Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4. – Kaposvár, 2008. november 20.) Kossuth-, Baumgarten-, valamint József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus, tanár, múzeumigazgató.
Élete Takáts Gyula a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékének jeles képviselője.
1911. február 4-én született a Somogy vármegyei Tabon. Polgári családból származott, élete során mindvégig Kaposváron élt. Egyetemi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte földrajz, geológia, filozófia szakon. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1931–32-ben a Grazi Egyetem hallgatója volt.
1937-ben csatlakozott a Márciusi Fronthoz. Ugyancsak ez évben tett tanulmányutat Finnországban. 1939–1940 között Munkácson, 1940–1947 között Kaposváron középiskolai tanár. 1948-ban a Római Magyar Intézet ösztöndíjasa. 1949–1971 között a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, majd a Somogy megyei múzeumigazgatóság vezetője lett 1971-es nyugalomba vonulásáig. 1957-től a Magyar PEN Club tagja és 1994-től alelnöke. 1976-tól a Somogy szerkesztőbizottságának tagja, majd főmunkatársa lett. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1994–2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Munkássága Munkássága, noha a líra középponti szerepét, dominanciáját nem lehet kétségbe vonni, mind művészileg, mind tudományosan igen sokirányú volt.
Múzeumigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett a somogyi népművészet elismertetésében. Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerőjét tisztelhetjük benne. Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb haza” kultúrtörténeti örökségének feltárása, megőrzése motiválta. Nem csupán e témában írt esszéi és tanulmányai jelentősek (pl. Csokonai Vitéz Mihállyal, Berzsenyi Dániellel, Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó írásai), hanem gyakorlati tettei, szerepvállalása is a keszthelyi Helikon-ünnepségek, a badacsonyi Egry Múzeum, a niklai Berzsenyi Kúria, a szennai Falumúzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum elindulásában.
Költőként 1935-ben jelentkezett „Kút” c. kötetével. A pályakezdő költőre szinte azonnal felfigyeltek. Babits Mihály kérésre Radnóti Miklós írt róla kritikát, hosszú időre megalapozva Takáts Gyula „pannon derűjű idilli tájfestő” besorolását. Holott Takáts Gyulánál a természet festőisége, idillje mindinkább egyetemes rendezőelvként, bölcseleti kategóriaként jelent meg. Versalkotó módszerei fokról fokra változtak. A versek tömörebbé, több síkúvá váltak. A látvány, a valóság, a történelem és egy ősi mitikus világ adta ennek a lírának a szövedékét. Takáts Gyula számára a versírás ekkor már a rejtett összefüggések megragadása volt, kísérlet a „lét költőiségének megélésére”, a világalkotásra. Utolsó alkotói periódusában megteremtette költői-filozófusi hasonmását, a Drangalagban élő Csu Fut, akivel drámai párbeszédet folytatott létről, térről, időről, költői feladatról és az elmúlásról.
Harmincas éveiben indult összetéveszthetetlen hangú prózaírói munkássága. Regényei, elbeszélései Somogy határain belül játszódnak. A megváltozott életformák, az átalakuló-formálódó társadalmi berendezkedés, értékvesztések szorításában boldogulni akaró kisemberek világát jelenítette meg morális tisztasággal, ironikus vagy éppen bensőséges témakezeléssel, lélektanilag árnyalt karakterformálással, érzékletes nyelvezettel. A „Színház az Ezüst Kancsóban” c. regényéből nagy sikerű rádiófeldolgozás is készült. Jelentősek életrajzi elemekkel gazdagon átszőtt ifjúsági regényei is.
Műfordításai közül Janus Pannonius-, Quintus Horatius Flaccus- és Petrarca-tolmácsolásai, Carmina Burana (versgyűjtemény)-fordításai emelhetők ki.
Túl a kilencvenen még publikált. Egy jelentős esszégyűjtemény mellett két levelezéskötetet és életrajzi naplójának első kötetét is kiadatta. Legutolsó verseskötete „Hol is a volt” címmel 2007-ben jelent meg.
2005-ben megalapította somogyi elkötelezettségű fiatal írók, költők, irodalmárok támogatására, elindítására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt.
2008. november 20-án hunyt el.
