A valódi lepkék (Glossata) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályába tartozó lepkék (Lepidoptera) rendjének egyik alrendje, öt alrendággal és több ezer fajjal.

Rendszertani felosztásuk

1. Genetikai alapú

A korszerű rendszertanok az alrendet alrendágakra osztják:

Dacnonypha alrendág Eriocranioidea öregcsalád (rágójuk már nem működőképes; hernyóik aknáznak) Acanthopteroctetidae család (D. R. Davis, 1978) – 2 nemmel Félszipókás pillefélék vagy ősmolyok családja (Eriocraniidae – Tutt, 1899) – 10 nemmel

Gyökérrágó lepkék alrendága (Exoporia) Hepialoidea öregcsalád Anomosetidae család – 1 nem (Anomoses) Gyökérrágó lepkefélék családja (Hepialidae – Stephens, 1829) – mintegy 70 nemmel Neotheoridae család – 1 nem (Neotheora) Palaeosetidae család – 4 nemmel Prototheoridae család – 2 nemmel Mnesarchaeidae öregcsalád Mnesarchaeidae család – 1 nem (Mnesarchaea)

Lophocoronina alrendág Lophocoronoidea öregcsalád Lophocoronidae család – 1 nem (Lophocorona)

Neopseustina alrendág Neopseustoidea öregcsalád Neopseustidae család – 6 nemmel

Heteroneura alrendágEz az alrendág annyira fajgazdag, hogy a kellő tagolás érdekében az alrendág és a család között öt rendszertani szintet különítenek el (tagozat, osztag, alosztag, öregcsalád, sorozat).

