bélyegkép|jobbra|350px|A nyári időszámítás használata a Föld országaiban bélyegkép|balra|110px|Átállítás nyári időszámításra bélyegkép|balra|110px|Visszatérés a nyári időszámítás végén az eredetire

A nyári időszámítás (angolul daylight saving time, rövidítve: DST), melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Széles körben elfogadott rendszer, alkalmazása jelenleg a Föld népességének közelítőleg negyedét érinti. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák nyáron magasabb számát kihasználva, a mesterséges világítás mellőzésével energiát lehetett vele megtakarítani. A Föld forgástengelyének dőlése miatt a naptári év során adott földrajzi szélességen az éj és nappal időtartama folyamatosan változik. Ez a változás az egyenlítőnél szinte nulla a sarkok felé növekszik, a sarkkörökön túl (északi, déli sarkkör) szélsőséges: egésznapos nappal, vagy éjszaka is lehet. Az ebben a sávban fekvő európai országokban, a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén vezettek be először nyári időszámítást az első világháború alatt, 1916. április 30-án.

Megítélése A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos vita zajlik annak vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.

Az alkalmazása mellett érvelők szerint használata az energiamegtakarításon túl más előnnyel is jár. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy tovább végezhető értékteremtő munka mesterséges világítás használata nélkül a szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Ellenzői szerint az elérhető energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű és nem ellensúlyozza az évi kétszeri óraállítás adminisztratív és egyéb költségeit. Az emberi egészségre pedig a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával károsan hat, sok ember nehezen alkalmazkodik az átálláskor, de hosszan tartó hatása is jelentkezhet egyeseknél.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Magyarországon is 1996 óta ér véget a nyári időszámítás október utolsó hétvégéjén a korábban szokásos szeptember helyett.Magyar Hírlap, 1996. október 1., 6. oldal

Az EU-ban a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat.Óraátállítás - Pontos idő, 2014. március 28.

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna.Az Unió helyzete (2018): Kérdések és válaszok az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás eltörlésére irányuló bizottsági javaslatról (Európai Bizottság, 2018. szeptember 12.) Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni,A kormány döntheti el, nyári vagy téli időszámítást vezessenek-e be (hvg.hu, 2018. szeptember 13.)Újabb hír az óraátállítás eltörlésének ügyében, 2018-09-14 de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.2021-től törölhetik csak el az óraátállítást, ha egyáltalán (Index.hu, 2018. október 29.) A Covid19-pandémia illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.Mikor szűnik meg az EU-ban az óraátállítás? Az idő lesz a megmondhatója (Euronews, 2022. október 28.)

Jelölése: általában az addig használt időzóna utáni „ST” betűkkel történik, például Európában a téli CET helyett nyáron CEST van érvényben (az „ST” eredete: „summer time”, vagyis „nyári idő”). Van még olyan értelmezése is, hogy Daylight Saving Time, ahol a Saving szó azt jelenti: megtakarítás.

Alkalmazásának története A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, a nappal és éj hosszának a naptári év alatti állandó változásához. Míg a mezőgazdasági társadalmak életritmusa alkalmazkodott a természet változásaihoz (az ókori rómaiak például a nappalt tizenkét egyenlő hosszúságú órára osztották, ám az órák hossza az év során a nappalok változó hosszának megfelelően változottCARCOPINO, Jérôme: Daily Life in Ancient Rome: The People and the City at the Height of the Empire. Yale University Press 1968. 146. o.), addig az iparosított, városodott, városiasodott társadalmakban az ipari forradalom és az azzal megszülető műszaki újítások nyomán ez az összhang megbomlott.

A nyári időszámítás ötletét szokás Benjamin Franklinnak tulajdonítani. Ez azonban tévedés. Ő 1784-es, szatirikus kis írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) valójában a korai kelésre buzdította az embereket.Did Ben Franklin Invent Daylight Saving Time?, The Franklin Institute A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.Encyclopedia Britannica Almanac 2008: Daylight Saving Time (részlet) Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták; 1954-es bevezetésénél a Minisztertanács abban a reményben volt, hogy a csúcsterhelés csökkenésével felszabaduló villamosenergia-kapacitást leginkább az alumíniumkohászatban lehet majd hasznosítani. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.A nyári időszámítás történeti érdekességei | Csillagászattörténeti oldalak 1996-ig – az európai egységesítésig – a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.

Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország ismét bevezette használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték újra alkalmazni. Ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama bevezette,Izland éppen ekkor törölte el a nyári időszámítást, igaz az ország sem akkor, sem ma nem tagja az EU-nak ekkor az Európai Közösség Tanácsa irányelvet fogalmazott meg a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontjának egységesítéséről a Közösségen belül.

A Varsói Szerződés országai ebben az időszakban ugyanilyen megfontolás alapján vezettek be nyári időszámítást, szintén egymástól eltérő időpontokban.

Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol szintén egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást. Ausztráliában az egyes önkormányzati territóriumok illetősége az óraátállítás alkalmazása, nem az államoké. A déli féltekei télen 3 eltérő időszámítás van az ausztrál kontinensen, míg nyáron 5. A nyári időszámítás húsz év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján (2007-ben március 11.), hajnali 2:00-kor kezdődött, és november első vasárnapján (2007-ben november 4.) hajnali 2:00-kor ért véget.NIST – Information about the new Daylight Saving Time (DST) Rules for 2007

Oroszország a Szovjetunió fennállása idején, 1981-ben vezette be a nyári időszámítást, de 2011-ben megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő UTC+4 lett.Oroszország végképp eltörölte a téli időszámítást – Index, 2011. március 28. 2014-ben azonban a rossz tapasztalatok miatt Oroszország visszatért az állandó téli időszámításhoz, az új moszkvai idő ismét UTC+3 lett, óraátállítás továbbra sincs.http://hvg.hu/instant_tudomany/20140701_Az_oroszok_kialvatlanok_ezert_megint_buhe

Fehéroroszország 2011-ben szüntette meg az órák rendszeres átállítását a szabvány idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett. Ukrajna parlamentje, bár tervezte, végül elutasította az óraátállítás eltörlését.Eltörölték a téli időszámítást – Magyar Nemzet, 2011. szeptember 21.Clocks in Ukraine move back October 30, 2011 – timeanddate.com 2011. október 19.

2016 őszétől kezdve Törökország egész évben a korábbi nyári időszámítást (UTC+3) alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.

Brazília 2019-ben szüntette meg a nyári időszámítás használatát, a főváros, Brazíliaváros szabvány ideje UTC-3 lett, de a nagy kiterjedésű ország területét négy időzónára osztották.Bolsonaro ends daylight savings time in Brazil https://wap.business-standard.com/article/news-ians/bolsonaro-ends-daylight-savings-time-in-brazil-119042600163_1.html

2022. szeptember 21-én Irán azonban azonnali hatállyal eltörölte a nyári időszámítást, és egész évben a normál időszámítást követi.