Az ekvivokáció avagy a szóazonosságra alapuló érv egy olyan érvelési hiba, amely egy azonos alakú szó különböző értelmének az összemosására épül.
Példák "Meztelenül járni természetes, hiszen az állatok is meztelenül járnak." A "természetes" szót két értelemben is lehet használni, a "természetben előforduló", illetve a "társadalmilag elfogadott" értelemben. Attól, hogy valami a természetben előfordul, és természetesnek mondjuk (pl. gyilkosság), attól társadalmilag még nem feltétlen elfogadott, nem "természetes".
Szatirikus példák A semmi és a kávé: Mi lehet jobb egy igazi olasz kávénál? Semmi. A pótkávé is jobb a semminél. Konklúzió: a pótkávé jobb egy igazi olasz kávénál (Itt a "semmi" szó különböző jelentéseinek keveredése okozza a nyilvánvaló hamis következtetést.)
Nem fogadom azt el, hogy bármi, amit bizonyíték nélkül elfogadunk, az axióma. Ha például megkínálsz pálinkával, és elfogadom, nem bizonyítunk semmit, a pálinka mégsem axióma. (Itt az "elfogadás" szó különböző jelentéseit mossa össze az érvelő.)
Két rendőr bemegy a közértbe. A felvágottaspult előtt az egyik se szó, se beszéd, szájonvágja a másikat. – De Bélám, ezt most miért kaptam? Azt hittem, barátok vagyunk… – Üzletben nincs barátság!
Lásd még Érvelési hibák
További információk Equivocation fallacyfiles.org (angol nyelvű)
Kategória:Érvelési hibák
de:Äquivokation