A káposztamoly (Plutella xylostella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó tarkamolyfélék (Plutellidae) családjának egyik, hazánkban általánosan elterjedt faja.
Elterjedése, élőhelye
Eredetileg európai faj volt, de a 20. században az egész világra széthurcolták. Magyarországon mindenütt és mindig megtalálható.
Megjelenése
A lepkék első szárnyán egy csipkézett sáv vonul végig, egy sötét külső és egy világos belső részre osztva a szárnyat. Fesztávolsága 11–16 mm.
Életmódja
Szélsőségesen változó számú (2–10) nemzedéke kel ki egy-egy évben. Hazánkban 3–4 nemzedéke van úgy, hogy ezek összefolynak. A csúcsrajzása többnyire nyárra, de egyes években az ősz első felére esik. A bábok telelnek át, de lepkékkel a téli hónapokban is találkozhatunk. Mivel a káposztamoly migráló faj, a téli hónapokban talált lepkék migráló és esetenként telelő példányok is lehetnek.
Polifág faj, de tápnövényeinek nagy többsége a keresztesvirágúak (Brassicaceae avagy Cruciferae) családjába tartozik. Legfontosabb gazdanövényei a káposztafélék (a Brassica oleracea különféle változatai és formái). Gyakori tápnövénye még: tarlórépa, repce, főleg a (káposztarepce), mustár, (fehér mustár, Sinapis alba) torma (Armoracia rusticana), repcsény (Erysimum), zsázsa (Lepidium), borbálafű (Barbarea), pásztortáska (Capsella).
További tápnövényei: saláta (Lactuca sativa) – őszirózsafélék családja (Asteraceae avagy Compositae), bagolyborsó (Cicer arietinum) – pillangósvirágúak családja (Fabaceae avagy Papilionaceae), homoki ballangó (Salsola kali) – libatopfélék családja (Chenopodiaceae), különböző rezedafélék (Rezedaceae), különböző mákfélék (Papaveraceae) és más lágyszárúak is.
Egyes években tömegen elszaporodik, és jelentős károkat okoz.
Külső hivatkozások
Kategória:Tarkamolyfélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:Növényi kártevők