|Márkus Lászlóval Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus c. darabjának előadásán (1968)
Filmjei bélyegkép|250px|jobbra|Az Egyiptomi történet című film forgatása közben. Középen Psota Irénnel és Latabár Kálmánnal
Játékfilmek
Tévéfilmek Ők tudják, mi a szerelem (1964) Karácsonyi ének (1964) Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967) A két csaló (1968) A régi nyár (1969) 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969) Az ember tragédiája (1969) A 0416-os szökevény (1970) Élő Klára – Ballada (1970) Villa a Lidón (1971) A fekete város 1–7. (Qendel Gáspár, 1971) Jó estét nyár, jó estét szerelem (Juhász, 1972) Szerelem jutányos áron (Oszkár, 1972) A lámpás (1972)
Cd-k, hangoskönyvek Maros Rudolf–Benedek Elek (író): A nagyotmondó legény
Hangjáték
Díjai, elismerései bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblája egykori lakhelyén, a Cserje utca 6. szám alatt bélyegkép|jobbra|200px|Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 27-2-54 Kossuth-díj (1951, 1953) Érdemes művész (1961) Kiváló művész (1968) Sajószentpéter díszpolgára (2002) /posztumusz/http://www.sajoszentpeter.hu/_new/a-legfiatalabb-oregember/
Emlékezete A nevét őrzi Sajószentpéterben a Központi Általános Iskola Pécsi Sándor Tagiskolája. A portréja megtalálható Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ aulájában a Múzsák-Művészek-Művészetek nagyméretű olajfestményen (Mezey István (festő) alkotása). Sárospatakon utcát neveztek el róla.Sárospatak – Pécsi Sándor utca (térkép) Utcakereso.hu Emlékét őrzi a harsányi székhelyű Pécsi Sándor Guruló Színház. Emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakhelyén.
Jegyzetek
Források
További információk
Pécsi Sándor, a politikai rendszerekre fittyet hányó színész – Origo, 2018. január 31.
Kategória:Magyar színészek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Református magyarok Kategória:Sajószentpéteriek Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek