Az ateizmusról és vallásosságról szóló felmérések sokszor pontatlanok és torzak. Az ateizmus, agnoszticizmus környékén vannak fogalmi tisztátalanságok, nem mindenki tudja pontosan, melyik mit jelent. Így például elképzelhető, hogy egy buddhista vallású ember ateista, amennyiben nem hisz istenben. Sőt, transzcendencia-mentes buddhizmus is létezik.Batchelor, Stephen. Buddhism without Beliefs. Riverhead Books, 1997. . Kérdéses a valamilyen egyházhoz tartozók esetében az, hogy mekkora a különbség az aktív és passzív (gyakorló és nem gyakorló) hívők között, továbbá a nem válaszolók besorolása. Egyre nagyobb csoportot alkotnak az ú.n. maguk módján hívők, akik egy gondatlanul előkészített felmérésnél szintén megoszolhatnak csoportok között.
Az ateizmus vagy vallásosság összefüggései más faktorokkal Végzettség foka A Pew Center által 2016-ban végzett felmérés szerint"Religion and Education Around the World" (PDF). Pew Research Center. December 19, 2011. Retrieved December 13, 2016. a zsidók a legtanultabb vallásos csoport az oktatásban töltött átlag 13,4 évvel. A keresztények adják a második legtanultabb csoportot 9,3 évvel, ugyanakkor az esetükben kiemelendőek a rendkívül nagy regionális különbségek: míg Észak-Amerikában a keresztények 12,5 évet töltenek az oktatásban átlagosan, addig szub-szaharai Afrikában csupán 6 évet.
A harmadik legtanultabb csoportba a "vallástalanokat" sorolták – ide értve az ateistákat, az agnosztikusakat, illetve azokat, akik egyik valláshoz tartozónak sem ítélték magukat. Esetükben az oktatásban eltöltött idő átlagosan 8,8 év, és mintegy 16%-uk rendelkezik diplomával.
A buddhisták átlagosan 7,9 évet töltenek el az oktatásban, és a 12%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A tanulmány szerint az oktatásban legkevesebb időt eltöltő vallásos csoportok a muszlimok és a hinduk: átlagosan 5,3 évvel. Ehhez hozzájárul, hogy a muszlim lakosság 36%-a, és a hindu lakosság 41%-a egyáltalán nem lép be az oktatásba. Fekete-Afrikában a keresztények jelentősen magasabb fokú oktatásban részesülnek, mint a muszlimok, ami valószínűleg a keresztény misszióknak és iskoláknak tudható be.
Egy 2015-ös, a Gallup International által végzett felmérés szerint a leginkább vallásos csoportok alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, ugyanakkor a vallásos emberek átlagosan többségben voltak az oktatás minden szintjén."Losing our Religion? Two Thirds of People Still Claim to be Religious" (PDF).WIN/Gallup International. WIN/Gallup International. April 13, 2015
Egy 2014-es tanulmány szerint a Nagy-Britanniában évtizedekig megfigyelhető tendencia, miszerint az alacsonyabb fokú végzettségűek között magasabb volt a vallásosak száma, mára megfordult: jelenleg az alacsonyabb fokú végzettségűek között magasabb a vallástalanok száma, és a magasabb fokú végzettségűek között magasabb a vallásosaké.David Voas and Siobhan McAndrew (2014). "Three Puzzles of Non-religion in Britain". In Arweck, Elisabeth; Bullivant, Stephen; Lee, Lois. Secularity and Non-religion. London: Routledge. ISBN 9780415710442.
A General Social Survey által végzett adatok alapján, minél tanultabb valaki, bizonyos tekintetben annál nagyobb az esélye, hogy vallásos legyen. Philip Schwadel szerint minden egyes oktatásban eltöltött évvel 15%-kal növekszik annak az esélye, hogy a személy részt vesz vallásos rendezvényeken, és 9%-kal növekszik annak az esélye, hogy rendszeresen olvassa a Bibliát.Kavanagh, Jim (August 11, 2011). "Study: More educated tend to be more religious, by some measures" . Schwadel erről így nyilatkozott: "minél tanultabb vagy, annál kisebb az esélye, hogy azt mondod: nem hiszek Istenben... és annál magasabb az esélye, hogy azt mondod: hiszek egy felső hatalomban."
Bradley Wright szociológus a 2008-as Pew US Religious Landscape Survey adataiból megállapította, hogy a vallásos csoportok szignifikánsan magasabb végzettségűek, mint a vallástalanok. "Ebben az az irónia – tette hozzá -, hogy a vallástalanok a vallás elutasítását a magasabb szintű oktatással magyarázzák, holott számos vallásos csoport túltesz rajtuk végzettség terén."
Wright úgy találta, hogy az Egyesült Államokban a legmagasabb fokú végzettsége a hinduknak, az episzkopális egyház híveinek, a zsidóknak, a presbiteriánusoknak, a buddhistáknak és az ortodox keresztényeknek van, míg messzemenően a legalacsonyabb fokú végzettséggel a Jehova tanúi rendelkeznek. A vallástalanok alig haladják meg az ország átlagát a végzettség tekintetében.Wright, Bradley R.E. (2010). Christians are hate-filled hypocrites-- and other lies you've been told : a sociologist shatters myths from the secular and christian media. Minneapolis, Minn.: Bethany House. pp. 87–88. ISBN 9780764207464. Patricia Snell és Christian Smith szociológusok szerint a korábbi generációval szemben a mai egyetemi hallgatók nagyobb valószínűséggel vallásosak, mint azok, akik nem járnak egyetemre.Smith, Christian; Patricia Snell (2009). Souls in Transition: The Religious and Spiritual Lives of Emerging adults. Oxford University Press. pp. 248–251.ISBN 9780195371796. However, something very interesting emerged when scholars took a second look at the question more recently. They found that the religiously undermining effect of higher education on recent generation of youth disappeared. Most of the older research was conducted on baby boomers for whom college did indeed corrode religious faith and practice. But many studies more recently have shown that conventional wisdom about baby boomers does not apply to today's youth. Higher education no longer seem to diminish religion in emerging adults." "In every case, emerging adults are slightly more religious than those who are not in college, although only the differences in overall religiousness and service attendance are statistically significant. In short, if anything, it is not attending college that is associated with lower levels of religious practice, though those differences are slight.
Egy 2002-es Gallup-kutatás szerint a vallásosság és a végzettség kérdése meglehetősen komplex.Winseman, Albert L. (February 4, 2003). "Does More Educated Really = Less Religious?". Gallup Poll. A kutatásaik alapján az USA-ban a diplomával rendelkezők 88%-a mondta azt, hogy hisz istenben, és 70%-a volt tagja valamiféle felekezetnek. A nem-diplomások 97%-a mondta ugyan, hogy hisz valamiféle felsőbb erőben, azonban csak 64%-a volt tagja valamilyen felekezetnek.
Neil Gross és Solon Simmons 20 különböző tudományágban dolgozó, 1200 professzor bevonásával készített tanulmányában azt találta, hogy a professzorok nagy része vallásos volt még a legnevesebb egyetemeken is. A tanulmány szerint a professzorok 9,8%-a ateista, 13,1%-a agnosztikus, 19,2%-a hisz valamiféle felső hatalomban, 4,3%-a egy ideig istenhívő volt, 16,6%-nak vannak kétségei, de hisz Istenben, és a 34,9%-uk teljesen bizonyos benne, hogy Isten létezik. Ugyan a vallástalanok a legnevesebb egyetemeken is kisebbségben vannak, ezeken a helyeken a professzorok 36,5%-a volt ateista vagy agnosztikus, és 20,4%-a hitte minden kétséget kizáróan Isten létezését.Neil Gross and Solon Simmons (2009). The religiosity of American college and university professors. Sociology of Religion, 70(2):101-129.doi:10.1093/socrel/srp026 (EISSN 1759-8818, ISSN 1069-4404)
W. Bradford Wilcox szociológus szerint, az alacsonyabb végzettségű egyének általában vallástalanabbak az Egyesült Államokban. Tanulmányában kiemeli, hogy amíg az agnosztikusok viszonylag jó végzettséggel rendelkeznek, addig az ateisták általában alacsony iskolai végzettségűek.Edited by Barry A. Kosmin and Ariela Keysar.Secularism & Secularity: Contemporary International Perspectives. Hartford, CT: Institute for the Study of Secularism in Society and Culture (ISSSC), 2007. p. 36.