A Heteroneura alrendág rendszertani felosztása

Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) tagozat (ide tartozik a lepkefajok többsége) Cossina osztag Cossina alosztag Castnioidea öregcsalád Castniidae család Cossoidea öregcsalád Cossiformes sorozat Farontó lepkefélék családja (Cossidae) Dudgeoneidae család Metarbelidae család Limacodiformes sorozat Cyclotornidae család Epipyropidae család Dalceridae család Csigalepkefélék családja (Limacodidae) Tortricoidea öregcsalád Sodrómolyfélék vagy sodrólepkefélék családja (Tortricidae) Bombycina alosztag Selyemlepkeszerűek öregcsaládja (Bombycoidea) Bombyciformes sorozat Szövőlepkefélék vagy pohókfélék családja (Lasiocampidae) Anthelidae család Selyemlepkefélék családja (Bombycidae) Carthaeidae család Eupterotidae család Mimallonidae család Saturniiformes sorozat Pávaszemek vagy pápaszemes szövőfélék családja (Saturniidae vagy Attaciidae) (pl. a közismert kis pávaszem (Eudia pavonia) faj) Brahmaeidae család Tarka szövőlepkefélék családja (Endromidae) Őszi szövőlepkefélék vagy sárgaszövőfélék családja (Lemoniidae) Mirinidae család Oxytenidae család Calliduloidea öregcsalád Callidulidae család Sarlósszárnyúszerűek öregcsaládja (Drepanoidea) Cimeliidae család (régebben: Axiidae) Sarlósszövők családja (Drepanidae) Geometroidea öregcsalád Araszolófélék családja (Geometridae) Hedylidae család Bagolylepkeszerűek öregcsaládja (Noctuoidea) Bagolylepkefélék családja (Noctuidae) Gyapjaslepkefélék családja (Lymantriidae) Púposszövőfélék családja (Notodontidae) Medvelepkefélék családja (Arctiidae) Doidae család Nolidae család Oenosandridae család Pantheidae család Pillangószerűek öregcsaládja (Papilionoidea) Busalepke-alakúak sorozata (Hesperiiformes) Busalepkefélék családja (Hesperiidae) Pillangóalakúak sorozata (Papilioniformes) Boglárkalepkék családja (Lycaenidae) Fehérlepkék családja (Pieridae) Tarkalepkefélék vagy főlepkék családja (Nymphalidae) Pillangófélék családja (Papilionidae) Mozaiklepkék családja(Riodinidae) Szenderszerűek öregcsaládja (Sphingoidea) Szenderfélék családja (Sphingidae) Szivárványlepkeszerűek öregcsaládja (Uranioidea) Epicopeiidae család Sematuridae család Szivárványlepkefélék családja (Uraniidae) Tineina osztag Sesiina alosztag Szitkárszerűek öregcsaládja (Sesioidea) Zzitkárfélék vagy üvegszárnyú lepkék családja (Sesiidae) Pusztamolyfélék családja (Brachodidae vagy Atychiidae) Levélmolyfélék családja (Choreutidae)Nyárfamolyfélék családja (Urodidae) Csüngőlepkeszerűek öregcsaládja (Zygaenoidea) Csüngőlepkefélék családja (Zygaenidae) Aididae család Anomoeotidae család Füstösszárnyú molyfélék családja (Heterogynidae) Himantopteridae család Lacturidae család Megalopygidae család Somabrachyidae család Tineina alosztag Copromorphoidea öregcsalád Soktollú molyfélék családja (Alucitidae) Bogyórágó molyfélék családja (Carposinidae) Copromorphidae család Ívelt szárnyú molyfélék családja (Epermeniidae) Galacticoidea öregcsalád Galacticidae család Sarlós ajkú molyszerűek öregcsaládja (Gelechioidea) mintegy két tucatnyi család Lándzsás tündérmolyfélék családja (Agonoxenidae) Erdei díszmolyfélék családja (Amphisbatidae) Avarmolyfélék családja (Autostichidae) Lándzsásmolyfélék családja (Batrachedridae) Avarevő molyfélék családja (Blastobasidae) Tavaszi molyfélék családja (Chimabachidae) Zsákhordó molyfélék családja (Coleophoridae) Tündérmolyfélék családja (Cosmopterigidae) Rózsás díszmolyfélék családja (Deuterogonidae) Laposmolyfélék családja (Depressariidae) Fűaknázó molyfélék családja (Elachistidae) Feketemolyfélék családja (Ethmiidae) Sarlósajkú molyfélék családja (Gelechiidae) „Ürülékmolyfélék” családja (feltételes magyar név) (Holcopogonidae) Hindumolyfélék (Lecithoceridae) Zsákosmolyfélék családja (Lypusidae) (beolvasztották az erdei díszmolyfélék (Amphisbatidae) családjába) Metachandidae családja Lándzsás szárnyú molyfélék családja (Momphidae) Díszmolyfélék családja (Oecophoridae) Carcinamolyfélék családja (Peleopodidae) Réti molyfélék családja (Pterolonchidae) Zöldszárnyú díszmolyfélék családja (Scythrididae) Symmocidae család Xyloryctidae család Immoidea öregcsalád Immidae család Tollasmolyszerűek öregcsaládja (Pterophoroidea) Tollasmolyfélék családja (Pterophoridae) Tineodidae család (egyes rendszertanok szerint) Pyraloidea öregcsalád Fényiloncafélék családja (Pyralidae) Hyblaeidae család Ablakosmolyfélék családja (Thyrididae) Simaethistoidea öregcsalád Simaethistidae család Ruhamolyszerűek öregcsaládja (Tineoidea) Tineiformes sorozat Zsákhordó lepkefélék vagy csőzsákos molyfélék' családja (Psychidae) Ruhamolyfélék családja (Tineidae) Acrolophidae család Arrhenophanidae család Eriocottidae család Gracillariiformes sorozat Szemtakarós bordásmolyfélék családja (Bucculatricidae) Legyezősmolyfélék családja (Douglasiidae) Keskeny szárnyú molyfélék családja (Gracillariidae) Bronzmolyfélék családja (Roeslerstammiidae) Csillogó molyfélék családja (Schreckensteiniidae) Whalleyanoidea öregcsalád Whalleyanidae család Yponomeutoidea öregcsalád Hegyes szárnyú tarkamolyfélék családja (Acrolepiidae) Szulákmolyfélék családja (Bedelliidae) Szakállasmolyfélék családja (Glyphipterigidae) Aranyszárnyú molylepkefélék családja (Heliodinidae) Ezüstös fehérmolyfélék családja (Lyonetiidae) Tarkamolyfélék családja (Plutellidae) Pókhálós molyfélék családja (Yponomeutidae) Ívelt szárnyú tarkamolyfélék családja (Ypsolophidae) Egy ivarnyílásúak (Monotrysia) tagozat (ebben a tagozatban csak osztag és öregcsalád szinteket különítettek el a család előtt) Incurvariina osztag Incurvarioidea öregcsalád Hosszúcsápú molyfélék vagy ércfényű virágmolyfélék családja (Incurvariidae) Hosszúcsápú tőrösmolyfélék családja (Adelidae) Cecidosidae család Crinopterygidae család Fényes szárnyú molyfélék családja (Heliozelidae) Sárgás virágmolyfélék családja (Prodoxidae) Nepticulina osztag Nepticuloidea öregcsalád Paránypillefélék vagy törpemolyfélék családja (Nepticulidae) Aprómolyfélék családja (Opostegidae) Tischerioidea öregcsalád Foltaknás sörtésmolyfélék családja (Tischeriidae) Palaephatoidea öregcsalád Palaephatidae család

