A pettyes szarvas (Axis axis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Korábban a disznószarvasokat (Hyelaphus) is az Axis nembe sorolták, Hyelaphus nevű alnem alatt; de mivel a genetikai kutatások bebizonyították, hogy ezek az állatok a számbárszarvasokkal (Rusa) állnak közelebbi rokonságban, kivonták őket az Axis nemből. Ennek következtében a pettyes szarvas maradt e szarvasnem egyedüli élő képviselője. Az Axis nembe még két fosszilis faj is tartozik.
Előfordulása A pettyes szarvasok Indiából, Nepálból, Asszámból és Srí Lankából származnak. A világ különböző területeire telepítették be őket: Ausztráliába, Új-Zélandra, Floridába Brazíliába, Argentínába, sőt Hawaiira és Európába is. Az európai betelepítés azonban nem volt olyan sikeres, mint a dámszarvasnál, és az állomány mára már csak Anglia és Németország nagyobb vadasparkjaira korlátozódik. A pettyes szarvasokat szépségük miatt már az ókortól kezdve exportálták Nepálból, Asszámból és Srí Lankáról.
Alfajai Egyes rendszerezők szerint a Srí Lankán élő állomány külön alfajt, vagy akár külön fajt alkot; ennek következtében pedig e két alfaj létezhet:
közönséges pettyes szarvas (Axis axis axis) Srí Lanka-i pettyes szarvas (Axis axis ceylonensis)
Megjelenése Testhossza 140-150 centiméter, farokhossza 20-30 centiméter, marmagassága 100 centiméter, testtömege 75-100 kilogramm. Agancsa a gímszarvaséhoz hasonló, de gyengébb és nincs koronaképzés. Nem képez lapátokat sem, mint a dámszarvas, amelyhez szőrzete mintázatában hasonló. A vörösesbarnától a sárgásbarnáig terjedő alapszínben gyöngysorszerűen fehér pettyek helyezkednek el, amelyek nemcsak a borjú szőrzetén találhatók meg, hanem az egész élet folyamán megmaradnak. Ehhez járul még egy sötét, fekete hátszíj is. Feltűnőek a nagy, sötét szemek és a hosszú felső szempillák. Fejének finom, majdnem törékeny felépítése az Axis nem képviselőjének trópusi eredetére utal. A pettyes szarvas méretben a dámszarvas és a gímszarvas között helyezkedik el. A vadasparkokban kereszteződhetnek a szintén hasonló szikaszarvasokkal.
A szőrzet pöttyös mintája törzsfejlődéstanilag régi bélyeg és nem új szerzemény. Csak minden olyan fajnál, amelyik behatolt a hidegebb élettérbe, a fiatal korra korlátozódott.
Életmódja bélyegkép|balra|Hátsó lábaira állva a fák leveleit legeli Alapvetően erdőkben élő faj. Mindig víz közelben szeret tartózkodni. A pettyes szarvas a Himalája lábainál is előfordul; a havat és a nagy hideget azonban nem viseli el. A Gangesz deltájában is látni, mert szereti a víz közelségét, és veszély esetén – mivel jó úszó – bele is menekül.
Eredeti életterének megfelelően a pettyes szarvas melegebb éghajlatot igényel, Nyugat- és Közép-Európában a szabadban túl rideg lenne számára a klíma. Csak az ember segítségével, a legjobb táplálék mellett képes átvészelni a telet még Európa enyhébb éghajlatú régióiban is.
A pettyes szarvas inkább nappal aktív, más szarvasoktól eltérően. Kisebb-nagyobb csordákban él, amelyeket nőstények (tehenek) vezetnek. A fiatal állatok ezekben a csordákban maradnak, amelyekhez a bikák az üzekedési időszakon kívül csak időszakosan csatlakoznak. Az idős bikák magányosak, így az agglegénycsoportokat főleg fiatal bikák alkotják. Mivel a pettyes szarvasok trópusi-szubtrópusi területről származnak, a párzási időszak nem korlátozódik szűk időszakra, így télen is történhet ellés. A pettyes szarvasok néha évente kétszer is ellenek; ez a magatartás szintén a trópusi eredetre utal.
Fő táplálékát füvek és lágy szárú növények képezik.
Szaporodása A vemhesség 7-7,5 hónap. A nőstények a borjakat rejtekhelyeken hagyják, és csak szoptatni keresik fel őket. Alig egy hét után követik anyjukat, aki a csordához vezeti őket.
Természetvédelmi helyzete Jelenleg nagyon gyakori fajnak számít. Magyarországon a Veszprémi állatkertben, a győri Xántus János Állatkertben él egy-egy csapat, illetve több magántartónál is megtalálható.
Képek thumb|200px|Pettyes szarvasok csoportjathumb|200px|Fiatal pettyes szarvasthumb|200px|Pettyes szarvas bika
Jegyzetek
Források
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln. David Macdonald: Die große Enzyklopädie der Säugetiere. Ullmann/Tandem Hans Petzsch: Urania Tierreich, 7 Bde., Säugetiere. Urania, Stuttgart (1992)
További információk
Kategória:Axis Kategória:Emlősfajok Kategória:Banglades emlősei Kategória:Bhután emlősei Kategória:India emlősei Kategória:Nepál emlősei Kategória:Srí Lanka emlősei Kategória:Argentína betelepített emlősei Kategória:Ausztrália betelepített emlősei Kategória:Brazília betelepített emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Örményország emlősei Kategória:Pakisztán emlősei Kategória:Pápua Új-Guinea betelepített emlősei Kategória:Ukrajna betelepített emlősei Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok betelepített emlősei Kategória:Uruguay betelepített emlősei Kategória:Új-Zéland betelepített emlősei