Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Élete Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.

Családja Zsidó szülőktől származott.http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=554658 Kiváló zsidók Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró, édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő. Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.Házassági bejegyzésük a Budapest VII. kerületi polgári esketési akv. 419/1935. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.) A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án. A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében, 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat.

Tagságai 1934: Színművészeti Akadémia 1934– : Nemzeti Színház 1941–1944: Madách Színház 1945–1950: Művész Színház 1950– : Nemzeti Színház 1952–1960: Magyar Néphadsereg Színháza 1962– :Vígszínház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.2011. május 25-i lekérdezés

Színházi szerepei

Színházi rendezései

Filmrendezései

Forgatókönyvek Hat hét boldogság (1939) Azért is maradok (1944) társíró Békeffi Istvánnal, Bíró Lajos nyomán Forró mezők (1948) Móricz Zsigmond nyomán filmre írja Nyugati övezet (1951) Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Fejér Tamással társíró, Molière-Illyés Gyula fordítása nyomán Három csillag (1960)

Filmszerepei Játékfilmek

Tévéfilmek Honfoglalás 1–3. (1963) A százegyedik szenátor (1967) Oly korban éltünk (1967) Az Aranykesztyű lovagjai (1968) A régi nyár (1970) Három affér – Kártyaaffér hölgykörökben (1972) Vivát, Benyovszky! 1–13. (1975)

Díjai, elismerései Kossuth-díj (1953, 1956) Érdemes művész (1955) Kiváló művész (1962) Munka Érdemrend arany fokozata (1970)Művelődésügyi Közlöny, 1970. május 18. (14. évfolyam, 10. szám) Budapest II. kerülete díszpolgára (2014) /posztumusz/http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56977-posztumusz-diszpolgari-cimet-adomanyozott-varkonyi-zoltannak-a-ii-kerulet

Várkonyi Zoltán-emlékdíj bélyegkép|jobbra|260px|Várkonyi Zoltán emléktáblája egykori lakhelyén Budapest II. kerület, Nagyajtai utca 10. bélyegkép|jobbra|260px|Várkonyi Zoltán és Szemere Vera sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-59. Varga Imre alkotása A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.Theater Online 2005

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Várkonyi Zoltán a Színészkönyvtárban Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

További információk

Várkonyi Zoltán az Internet Movie Database oldalain HMDB Részletek Kővári Orsolya a Premierben megjelent írásából és fényképek Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Műhely) Várkonyi Zoltán; szerk. Bernáth László, Bíró Ilona, Ábel Péter; Mokép, Budapest, 1977 (Filmek és alkotók) Várkonyi Zoltán; szerk. Szántó Judit; NPI–MSZI, Budapest, 1980 (Szkénetéka) Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; fotó Keleti Éva; Vígszínház, Budapest, 2006 Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról; szerk. Jákfalvi Magdolna; Színház- és Filmművészeti Egyetem; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2013

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Színigazgatók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar színészpedagógusok Kategória:Rákban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek