Az 1957-es Formula–1-es világbajnokság hatodik futama a német nagydíj volt.
Futam Az olasz csapatok a német nagydíjon visszavágtak a Vanwallnak: Az első rajtsorban csak Maserati és Lancia-Ferrari állt. Fangio szerezte meg a pole-t Hawthorn, Behra és Collins előtt. A mezőny Formula–2-es autókkal (Porschék és Cooperek) egészült ki.
A rajtnál Hawthorn és Collins állt az élre, de Fangio a harmadik körben megelőzte Collinst, majd Hawthornt, így az élre állt. Collins később megelőzte Hawthornt, de ő se tudta utolérni az argentin versenyzőt, aki egyre nagyobb előnyre tett szert. Fangio a verseny közepén a Lancia-Ferrarikkal ellentétben üzemanyagot vételezett és kereket cseréltetett. Az egyik kerék leszedésével komoly probléma adódott, ezért a kiállás nagyon lassúra sikerült. Amikor visszatért a két Ferrari mögé, hátránya már 48 másodperc volt. A következő tíz kör alatt kilencszer döntötte meg a pályarekordot, leggyorsabb köre 8 másodperccel jobb volt a pole pozíciónál. A 21. kör elején utolérte Collinst, és az egyik egyenesben már egymás mellett haladtak. A közeledő híd alatt alig fért volna el a két autó egymás mellett. Collins meghátrált, így Fangio megszerezte a második helyet. A kör végén, egy balos kanyarban úgy előzte meg Hawthornt, hogy bal kerekei a füvön voltak. Fangio ezzel visszaállt az élre, és megnyerte a versenyt Hawthorn és Collins előtt.
Az ötödik bajnoki címét bebiztosító argentin versenyt így kommentálta: "Soha nem vezettem életemben ezelőtt még ilyen gyorsan, és nem hiszem, hogy még egyszer képes lennék rá".
Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám 1 1 Juan Manuel Fangio Maserati 22 3:30'38,3 1 9 2 8 Mike Hawthorn Ferrari 22 +3,6 2 6 3 7 Peter Collins Ferrari 22 +35,6 4 4 4 6 Luigi Musso Ferrari 22 +3'37,6 8 3 5 10 Stirling Moss Vanwall 22 +4'37,2 7 2 6 2 Jean Behra Maserati 22 +4'38,5 3 7 3 Harry Schell Maserati 22 +6'47,5 6 8 16 Masten Gregory Maserati 21 +1 kör 10 9 11 Tony Brooks Vanwall 21 +1 kör 5 10 4 Giorgio Scarlatti Maserati 21 +1 kör 13 11 15 Bruce Halford Maserati 21 +1 kör 16 12 21 Edgar Barth Porsche 21 +1 kör 12 13 28 Brian Naylor Cooper-Climax 20 +2 kör 17 14 27 Carel Godin de Beaufort Porsche 20 +2 kör 20 15 25 Tony Marsh Cooper-Climax 17 +5 kör 22 Ki 17 Hans Herrmann Maserati 14 Alváz 11 Ki 20 Umberto Maglioli Porsche 13 Motor 15 Ki 23 Roy Salvadori Cooper-Climax 11 Felfüggesztés 14 Ki 18 Paco Godia Maserati 11 Kormány 21 Ki 12 Stuart Lewis-Evans Vanwall 10 Váltó 9 Ki 24 Jack Brabham Cooper-Climax 6 Váltó/erőátvitel 18 Ki 26 Paul England Cooper-Climax 4 Gyújtáselosztó 23 Ki 29 Dick Gibson Cooper-Climax 3 Kormányszerkezet 24 Ki 19 Horace Gould Maserati 2 Tengely 19
Statisztikák Juan Manuel Fangio 24. (utolsó) GP győzelme (R), 27. pole pozíció (R), 22. leggyorsabb kör (R), 9. mesterhármasa (R). Maserati 9. GP győzelme A versenyben vezettek: Mike Hawthorn 8 kör (1-2/15-20) Juan Manuel Fangio 11 kör (3-11/21-22) Peter Collins 3 kör (12-14)
Umberto Maglioli utolsó versenye.
Jegyzetek
Források A Formula–1 hivatalos oldala Dávid Sándor: A Forma-1 világbajnokság története Sportpropaganda 1986
Nemetnagydij Kategória:Német Formula–1 futamok