Zsinna (románul: Jina, németül: Schina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Szeben megye délnyugati részén, a Csindrel-hegységben helyezkedik el, Nagyszebentől 50, Szelistyétől 25 kilométerre. A DJ 106E megyei úton közelíthető meg. Fehér, Hunyad, Gorj megyékkel és Râmnicu Vâlceaval szomszédos.
Története Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. I. Rákóczi György egy vadászatán Szalárdi János szerint huszonnégy medvét lőtt a zsinnai havason.Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o. Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli transzhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Ugyanekkor a határőrség felállításához kötődő erőszakos katolizálási kísérlet elől 338 lakosa Havasalföldre menekült.Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o. Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o. Közülük az 1760-as–1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o. Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).
2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.
Lakossága 1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású. 2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3750 fő volt, melynek 85,57-a román és 4,27%-a roma. Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 85,41%-a ortodox és 4,37%-a baptista.Rezultatele finale ale Recensământului din 2011:
Látnivalók Nyaranta, Szent Iván napján rendezik meg a Sus pe Muntele din Jina elnevezésű nemzetközi folklórfesztivált. Régi ortodox temploma 1795–1796-ban épült. Belülről a szelistyei Vasile Munteanu festette ki 1801-ben. Ikonosztáza 1794-ből való. A temető csontházában 1827-ből való festmény található. Új ortodox temploma a medgyesi katedrális mintájára épült 1937 és 1939 között. Tervezője Alfred Cornea volt.Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o. Más, a két világháború között Erdélyben épült reprezentatív ortodox templomokhoz hasonlóan egyszerre ikertornyos és centrális elrendezésű. Néprajzi kiállítás Ileana Morariu házában (428. sz., 2006 óta). Országos szinten védett területek: La Grumaji: kristályos pala képződmény Pintenii din coasta Jinei (= a Zsinna-oldal sarkantyúi): kristályos pala képződmény Szebeni-havasok Natúrpark Masa Jidovului (= a zsidó asztala): kristályos pala képződmény
Híres emberek Zsinnán született Constantin Stezar (1814-1909) katonatiszt, az ASTRA alapító tagja.
Képek
Jegyzetek
Források Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
Kategória:Szeben megye települései Kategória:Szeben vármegye települései