Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1.Budapesti neológ izraelita hitközség születési anyakönyve 166/1878. – Budapest, 1955. november 12.)Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 700/1955. folyószáma alatt. magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.
Élete Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab zsákhordó, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves önkéntes tiszthelyettes-képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez."BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A 6-os vártüzérezred 1899-ben szolgált egyévi önkéntesei 32 éves bajtársi találkozót rendeztek. Az akkor szolgált 28 önkéntes közül 11 a világháborúban elesett. Megjelent a találkozón 16 volt önkéntes, köztük: dr. Alföldy Lajos kúriai biró, Fejér Lajos, Hajós Alfréd, Ritter Mór és Grósz Alfréd építészmérnökök; Lenkey Géza tüzérezredes, Vas Leó és Endrényi Ferenc. A bajtársi összejövetelen melegen ünnepelték Hann Henrik O.T.I. főtanácsost, az önkéntesiskola 32 év előtti kiképzőtisztjét." – Forrás: Magyar Országos Levéltár 'K' szekció; Magyar Országos Tudósító, 1931. június 22. Tizenkettedik kiadás, 12 óra 40 perc; Hírek rovat. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.
1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.
Hajós Alfréd sportsikereinek köszönhetően a zsidótörvények hatálya alól kezdetben mentességet élvezett. A nyilasuralom idején viszont már bujkálnia kellett. Mégsem elsősorban magán, hanem a többi zsidó származású sportolón próbált segíteni. Vitéz Halassy Olivér vízilabdázó és úszó olimpiai bajnok – aki házában több zsidó sportolót bújtatott – segített neki ebben.Hajós Alfréd - Zsidó Kiválóságok Háza
Halálát specifikus tüdőbaj okozta 1955-ben.
Sportolóként Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.
Úszóként A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Sikereit a magyar tempónak nevezett úszóstílusnak köszönhette, ami gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszó stílussal. 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.
Labdarúgóként Klubcsapatban Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is nagyon kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként kamatoztatták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.
A válogatottban
Labdarúgó-játékvezetőként Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1903. május 17. Margitszigeti Sportpálya, Budapest, első NB I-es mérkőzése Postás SE–MTK 13– 0 Zárt kapus 1908. február 16. Millenáris Sportpálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Ferencvárosi TC–MAC 4 – 2 Zárt kapus
A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1907. április 7.–1907. április 7.) találkozóval tartják nyilván. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1907. április 7. Millenáris Sportpálya, Budapest 11. válogatott mérkőzés Magyarország–Csehország 5 – 2 1000
Sportvezetőként bélyegkép|jobbra|250px|Hajós Alfréd emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Báthori utca 5. szám alatt Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, három mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 2 döntetlen.
A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Ismert épületei Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.
1920 előtt
+LeírásHelység, címÉpítés éveMegjegyzésKépBencés gimnázium100 éves a gimnázium épülete. Kőszeg, Jurisich Miklós Gimnázium weboldalaKőszeg, Hunyadi János u. 10.1907–1908ma: Jurisich Miklós GimnáziumDozzi József Szalámigyár Rt. gyárépületeA szalámigyártás kezdetei – a Piazzoni – Dozzi, Meduna, Merluzzi, Braida – Paul, Del Medico, Molinari és Guglielmini szalámikészítők családfái. Rákospalota AnnoBudapest, Dembinsky (ma Wysocki) u. 1.1908–1910ma: REAGENS Fejlesztő Gyártó és Ker. Kft.Református Egyház Zsinati KözpontjaA Magyar Református Egyház székháza. Szecessziós MagazinSéta a zsinati székházban. reformatus.huBudapest, Abonyi utca 21.1908–1909ma: Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala; belső berendezését is ő tervezteVakok Intézetehttps://www.nyugat.hu/cikk/szombathely_regen_ma_vakok_intezete_nagy_lajos_gimnaziumSzombathely, Dózsa György utca 4.1910ma: Nagy Lajos GimnáziumFüzesséry-bérházBudapest Uncovered: Az úszó építész. funzine.huGerlóczy utcai lakóház. Szecessziós MagazinBudapest, Gerlóczy utca 7. 1910–1911Krämer-bérház, 78. o.Budapest, Csanády u. 16.1910 homlokzata átalakítvaRómai katolikus gimnáziumA lőcsei gimnázium. Explore CarpathiaLőcse, Kláštorská číslo 371911–1913Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének SzékházaMagyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza. Szecessziós MagazinBudapest, Alkotmány u. 29.1911–1912Weidlich-palota Miskolc, Széchenyi utca 19.1911 Magyar Általános Hitelbank palotája Szabadka, Köztársaság tér 2. 