Művei Versek Kút (1935) Kakuk a dombon (1937) Május (1939) Családfa helyett (1941) Hold és hárs (1943) Se ég, se föld (1947) Egry József–Takáts Gyula: Vízitükör. Rajzok és versek; Dunántúli Magvető, Pécs, 1955 Az emberekhez. Válogatott és új versek; Szépirodalmi, Bp., 1955 Mézöntő (1958) Rózsává lett róka (gyermekversek, 1958) Virágok virága (1961) Évek, madarak. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1965 Villámok mértana (1968) A tündérhal és a háló. Balatoni halászrege; ill. Bartha László, Móra, Bp., 1968 Egy kertre emlékezve. Művek és mesterek között; Szépirodalmi, Bp., 1971 Sós forrás (1973) Dorombol a hold (gyermekversek, 1973) Száz nap a hegyen (1975) Fogadj be, világ (1976) Hódolat Berzsenyi szellemének. Versek és tanulmányok; Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1976 (Somogyi almanach) Vulkánok, fügefák (1978) A semmi árnyéka (1980) Százhúsz vers (1980) Kimondani (1981) Helyettük szóljál (1982) A rejtett egész (1984) Felhők Árkádiából (összegyűjtött versek 1930-1967, 1986) Más távlat (összegyűjtött versek 1967-1983, 1987) Kövül az idő. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1989 Szonettek a Styxen túlra (1990) Versek Drangalagból (1991) Az innen és a túl. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk) Csu és Drangalag. Új versek; rajz Egry József, Würtz Ádám; Pannónia, Pécs, 1996 (Pannónia könyvek) Rajz és líra. Takáts Gyula kiállítása. Vaszary Képtár, Kaposvár, 1998. január 23–február 14.; Vaszary Képtár, Kaposvár, 1998 Már Drangalag viszi. Új versek; Nap, Bp., 2001 Emlékek életrajza. Esszék, visszaemlékezések; Berzsenyi, Kaposvár, 2002 Öt esztendő Drangalagban, 1981–1985. Naplójegyzetek; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek) Bacchus könyve. Becehegyi emlékek; Berzsenyi, Kaposvár, 2006 Hol is a Volt. Új versek; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek) Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek) Takáts Gyula válogatott versei; vál. Oláh János; Magyar Napló, Bp., 2010 (A magyar irodalom zsebkönyvtára) A hóhatárról / Lumirajalta; finnre ford. Lassi Mäkinen; Takáts Gyula Irodalmi Alapítvány, Kaposvár, 2011 A hasznos szép. Versek a népművészetről és a néphagyományról; vál., bev. Pomogáts Bél; Berzsenyi, Kaposvár, 2011 Szőlőgyöngy. Ifjúkori művek; vál., szerk., utószó Stamler Ábel, előszó Pomogáts Béla; Sopianae Kulturális Egyesület, Pécs, 2015 Újabb évek Drangalagban, 1985-1988. Naplójegyzetek; Pro Pannonia, Pécs, 2016 (Pannónia könyvek) Becei agenda, 1967–1995. Pincenapló jegyzetek és rajzok; Pro Pannonia, Pécs, 2018 (Pannónia könyvek)
Próza A somogyi Nagyberek (1934) Vágják a berket. Kisregény; Egyetemi Nyomda, Bp., 1942 (Diárium könyvtár) Polgárjelöltek. Regény; Magyar Élet, Bp., 1945 Színház az Ezüst Kancsóban; Magvető, Bp., 1957 Képek és versek útjain (esszék, műfordítások, 1961) László Gyula–Martyn Ferenc–Takáts Gyula: Rippl-Rónai emléknapok Kaposváron. 1961; Múzeumok Központi Propaganda Irodája, Bp., 1962 Kinek könnyebb? (elbeszélések, 1963) Draveczky Balázs–Sági Károly–Takáts Gyula: A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára; Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1964 (Somogyi múzeum füzetei) Egy flóbertpuska története (ifjúsági regény, 1967) Vitorlás a berken (ifjúsági regény, 1971) Egy kertre emlékezve (tanulmányok, 1971) Hódolat Berzsenyi szellemének (versek, esszék, 1976) A harmónia keresése (esszék, 1979) Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934-1949 (1984) Tükrök szava – betűk arca. Jegyzetek, válaszok, vallomások; Szépirodalmi, Bp., 1985 Somogyi pásztorvilág (tanulmány, 1986) Csokonai Somogyban (1993) Az igazi poézis keresése. Írások Berzsenyi Dánielről (1994) Emlékek életrajza (2002) Öt esztendő Drangalagban 1981-1985 (2006) Bacchus-könyv (2006) Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948–1997; jegyz., szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek) Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941–1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek) Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése, 1959–2008; sajtó alá rend.Fehér Zoltán József; Pro Pannonia, Pécs, 2021 (Pannónia könyvek)
Tisztségek 1971-től Tab Nagyközség, 1973-tól Kaposvár, 2002-től Balatongyörök díszpolgára. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1994-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.
