bélyegkép|300px|Egy papírtömb bélyegkép|300px|Különböző papírok, amiket naponta használunk A papír egy olyan mesterséges anyag, amelyre írnak, rajzolnak, nyomtatnak, színeznek, festenek – vagy amelyet csomagolásra és formák megjelenítésére használnak. Természetes vagy mesterséges növényi anyagokból képzett rostok „nemezelésével”, majd összepréselésével készül, melyet a rendezetlen fizikai állapotban lévő elemi szálak súrlódási ereje és egy kémiai kötés, a hidrogénkötés tart össze. A papír tehát nem összetévesztendő a pergamennel, amely állati eredetű, pontosabban bőr anyagból készült, vékony hártya.
Alapanyaguk szerint két fajtát különböztetünk meg: természetes papír szintetikus papír
A név eredete A papír szó egy ókori egyiptomi, írásra használt anyag görög elnevezéséből, a papiruszból származik, mely az alapanyagául szolgáló növényről (papirusznád) kapta a nevét.
A papír története Története szorosan összefügg az írás történetével. Az ember a beszéd kialakulását követően később az élet szinte minden területén szükségét érezte a tapasztalatai lejegyzésének és továbbításának is. Ennek a technikai fejlettségtől függően népenként más-más lehetőségei voltak. Az ősember még egy edénybe kavicsokat dobálva számolta a napokat, és a barlang falára rajzolta a vadászat emlékeit. Később megjelent a karcolt fakéreg, a csomózott zsinór, a vésett kő, majd a karcolt és égetett agyagtábla. Az agyagtáblákat legalább 6000 éve, Mezopotámiában használták először, innen származnak azok az emlékek, amelyeket a legrégebbi írásnak nevezünk.
Megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt már készítettek papiruszt, a főleg a Nílus deltájánál termő papiruszsásból. A növény különböző részeit számos dologra felhasználták, az étkezéstől a ruhakészítésig. A papiruszlapot a szár puhább, belső részéből állították elő. A hosszabb írásokat csíkszerűen egymáshoz ragasztották, a két végére fapálcákat ragasztottak, és tekercs formájában tárolták, a fontosabb iratokat pedig fahengerbe tették, vagy bőrbe tekerték. Az egyiptomiak később iparszerűen űzték a papirusz gyártását, és több száz évig ellátták a környező államokat is. Ám a később kialakuló politikai helyzet miatt Egyiptom beszüntette a papirusz kivitelét, ezért a környező országok más anyag után kényszerültek nézni.
A pergament a kis-ázsiai Pergamon városában állították elő. Állati bőrből készítették, amit finomítottak és fehérítettek. A pergamen hamarosan kiszorította a papiruszt, de azokban az országokban, ahol gyártották, a papirusz még pár száz évig használatos volt. A pergament hajtogatni is lehetett, és így alkalmas volt könyvtest készítésére. A 3–4. században kialakuló kódexek is pergamenre íródtak, egészen a papír megjelenéséig. jobbra|bélyegkép|280px|Papírkészítés az ősi Kínában Kínában valószínűleg már időszámításunk előtt ismerték a papírt. Megjelenéséig Kínában főleg selyemre vagy bambuszszeletekre festettek vagy írtak, ecsettel. A papír feltalálója nem ismert, az viszont bizonyos, hogy Caj Lun, a császári udvar egyik minisztere 105-ben egy rendeletében megállapítja a papírra írt beadványok érvényességét. Főleg a selyemhernyó tenyésztéséhez is fontos eperfából és bambusznádból készítették a rostanyagot. A gyártás titkát sokáig őrizték Kínában, és hosszú idő kellett az ismeretek elterjedéséhez. Az első gyárat viszont a Kínába vezető kereskedelmi út egyik fontos állomását jelentő Szamarkand városában alapították, miután a kínaiak 751-ben vereséget szenvednek az araboktól a Talasz folyónál, és az arab mesterek eltanulták a papírkészítést a fogságba került kínai papírkészítő foglyoktól. Tehát az arab papírkészítés története Szamarkandban kezdődött el. A papírgyártás tudománya azután innen terjedt el a muszlim országokban: a következő századokban papírkészítő műhelyek alakultak Szíria, Palesztina, Perzsia és India arab uralom alatt lévő városaiban is. Majd a hódító arabokat követve a 10. században Kairóban, 1100 körül már a marokkói Fezben is dolgoztak papírmerítők. A papírkészítés tudománya a 9. században, Észak-Afrikán keresztül eljutott Európába is. Az arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez így terjedt el Európában is.Tevan Andor: A könyv évezredes útja - A kínai papírgyártás. A papírkészítés Európában, mek.oszk.hu
Magyarországon az első papírmalmok valószínűleg a 16. században keletkeztek, de a dátumai bizonytalanok: Lőcse (1520-as évek; de 1530-ban leégett), Brassó (1543, vagy 1539-ben Honter Jánosé), Bártfa (1548), Kolozsvár (1550 vagy 1563), Nagyszeben (1573, vagy 1555-ben a Jörg nevű papírkészítőé) és Liptószentmihály (1596).Papíripari kézikönyv. Főszerkesztő Dr. Vámos György. Budapest: Műszaki. 1980. 30–31. old. A papír gyártásának technikája sok évszázadon keresztül változatlan maradt, de a 18. század elején megjelent egy termelékenyebb papírmalom, az ún. hollandi malom, amit Hollandiában találták fel. A második nagy áttörés 1799-ben történt, amikor egy papírgyári munkás, Louis Robert feltalálta a síkszitás papírgépet. Ez idő tájban kezdték alkalmazni a vízjelet is – amelynek tárgya a papírmalom, a tulajdonos, a papírkészítő, vagy a papírfajta szimbolikus vagy megnevezett jelölése volt.
A papírgyártás egészen a 19. századig meglehetősen körülményes és drága maradt, egészen addig, míg a papír előállítására el nem kezdték használni a gőzhajtású papírmalmot, amelyben fából is elő tudták állítani a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Ujság így számolt be erről az újításról: „Dublin mellett egy kereskedő oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papirt készít. A fa egészen rostokká romboltatik és egy 200 l. légnyomásu gőzkatlanba helyeztetik, a honnan mint sárgás kásanemü folyadék kerül ki. Ebből készül a papir. Mondják, hogy az ily módon elkészült papir ép oly jó, mint a rongyból készült.”Vasárnapi Ujság, 1871. február 12., 18. évfolyam, 7. szám
A gyártás
Gyártásszükségletek Ha a papírt fából gyártják, 1 tonna fehér papír előállításához a szükséges anyag és energia: 417 m³ víz 1700 kg fa (kb. 15-17 fa) 717 kWh energia 181 kg mészkő 87 kg kén 6 t gőz 60 kg klór
Az előállításra felhasználhatnak egyéb cellulóztartalmú anyagokat, például szalmát, rongyot, hulladékpapírt stb. Figyelemreméltó, hogy 1 tonna hulladék újságpapírból 12 kifejlett fa anyagának megfelelő papír állítható elő.
A gyártás menete
A fa alapanyagból való gyártás menete: a kivágott fa kérgét lehántják, a megtisztított részt apróra darabolják; vegyszerekkel vagy gépi darálókban leválasztják a cellulózrostokat, ennek eredménye egy sűrű pép; a pépet többször öblítik és mossák, többnyire klórral fehérítik; a pépből egy szitaszalag kirázza a vizet, a maradék széles papírlappá áll össze; a papírszalagot nedves görgőkön és melegített hengereken futtatva megszárítják; az elkészült papírt feltekercselik.
Hogy milyen fajta lesz a papír, az a pépesítésnél dől el. Vegyszeres pépesítéssel erős papírt állítanak elő – ilyen például a nyomó- és az írólap, az élelmiszeres zacskó és a hullámkartondoboz. Ez az eljárás nem túl hatékony, mert a fának csak egy részéből lesz papír. A folyamat „iszapos” hulladékát (a fa vegyszerekkel kevert maradékát) rendszerint elégetik. A gépi pépesítés nagyjából kétszer több energiát fogyaszt, de a fa 95%-át papírrá alakítja. Az ilyen papír általában gyengébb minőségű, könnyebben sárgul: főként újságokat, telefonkönyveket nyomtattak rá.
Újrahasznosítás
Környezetkímélő gyártási mód a papír-újrahasznosítás, melynek célja új papírtermék készítése hulladékpapír felhasználásával. A folyamat magában foglalja a hulladékpapír összegyűjtését, fajták szerinti válogatását, feldolgozását és az így előállított nyersanyag felhasználásával történő új papírtermék gyártását.Dibakar Bhattacharjee – Muhammed Kamrul Islam (2014): Development of a paper recycling process Hozzáférés: 2022. február 13.
