bélyegkép|350px|A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.
A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000 °C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.
Eredete A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak, illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének volt kitéve.
Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. A legrégebbi kéregmaradvány 3,9 milliárd éves, a Narryer Gneisz Formáció Nyugat-Ausztráliában. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak.
A földkéreg vegyi összetétele OxidSzázalékSiO259,71Al2O315,41CaO4,90MgO4,36Na2O3,55FeO3,52K2O2,80Fe2O32,63H2O1,52TiO20,60P2O50,22Összesen99,22
Források Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997 Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998
Kategória:Lemeztektonika Kategória:A Föld belső szerkezete