2. Hagyományos

A hagyományos rendszertanok külső megjelenésük alapján többnyire két nagy csoportra, a nagylepkékre (Macrolepidoptera) és a molylepkékre (Microlepidoptera) osztották őket, és a nagylepkék között életmódjuk alapján az éjszakai lepkéket (Heterocera) és a nappali lepkéket (Diurna) különböztették meg. Ezt a felosztást gyakorlati okokból (a lepkészek előszeretettel egyikük vagy másikuk vizsgálatára specializálódnak) mindmáig sokan alkalmazzák — tudván tudva, hogy a csoportok parafiletikusak.Dietzel Gyula: A Bakony nappali lepkéi

Származásuk. elterjedésük

Megtalálhatók minden szárazföldön az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Legnagyobb forma- és fajgazdagságukat a trópusokon érték el. Megjelenésük, felépítésük

Életmódjuk, élőhelyük A nagy területen elterjedt fajok egy évben repülő nemzedékeinek száma az éghajlattól függ: trópusi és meleg mérsékelt éghajlaton több, a sarkokhoz közeledve fokozatosan egyre kevesebb. A mérsékelt égövben (és onnan a sarkvidékhez közeledve) a táplálékhiányos téli időszakot a legtöbbjük nyugalmi állapotban, anyagcseréjét minimálisra csökkentve vészeli át, fejlődésénekk fajonként változó állapotában.

Egyes fajok imágója (tehát a kifejlett lepke) telel át. Ilyen például: kis rókalepke (Aglais urticae), nappali pávaszem (Inachis io) c-betűs lepke (Polygonia c-album).

Más fajok báb állapotban telelnek, mint például: a káposztalepke (Pieris brassicae), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Hernyó állapotban telel át például: közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) — társas szövedékben, mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia) — társas szövedékben, csíkos boglárka (Polyommatus damon).

Pete állapotban telel át például: északi boglárka (Plebejus idas)Az úgynevezett vándorlepkék télen nem vonulnak nyugalomba, hanem melegebb éghajlatra vándorolnak. Ilyen például az atalantalepke (Vanessa atalanta) és a bogáncslepke (Vanessa cardui).

A legtöbb faj bábja erre a célra kibocsátott fonállal rögzíti magát valamilyen felülethez. Egyes fajok bábjai hasoldalukkal tapadnak ehhez a felülethez úgy, hogy a fejük fölfelé áll. Ilyenek például: a káposztalepke (Pieris brassicae), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Más fajok bábjai testük hátsó végét rögzítik úgy, hogy a fejük szabadon lecsüng. Ilyen, úgynevezett zuhanóbábja van például:

a kis rókalepkének (Aglais urticae), a nappali pávaszemnek (Inachis io) az Atalanta-lepkének (Vanessa atalanta). Amint ebből az összesítésből is kiviláglik, sok hernyó valamiféle szövedékben bábozódik (egyesek magányosan, más fajok hernyói kisebb-nagyobb csoportokban). Ez a szövedék különösen a selyemlepkeszerűek (Bombycoidea) öregcsalád fajaira jellemző. A névadó faj, tehát a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának szövedékéből készül a hernyóselyem.

A szenderszerűek (Sphingoidea) öregcsaládjában sok faj hernyója bábozódás előtt a talajba ássa magát.Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. , ISSN 0133-0489

A bábból kikelő lepke szárnya eleinte petyhüdten csüng. Az erekbe áramló vérnyirok (hemolimfa)'' azonban hamarosan kifeszíti, és ezután a lepke elrepülhet.

Jegyzetek

Források

:en:Taxonomy of the Lepidoptera Állatrendszertan gyakorlat II Butterflies and Moths of the World ORDO: LEPIDOPTERA – LEPKÉK A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I.

Lepkék fotói.(háttérképek. KENGURU.HU) Superordo: Lepidopteroidea

Kategória:Lepkék Kategória:Rovaralrendek