Hernádcéce község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Fekvése A megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre, Encstől 15 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Hernád partján. A környező települések közül Vizsoly 4, Boldogkőváralja és Korlát 5-5 kilométerre fekszik; a két legközelebbi város a bő 11 kilométerre fekvő Abaújszántó és a 15 kilométerre lévő Encs.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Vizsoly, kelet felől Arka, délkelet felől Boldogkőváralja, dél felől Abaújkér, nyugat felől pedig Méra.
Két különálló településrésze Alsó- és Felsőcéce, melyek mintegy egy kilométerre helyezkednek el egymástól, közülük utóbbi fekszik északabbra, és egyben ez fekszik közelebb a térséget észak-déli irányban átszelő út- és vasútvonalhoz.
Megközelítése Zsáktelepülés, közúton csak Abaújkér, Boldogkőváralja vagy Vizsoly érintésével érhető el, a 3713-as útból nyugat felé kiágazó 37 111-es számú mellékúton. Határszélét északkeleten érinti még a 3715-ös út.
Vasútvonal nem érinti, de keleti határszéléhez egészen közel halad el a nyomvonala, melynek Korlát-Vizsoly megállóhelye és Boldogkőváralja megállóhely is nagyjából 3-3 kilométeres távolságra van a falutól.
Története
Hernádcéce (Alsó-, Felsőcéce) és környéke már a kőkorban lakott volt.
Cécét és 9 másik falut 1219-ben alapították német telepesek.
1220-ban nevét Cece néven írták. Ekkor a vizsolyi ispánság része volt.
A 16. században közel állt a kipusztuláshoz.
Az 1910-es népszámláláskor 279 magyar lakosa volt, ebből 133 római katolikus, 41 görögkatolikus, 95 református volt.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye gönczi járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rozgonyi Béla (független) 1994–1998: Nagy József (független) 1998–2002: Nagy József (független) 2002–2006: Dévay László (független) 2006–2007: Polyefkó István (Fidesz) 2008–2010: Bodnárné Kucsma Erzsébet (független) 2010–2014: Csató István (független) 2014–2019: Csató István (független) 2019–2024: Csató István (független) 2024– : Csató István (független)
A településen 2008. március 30-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 39,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak mondta magát (0,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 31,6%, görögkatolikus 6,7%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 7,2% (3,3% nem válaszolt).Hernádcéce Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 40,5% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,4% bolgárnak, 0,4% németnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 31,4% református, 12,8% görög katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (13,6% nem válaszolt).Hernádcéce Helységnévtár
Látnivalók Gótikus református templom (14. századi) Pincesor Cecedi kúria Természetvédelmi terület
Jegyzetek
Források Györffy György: Abaújvármegye.
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület