Ratosnya (románul Răstolița) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Fekvése Ratosnya községközpont a hozzá tartozó falvakkal (Borzia, Galonya, Jód, Andrástelep) a Görgényi- és a Kelemen-havasok lábánál fekszik, felezi a Szászrégen és Maroshévíz közötti távolságot (35 km), valamint a Marosvásárhely–Gyergyószentmiklós (70 km) útvonalat. Ratosnyán, Galonyán, Andrástelkén műút halad keresztül a Maros jobb partján, a bal parton pedig a Marosvásárhely–Brassó vasútvonal, amely érinti Borziatelep és Jód településeket is. Nagyon könnyen, akár autóval is megközelíthető minden település a községben. Az említett települések a Maros valamint a hegyi patakok alkotta völgyekben jöttek létre. A településeket erdővel borított hegyek veszik körül, amelyek széppé, kellemesé tesznek minden, ember által létrehozott létesítményt is.
Szászrégenből Maroshévíz felé haladva (műúton) a községközponthoz tartozó első település Galonya. Teljes egészében a Maros jobb partján fekszik, alig néhány szétszórt házból álló település. Galonya utolsó házait el sem hagyjuk, és máris feltűnnek a Maros bal partján Borzia első házai. Borzia vasútállomással rendelkezik, de a műútról is megközelíthető, a Maroson keresztül vashíd vezet a faluba. Egy kilométert továbbhaladva, a műút bal oldalán egy ideiglenes lakótelep található, amelyet az épülőben levő vízierőmű műhelyei és szolgálati lakásai alkotnak. Nemsokára láthatók az első jódi házak, amelyek a Maros bal partján fekszenek, L alakban elnyúlva a Jód patak völgyében. Maroshévíz felé haladva a völgy egyre jobban összeszűkül, olyannyira, hogy a következő település, Ratosnya községközpont a Maros jobb partján fekszik és T alakban nyúlik a Kelemen-havasok felé, a Ratosnya patak völgyében. Ratosnyához tartozik a következő település, Andrástelke, amely teljes egészében a jobb parton fekszik.
Története Ratosnya nevét 1808-ban említette először oklevél Restolcza, majd 1888-ban Ratosnya néven.
A falu erdőmunkások szálláshelyéből kialakult faipari település.
1910-ben 907, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott.
Lakossága 1992-ben 1588 lakosából 1428 román, 144 magyar, 13 cigány, 2 ukrán, 1 szlovák volt. Lakossága a jelenben: a községben három nemzetiség található, román 78%, magyar 20%, roma 2%. Borzián és Galonyán hivatalosan magyarok nincsenek, a magyarok 82%-a Jódon, 12%-a Ratosnyán lakik.
Látnivalók A faluban a 18. század végén épített ortodox fatemplom áll. Alaprajza a moldvai fatemplomokkal rokonítja. Belső falfestése és ikonosztáza 1812-ben készült, előbbi rossz állapotban maradt fenn és csak helyenként vehető ki. 2005-töl minden évben megrendezett "Maros Völgyi Fesztivál"
Gazdasági élet A lakosság megélhetését 90%-ban a fakitermelés és feldolgozás biztosítja, más vállalkozások 10%-ot tesznek ki. A településen több fűrésztelep működik, amelyek kis létszámú munkaerőt igényelnek. A terület mezőgazdaságra nem alkalmas, az állattartás is többnyire saját célokra történik. Nyári időszakban az erdei gyümölcsök begyűjtése biztosít kisebb jövedelmet a családoknak.
Egyházi élet A község területén több felekezet él együtt. A román lakosság nagy része ortodox, kis százalékban találunk neoprotestánsokat. A magyar lakosság 80%-a református, 19%-ban római katolikus, 1%-ban más vallású. Önálló lelkészi állást az ortodox és református egyház tart fenn, míg a többi felekezet istentiszteleteire más helyekről jön lelkész. Az ortodox, református, római katolikus egyházaknak saját templomuk van.
Híres emberek Itt születtek Antalffy Endre irodalomtörténész, műfordító Balla Károly író Havas Ernő, 1957 és 1971 között a Gondolat Könyvkiadó igazgatója Kántor József textilművész
Hivatkozások
Kategória:Maros megye települései Kategória:Maros-Torda vármegye települései