1911–1912 Lichtenstein-palota Miskolc, Hunyadi utca 5. 1912 Vakok IntézeteSzázéves a szegedi Vakok Otthona. DélmagyarSzeged, Alsó Kikötő sor 1.1912Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székházaVakokat Gyámolító Orsz. Egyesület. Szecessziós Magazin Budapest, Hermina út 7.1912ma: Zuglói Egészségügyi SzolgálatSzombathelyi Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt.A Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank épületdíszei. Köztérképhttps://gallery.hungaricana.hu/hu/BDKPhoto/1473523/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJ0b3duIHNxdWFyZVwiKSJ9 Szombathely, Király u. 17. 1913 Hitelintézeti palotaBede, i. m., 165. o. Miskolc, Széchenyi utca 29.1913Aranybika SzállóDebrecen, Piac utca 11-15.1915ma: Grand Hotel Aranybika
1920–1945
{|class="wikitable" |- class="is-sticky sortable" |+ !Leírás !Helység, cím !Építés éve !Megjegyzés !Kép |- |UTE Stadion |Újpest (ma: Budapest), Megyeri út 13. |1921–1922
|Népkerti Vigadóhttps://minap.hu/cikk/akkor-es-most-nepkerti-vigado |Miskolc, Görgey Artúr utca 23. |1926 |az Adler Károly tervezte épület (1902-1903) átépítése
|Népkerti sporttelep |Miskolc, Király utca/Budai József utca |1926
|Selyemréti Strandfürdő |Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 58. |1927
|Millenáris Sportpályahttps://pestbuda.hu/cikk/20210630_a_zugloi_millenarison_jatszottak_az_elso_hazai_nemzetkozi_futballmerkozest_a_magyar_sport_bolcsojenek_nevezett_palya_125_eves |Budapest, Szabó József u. 3. |1928
|Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE)Tóth, i. m., 574. o. |Szeged, Torontál tér 10. |1930 |2009-ben lebontották
|Nemzeti Sportuszodahttps://pestbuda.hu/cikk/20201208_kilencven_eves_a_nemzeti_sportuszoda_a_xx_szazadi_epiteszet_kiemelkedo_alkotasa |Budapest, Margit-sziget |1930
|Győri Versenyuszodahttps://regigyor.hu/ujvaros-sziget/gyori-uszoda-latkepe-1960-korul/ |Győr |1931
|lakóépülethttps://budapest100.hu/en/house/attila-ut-119/ |Budapest, Attila út 119. (régebben Attila út 81.) |1932
|Balassagyarmati strandfürdő és 33 m-es uszodaa város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült, a kivitelező Magos (Munk) Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt. A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik. |Balassagyarmat |1934–1935
| a Pünkösdfürdői Strandfürdő 50 m-es versenymedencéje és a 25 m-es tanmedencéjehttps://termalfurdok.com/punkosdfurdoi-strandfurdo/ |Budapest, Királyok útja 272. |1935
|a Pesti Izraelita Hitközség szállodabérháza'Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 62. o.https://multmento.blog.hu/2015/01/24/a_munkacsy_mihaly_utca_sarkan_van_egy_szalloda | Budapest, Andrássy út 111. |1937–1938
|Verőfény Ház- és Lakásépítő Szövetkezet társasháza, 157. o. |Budapest, Kresz Géza utca 51. |1943
1945 után
+LeírásHelység, címÉpítés éveMegjegyzésKépHajdúszoboszlói Gyógyfürdőhttps://www.facebook.com/hungarospa.hajduszoboszlo/photos/a.417513968289859/5337936962914177/?type=3Hajdúszoboszló, Szent István park 1.1946ma: Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.Tüdőbetegkórházhttps://epiteszforum.hu/tervezte-hajos-alfredBudapest, Amerikai út1950 Szabolcs utcai kórház szülészeti és nőgyógyászati épületeBudapest, Szabolcs utca1952
1945 után a budapesti Vajdahunyad vára, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette. 1946-ban Weichinger Károllyal a hajdúszoboszlói fürdőváros szabályozási és beépítési tervét készítettel el.
Építési év kérdéses Színház, Debrecen Leányiskola, Pozsony Szegedi Gyógypedagógiai Intézet Lőcsey Gimnázium (Debrecen) Pápai sporttelep Szegedi sporttelep Kaposvári sporttelep Felsőbb leányiskola (Pozsony) PSC Sporttelep (Pécs) Vakok Intézete, Vác
További lakóépületek a fővárosban, a Napraforgó utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton. De több ipari épület is öregbíti munkásságát, mint például a Déva utcában a Rotor felvonógyár épületei. Töretlenül folytatódott az úszósporthoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a svábhegyi szanatórium uszodája és strandja, a IV. kerületi, újpesti uszoda és strand. Lakóházat tervezett a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc utcában is.
Tervben maradt épületek 1905: Kultuszminisztérium, BudapestGerle, i. m., 61. o. 1906: VI. kerületi főgimnázium, Budapest 1907: Erzsébetvárosi Igazságügyi Palota, Budapesthttps://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?query=%22Mikl%C3%B3s+%C3%A9s+Wirth%22&pg=288&layout=s 1913: Nemzeti Stadion, Budapest, Margit-sziget