Az újrahasznosítás folyamata a hulladékpapír összegyűjtésével kezdődik.Az összegyűjtött papírhulladék egy hulladékválogatóba kerül, ahol elvégzik a szennyezőanyagoktól való megtisztítását és a hulladékpapír fajták szerinti kézi vagy gépi szétválogatását, osztályozását. Ezt követően tömörítik, és a bálákat az újrahasznosítást végző papírgyárba szállítják, ahol azokat vizet és vegyszereket tartalmazó pépesítő tartályban áztatják. Az így kapott pépet vagy zagynak nevetett anyagot ezután különféle formájú és méretű lyukakat és réseket tartalmazó szitákon nyomják át, hogy az apró szennyeződésektől (műanyagdarabkáktól, maradék ragasztóanyagoktól) megtisztítsák. A szűrés után következik a festékek és tintamaradványok eltávolítása, majd ha fehér újrahasznosított papír készül, a pép fehérítése hidrogén-peroxid vagy klór-dioxid hozzáadásával. Utolsó lépésként a rostok között található vizet szívással vagy párologtatással eltávolítják, az így kapott alapanyagot általában új cellulózzal keverik, majd papírterméket készítenek belőle. Bizonyos esetekben – például újrahasznosított üdítős- és tejesdobozok gyártása során – nem pépet állítanak elő, hanem a papírt ledarálják, és magas hőmérsékleten összetömörítik.Zanda U. Ozolai - Rudite Vesere - Silvija N. Kalnis - Dagnija Blumberga (2019): Paper Waste Recycling. In Circular Economy Aspects. Riga Technical University Hozzáférés: 2022. február 13.
Az újrahasznosítás során felhasznált hulladékpapírok a bennük lévő szennyezőanyagok, tintamennyiség, rosttartalom stb. alapján 5 csoportba sorolhatók.Waste Paper Trade (é.n): List of European standard types Hozzáférés: 2022. február 13.
Az újrahasznosítás során felhasznált hulladékpapír különböző forrásokból származhat a papír életciklusától függően. A rendeltetésszerűen felhasznált, magánszemélyek, háztartások, kereskedelmi, ipari, intézményi egységek által elfogyasztott papír általában gyenge minőségű, szennyezett, begyűjtése és tisztítása erőforrás-igényes feladat, ezért ez a fajta papírhulladék az újrapapír előállítása során csak kevésbé nyereségesen használható fel. A gyártási melléktermékként (például papírgyárakban) keletkező nyesedék papírok vagy a végfelhasználóhoz el nem jutó papírhulladék anyagok (például el nem adott napilapok) egyenletes minőségüknek és koncentrált keletkezési helyüknek – könnyű begyűjthetőségüknek – köszönhetően hatékonyabban feldolgozhatók, ezért ezek a papírhulladékok képezik legnagyobb részt az újrahasznosított papír alapanyagát.Gary M. Scott (2011): Recovered Paper. Waste Hozzáférés: 2022. február 13.
A 2020-as évek elején tapasztalható változó fogyasztási szokások következtében azonban a háztartási hulladékpapír, mint az újrahasznosított papír alapanyaga, egyre nagyobb szerepet kap.Bob Tyta (2020): All Those Used Delivery Boxes Are a Hot Commodity Hozzáférés: 2022. február 13. Az újrahasznosított alapanyagokból készülő papír minősége a gyártás módjától, a felhasznált alapanyagoktól függően változik. A kiváló minőségű papírok között találhatók az irodai-, másoló- és nyomtatópapírok, levél- és jegyzetfüzetpapírok, a gyengébb minőségű termékek között a kartonpapírok, csomagolóanyagok, újságpapírok.IndiaWaterportal (2010): The Advantages of Recycling Paper Újrahasznosított papírból leginkább újságpapír és csomagolóanyag készül.CEPI (2019): Key Statistics 2019 – European pulp & paper industry Hozzáférés: 2022. február 13.
Az újrahasznosítás folyamata során a hulladékpapír kb. 80%-a kerül ténylegesen újrahasznosításra, a maradék 20%, amely gémkapcsokból, műanyagból, egyéb szennyeződésekből áll össze, közönséges hulladékként a szeméttelepen végzi.Senthil Kumar (2001): How is paper Recycled? Hozzáférés: 2022. február 13.