Díjak Baumgarten-díj (1941) József Attila-díj (1960, 1975) A Munka Érdemrend arany fokozata (1971) Kaposvár díszpolgára (1973) Somogy megye Tanács Művészeti Díja (1977) Szocialista Hazáért érdemérem (1981) Szocialista Magyarországért érdemrend (1981) A Művészeti Alap Nagydíja (1983) Déry Tibor-díj (1985) A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1986) A Magyar Köztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendje (1991) Kossuth-díj (1991)
Emlékezete Kaposvári otthonát, több ezer kötetes könyvtárát, értékes képeit és példátlan kincseket rejtő kézirattárát a városra hagyományozta. A régi családi házban működik ma a Takáts Gyula Emlékház és talán rövidesen megnyílhat a kutatók előtt a kézirattár is.
2012-ben róla nevezték el a Kaposváron található városi és megyei könyvtárat is (mai neve: Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár), később pedig teret neveztek el róla a városban. Itt avatták fel 2020-ban a költő mellszobrát.
2017-ben avatták fel egész alakos szobrát Tabon.
Azoknak a híres embereknek az egyike, akiknek az arcképe látható a Kaposváron közlekedő helyi autóbuszokon.
Jegyzetek
Források Takáts Gyula. Bibliográfia; összeáll. Magyar Józsefné, ill. Takáts Gyula; Togliatti Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1981 (Somogyi bibliográfiák) Takáts Gyula 70 éves; szerk. Laczkó András; Kaposvári Miniatűr Könyvgyűjtő Klub, Kaposvár, 1981 Pomogáts Béla: Otthon a világban. Írások Takáts Gyuláról; Somogy megyei Levéltár, Kaposvár, 1986 (Somogyi almanach) Csányi László: Takáts Gyula világa. Tanulmányok; Somogy Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1991 Takáts Gyula bibliográfia, 1981-1991; összeáll. Magyar Józsefné; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 1992 (Somogyi bibliográfiák) Laczkó András: Keressük a Heszperidák kertjét! Pályaképvázlat Takáts Gyuláról; Kaposvár megyei jogú város Önkormányzata, Kaposvár, 1996 Tüskés Tibor: A hasznos szép költője. Írások Takáts Gyuláról; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 1996 Takáts Gyula bibliográfia, 1992-2002; összeáll. Köpflerné Szeles Judit, ill. Takáts Gyula; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár 2003 (Somogyi bibliográfiák) Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó
Laczkó András: Takáts Gyula Akadémiai Kiadó, 1976 Pomogáts Béla: Otthon a világban (1986) Csányi László: Takáts Gyula világa (1991) Martyn Ferenc: Levelek Takáts Gyulának (1999)
További információk
Takáts Gyula Fonyódja Fonyód Takáts Gyulája | Takáts Gyula profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (írta Bengi László). A teljes életmű olvasható a DIA-n. Kortárs magyar írók A költő mosolya – Bertha Bulcsu kortárs írása Takáts Gyuláról. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 172. o. Pomogáts Béla: A valóság poézise. Írások Takáts Gyuláról; Littera Nova, Bp., 2006 (Magister könyvek) Varga István: "Mintha több oldalról kapnám a fényt...". A prózaíró Takáts Gyula; Berzsenyi, Kaposvár, 2007 Csűrös Miklós: "A teljes részei". Írások Takáts Gyuláról; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)