A Pew Center kutatásai alapján az USA-ban a következő arányok figyelhetők meg a végzettség és a vallási csoport tekintetében: a hinduk 77%-a rendelkezik diplomával; ezt követik az unitárius keresztények 67%-kal, a zsidók 59%-kal, az anglikánok 57%-kal, az episzkopálisok 56%-kal, a pesbiteriánusok 47%-kal. Ugyanezen kutatás alapján az ateisták 43%-a, és az agnosztikusok 42%-a rendelkezik diplomával, míg ez a szám csupán 24% azok között, akik egyikhez sem tartozónak ítélték magukat."The most and least educated U.S. religious group". Pew Research Center. 2016-10-16.
A Nature-ben 1998-ban jelent meg egy cikk Edward J. Larsontól és Larry Withamtól, amely az USA vezető tudósai körében nagyobb fokú ateizmust mutatott ki, mint a "sima" tudósok körében. A tudósok körében egyébként is nagyobb volt az ateizmus aránya, mint az átlag amerikaiak körében, és ezen kívül a felmérést összehasonlították egy 1933-as és 1914-es felméréssel. Bár itt metodológiai eltérések is vannak, de úgy tűnik, az ateizmus időben is növekszik.Edward J. Larson and Larry Witham: "Leading scientists still reject God", Nature 394, 313(23 July 1998.
Hit a személyes istenben a vezető tudósok körében 1914 1933 1998 Személyes hit 27,7% 15% 7% Személyes hitetlenség 52,7% 68% 72,2% Kétség vagy agnoszticizmus 20,9% 17% 20,8%
Hit az emberi halhatatlanságban a vezető tudósok körében 1914 1933 1998 Személyes hit 35,2% 18% 7,9% Személyes hitetlenség 25,4% 53% 76,7% Kétség vagy agnoszticizmus 43,7% 29% 23,3%
Egy elsősorban angol nyelvterületen, a filozófia tanszéken dolgozó filozófusok körében elvégzett felmérés szerint a filozófusok majd 73 százaléka ateista.David Bourget & David J. Chalmers: "What do philosophers believe?", Philosophical Studies 170:465-500 (2014)
Ateista Teista Egyéb 72,8% 14,6% 13,6%
Az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) tagjai között 2009-ben végzett Pew Research Center felmérés szerint a tudósok 51% hisz valamilyen magasabb erőben. 33% hisz Istenben 18% nem hisz Istenben de hisz egy univerzális magasabb erőben 41% nem hisz egyikben se 7% nem válaszolt vagy nem tudja Felmérés a felsőfokú tanulmányokat folytatók és nem folytatók vallásosságáról:Gallup felmérés, 1995, http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm Válaszolók „A vallás nagyon fontos az életükben” „A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben” Felsőfokú tanulmányokat folytatott 53% 58% Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott 63% 65%
Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről.Skeptic, vol.6 #2 1998 http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm A százalékos értékek gyanúsak, hogy erősen kerekítettek.
Válaszolók „Hiszek istenben (és a túlvilági életben)” USA átlag 90% Tudósok B.Sc. végzettséggel 40% Kiemelkedő tudósok 10%Larson, Edward J., and Witham, Larry. Scientists and Religion in America. Scientific American 281, no. 88 (1999) http://kspark.kaist.ac.kr/Jesus/Intelligence%20&%20religion.htm matematikusok 40% biológusok 30% fizikusok 20%
Dawkins 2006-ban beszámol olyan felmérésekről, amely szerint az Amerikai Tudományos Akadémia és a Royal Society tagjai között még elenyészőbb a hívő emberek aránya, a Nobel-díjasok között pedig alig akad. A WIN-Gallup 2012-ben 57 országban 50000 ember megkérdezésével végzett felmérése alapján a meggyőződéses ateizmus és a vallástalanság minél magasabb végzettség korrelál, a vallásosság pedig negatív korrelációban van vele. Mivel a felmérésben a vallásosság és a meggyőződéses ateizmus mellett szerepel a vallástalan kategória is, ezért a meggyőződéses ateizmus vélhetően az erős ateizmusnak felel meg.WIN-Gallup International, GLOBAL INDEX OF RELIGIOSITY AND ATHEISM -2012 http://redcresearch.ie/wp-content/uploads/2012/08/RED-C-press-release-Religion-and-Atheism-25-7-12.pdf
Végzettség Vallásos személy Nem vallásos személy Meggyőződéses ateista Hiányzó vagy alapfokú végzettség 68% 20% 7% Középfokú végzettség 61% 23% 10% Felsőfokú végzettség 52% 24% 19%