Rétság (szlovákul: Rečág vagy Retšág) város Nógrád vármegyében a Rétsági járás székhelye. A megye legkisebb közigazgatási területű és lélekszámú városa.
Fekvése Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 kilométerre található, a Börzsöny és a Cserhát határán elhelyezkedő Nógrádi-medencében. Ez az adottság határozza meg a környék jellegét is.
A szomszédos települések: észak felől Borsosberény, kelet felől Bánk, délkelet felől Felsőpetény, dél felől Nőtincs, nyugat felől Tolmács, északnyugat felől pedig Diósjenő.
Megközelítése A kisvároson áthalad a 2-es főút (nemzetközi útszámozás szerint E77-es út), ezen érhető el Budapest és Szlovákia irányából is; északi határszélén ágazik ki az előbbiből a Balassagyarmaton át Salgótarján térségéig vezető 22-es főút.
Nyugati szomszédjára, Tolmácsra a 12 121-es út vezet a délnyugati határszélétől, Nézsa-Nógrádsáp-Galgaguta térségével pedig a 2115-ös út köti össze. Pusztaszántó nevű, külterületi településrésze a 21 164-es úton érhető el, a 2-es főútról letérve.
Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom megszűnt.
Története Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.
A török megszállás a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.
1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583–1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633–34-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar telket említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.
1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándor és Herzfeld Frigyes tulajdonában volt. A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepelt, amely azonban a török idő alatt elpusztult. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.
A település egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amelyet 1997-ben megszüntettek, és a kaszárnyát bezárták.http://www.retsag.net/tortenet/honved01.htmhttp://kameraaltal.blog.hu/2014/02/01/mn_9001_31_harckocsiezred_retsag
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bánszky György (KDNP) 1994–1998: Gresina István (MSZP) 1998–2002: Gresina István (független) 2002–2006: Mezőfi Zoltán János (független) 2006–2010: Mezőfi Zoltán János (független) 2010–2014: Mezőfi Zoltán János (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Hegedűs Ferenc (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Mezőfi Zoltán (független) 2024– : Mezőfi Zoltán (független)
265px|jobbra|bélyegkép|Jásztelek
Népessége A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, evangélikus 6,3%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (29,1% nem nyilatkozott).Rétság Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2% szlováknak, 1,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 3,1% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).Rétság Helységnévtár
Látnivalók Kovács-kúria a pusztaszántói városrészben Evangélikus harangláb Római katolikus templom A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa (a templom melletti parkban) Szabadság-szobor (az iskolával szembeni szökőkutas parkban) A világ első köztéri szárnyas oltára: Mindszenty–Pallavicini-emlékmű, Mindszenty József bíboros és Pálinkás-Pallavicini Antal életnagyságúnál nagyobb bronzszobrával, mely a Börzsönyi út végén található
Képgaléria
Jegyzetek
Források Rétság hivatalos honlapja Térkép Lap.hu információs oldal
További információk A rétsági honvédség története Rétsági temető a Find a grave honlapon
Kategória:Magyarország városai Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései