A férfi mezőnyben valamennyi alkalommal szerepelt a 100 méteres síkfutás a nyári olimpiai játékokon. A nőknél 1928 óta szerepel a műsoron.
Az atlétikát a sportok királynőjének szokták nevezni. Ha ez igaz, akkor ez a versenyszám a királynő koronájának csúcsdísze. Ez a legnépszerűbb szám bármilyen atlétikai rendezvényen. A férfiaknál 1968. június 20. óta vannak olyan sprinterek, akik tíz másodpercen belül képesek lefutni ezt a távot, ez több mint 36 km/h-s átlagsebességet jelent.
A nők még nem érték el ezt a határt. Minden idők eddigi leggyorsabb női vágtázója 10,49 másodperces eredményt ért el, ami 34,3 km/h-s átlagsebességet jelent.
Ez a versenyszám amerikai hegemóniát hozott. Ez a nemzet több aranyérmet szerzett, mint a többi nemzet együttvéve, ráadásul az összes megszerezhető érmek (arany, ezüst és bronz) több mint egyharmadát is megnyerték.
Magyarország nem túl sikeres ebben a versenyszámban. Eleddig egyetlen bronzérmet sikerült nyernie, azt is több mint száz esztendeje, 1896-ban Szokolyi Alajos révén.
Összesített éremtáblázat Ebben a versenyszámban eddig huszonöt nemzet versenyzői szereztek érmet, ebből tizennégynek sikerült aranyat nyernie. Messze a legeredményesebb nemzet az Egyesült Államok. A megszerezhető negyvennyolc aranyéremből huszonötöt,Az amerikai Marion Jones 2007. október 5-én beismerte, hogy teljesítménynövelő szereket használt a 2000. évi nyári olimpiai játékok előtt. Október 9-én visszaadta aranyérmét az Amerikai Olimpiai Bizottságnak, akitől a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007. december 12-én visszakapta azt. Marion Jones eredményét a NOB megsemmisítette. a megszerezhető száznegyvennyolc éremből pedig ötvenöthetet vittek haza. A második helyen Jamaica áll hat arannyal és összesen huszonegy éremmel. A bronzérmes ebben az összevetésben Nagy-Britannia három arany-, négy ezüst- és három bronzérmével.
Magyarország eltérő háttérszínnel, valamint az egyes oszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve. 1.252111572.696213.343104.22595.21586.20137.12368.12259.121410.112411.110212.1012101214.100115.021316.020217.0101010119.0011001100110011001100110011
Férfi 100 méteres síkfutás Ezt a versenyszámot az eddigi összes olimpián megrendezték. Az I. olimpia kivételével – ahol két bronzérmes volt – mindig egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet osztottak ki. Magyarország eddig egyetlen bronzérmet nyert, éppen az 1896-os olimpián.
Időeredmények bélyeg|Usain Bolt, a világ- és az olimpiai csúcs tartója Az első olimpiai rekordot ebben a versenyszámban Tom Burke amerikai futó érte el 1896-ban. 11,8 másodperces eredményét azonban nem a döntőben, hanem a selejtezőben futotta.
A jelenlegi olimpiai csúcsot a jamaicai Usain Bolt tartja 9,63 másodperces eredménnyel, melyet a londoni olimpián, 2012. augusztus 5-én ért el. Ez volt sorrendben a tizenharmadik olimpiai csúcsdöntés, illetve csúcsbeállítás (az 1932-es Los Angeles-i olimpia döntőjében az akkori mérési módszernek „köszönhetően” az aranyérmes amerikai Eddie Tolan és honfitársa, az ezüstérmes Ralph Metcalfe ugyanazt az eredményt érte el, ezért mindkettejük eredménye olimpiai rekordnak tekintendő). A tizenhárom olimpiai rekord ötször világcsúcs is volt egyben.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség az 1912-es olimpia óta jegyzi hivatalosan az eredményeket, azaz ez a verseny adta az első világcsúcsot is, mely akkor 10,6 másodperc lett, melyet az amerikai Donald Lippincott futott. Balszerencséjére ezt az eredményt a selejtezőfutamban érte el, a döntőben nem sikerült megismételnie ezt az eredményét, így a bronzéremmel kellett beérnie.
1972-ben a szövetség kötelezővé tette az úgynevezett „teljesen automatikus időmérést”, mely lehetővé tette az időeredmények századmásodperc pontosságú mérését, amit azonban már az 1968-as olimpián is használtak. Ezek alapján a mexikóvárosi olimpián az amerikai Jim Hines által elért 9,95 másodperc lett a hivatalos világcsúcs.
Húsz évvel később sikerült ismét olimpián a világcsúcsjavítás, Szöulban az amerikai Carl Lewis 9,92 másodpercre javította azt.
A kanadai Donovan Bailey az atlantai olimpián elért 9,84 másodperces olimpiai csúcsát döntötte meg a jamaicai Usain Bolt 2008-ban, ami akkor világcsúcs is volt. Ezt az időeredményt négy évvel később tovább javította 9,63 másodpercre, ami a jelenlegi olimpiai rekord.
Éremtáblázat Ebben a versenyszámban eddig tizenkilenc olimpiai nemzet versenyzői szereztek érmet, ebből nyolcnak sikerült aranyat nyernie. Messze a legeredményesebb nemzet az Egyesült Államok. A megszerezhető huszonnyolc aranyéremből tizenhatot, a megszerezhető nyolcvanöt éremből pedig harminckilencet vittek haza. A második helyen Jamaica áll három arannyal és összesen nyolc éremmel. A bronzérmes ebben az összevetésben Nagy-Britannia három arany-, két ezüst- és három bronzérmével. Magyarország hatos holtversenyben a tizennegyedik helyen áll a rangsorban.
Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve. 1.16149392.34183.32384.20465.12146.10127.100110019.0202020211.012312.010113.002214.001100110011001100110011
A versenyszám legeredményesebb férfi futói bélyeg|Carl Lewis A versenyszámban máig összesen hetvenkét futó tudott érmet szerezni. Közülük tízen kettő és hatvanketten egy érmet nyertek. Bajnoki címét eddig csak Carl Lewis és Usain Bolt tudta megvédeni. 1.30032.20023.11134.11025.101210127.020202029.01120112
Érmesek
Az időeredmények megadása másodpercben történik.
|rowspan=2|1896, Athén |rowspan=2|||rowspan=2 align=right|12,0 |rowspan=2|||rowspan=2 align=right|12,2 ||||align=right valign=top|12,6 |- |||align=right valign=top|12,6 |- |1900, Párizs |||align=right valign=top|11,0 |||align=right valign=top|11,1 |||align=right valign=top|11,2 |- |1904, St. Louis ||||align=right valign=top|11,0 ||||align=right valign=top|11,2 ||||align=right valign=top|11,2 |- |1908, London |||align=right valign=top|10,8 |||align=right valign=top|10,9 |||align=right valign=top|11,0 |- |1912, Stockholm |||align=right valign=top|10,8 |||align=right valign=top|10,9 |||align=right valign=top|10,9 |- |1920, Antwerpen |||align=right valign=top|10,6 |||align=right valign=top|10,8 |||align=right valign=top|11,0 |- |1924, Párizs |||align=right valign=top|10,6 |||align=right valign=top|10,7 |||align=right valign=top|10,8 |- |1928, Amszterdam |||align=right valign=top|10,8 |||align=right valign=top|10,9 |||align=right valign=top|10,9 |- |1932, Los Angeles ||||align=right valign=top|10,3 ||||align=right valign=top|10,3 |||align=right valign=top|10,4 |- |1936, Berlin |||align=right valign=top|10,3 |||align=right valign=top|10,4 |||align=right valign=top|10,5 |- |1948, London |||align=right valign=top|10,3 |||align=right valign=top|10,4 |||align=right valign=top|10,6 |- |1952, Helsinki |||align=right valign=top|10,4 |||align=right valign=top|10,4 |||align=right valign=top|10,4 |- |1956, Melbourne |||align=right valign=top|10,5 |||align=right valign=top|10,5 ||||align=right valign=top|10,6 |- |1960, Róma |||align=right valign=top|10,2 |||align=right valign=top|10,2 |||align=right valign=top|10,3 |- |1964, Tokió |||align=right valign=top|10,0 |||align=right valign=top|10,2 |||align=right valign=top|10,2 |- |1968, Mexikóváros |||align=right valign=top|9,95 |||align=right valign=top|10,04 |||align=right valign=top|10,07 |- |1972, München |||align=right valign=top|10,14 |||align=right valign=top|10,24 |||align=right valign=top|10,33 |- |1976, Montréal |||align=right valign=top|10,06 |||align=right valign=top|10,08 |||align=right valign=top|10,14 |- |1980, Moszkva |||align=right valign=top|10,25 |||align=right valign=top|10,25 |||align=right valign=top|10,39 |- |1984, Los Angeles ||||align=right valign=top|9,99 ||||align=right valign=top|10,19 |||align=right valign=top|10,22 |- |1988, Szöul |||align=right valign=top|9,92 |||align=right valign=top|9,97 |||align=right valign=top|9,99 |- |1992, Barcelona |||align=right valign=top|9,96 |||align=right valign=top|10,02 |||align=right valign=top|10,04 |- |1996, Atlanta |||align=right valign=top|9,84 |||align=right valign=top|9,89 |||align=right valign=top|9,90 |- |2000, Sydney |||align=right valign=top|9,87 |||align=right valign=top|9,99 |||align=right valign=top|10,04 |- |2004, Athén |||align=right valign=top|9,85 |||align=right valign=top|9,86 |||align=right valign=top|9,87 |- |2008, Peking |||align=right valign=top|9,69 |||align=right valign=top|9,89 |||align=right valign=top|9,91 |- |2012, London |||align=right valign=top|9,63 |||align=right valign=top|9,75 |||align=right valign=top|9,79 |- |2016, Rio de Janeiro |||align=right valign=top|9,81 |||align=right valign=top|9,89 |||align=right valign=top|9,91
Női 100 méteres síkfutás Ezt a versenyszámot 1928 óta az összes olimpián megrendezték. A XXIX. olimpia kivételével – ahol két ezüstérmes volt, és nem volt bronzérmes – mindig egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet osztottak ki, de Marion Jones a 2000. évi játékokon szerzett aranyérmét doppingvétség miatt a NOB utólag visszavonta, egyúttal az akkori harmadik és negyedik helyezetteket egy-egy helyezéssel előrébb léptette, ezáltal erről az olimpiáról is két ezüstérmes van a versenyszámban. Magyarország ezidáig még egyetlen érmet sem nyert.
Időeredmények bélyeg|Florence Griffith-Joyner, az olimpiai csúcs tartója Ronald Reagannel Az első olimpiai rekordot ebben a versenyszámban a kanadai Ethel Smith és honfitársnője, Fanny Rosenfeld futotta 1928. július 29-én (mindketten a selejtezőfutamok során) érték el ezt, az eredmény 12,6 másodperc volt. Ezen az olimpián még kétszer dőlt meg az olimpiai csúcs (az elődöntőkben ketten is megjavították ugyanazzal az idővel: 12,4 másodperc), majd az olimpia után az amerikai Betty Robinson tartotta aztán a rekordot a döntőbeli 12,2 másodperces eredményével.
A jelenlegi olimpiai csúcsot az amerikai Florence Griffith-Joyner tartja 10,62 másodperccel, amit Szöulban futott. Ez volt sorrendben a tizenhetedik rekordjavítás, illetve beállítás (a már említett 1928-as olimpián kétszer volt csúcsbeállítás, azokon kívül pedig még egyszer, az 1948-as londoni olimpián a holland Fanny Blankers-Koen állította be a lengyel Stanisława Walasiewicz 11,9 másodperces eredményét, amit a lengyel hölgy az 1932-es Los Angeles-i olimpián futott). A tizenhét olimpiai rekord háromszor világcsúcs is volt egyben.
Az első, olimpián elért világcsúcs az amerikai Wyomia Tyus nevéhez fűződik. Ő az 1968-as mexikóvárosi olimpián 11,08 másodperc alatt futotta le a 100 méteres távot.
Négy év múlva Münchenben a keletnémet Renate Stechernek sikerült világcsúcsot futnia olimpián, időeredménye 11,07 másodperc volt.
Jelenleg az utolsó világrekord, amit olimpián értek el, Montréalban született. A nyugatnémet Annegret Richter időeredménye 11,01 másodperc volt akkor.
A jelenlegi világcsúcs meglehetősen régi, több mint húsz éve, 1988. július 16-án futotta Florence Griffith-Joyner Indianapolisban.
Éremtáblázat Ebben a versenyszámban eddig tizennyolc olimpiai nemzet versenyzői szereztek érmet, ebből kilencnek sikerült aranyat nyernie. Messze a legeredményesebb nemzet az Egyesült Államok. A megszerezhető húsz aranyéremből kilencet, a megszerezhető hatvanhárom éremből pedig tizennyolcat vittek haza. A második helyen Jamaica áll három arannyal és összesen tizenhárom éremmel. A harmadik ebben az összevetésben Ausztrália két arany-, egy ezüst- és három bronzérmével.
Az egyes oszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve. 1.972182.355133.21364.12255.11246.10127.10018.1001100110.021311.020212.01010101010115.0011001100110011
A versenyszám legeredményesebb női futói A versenyszámban máig összesen ötvenkét futó tudott érmet szerezni. Közülük Merlene Ottey három, nyolcan kettő és negyvenegyen egy érmet nyertek. Bajnoki címét eddig csak Wyomia Tyus, Gail Devers és Shelly-Ann Fraser-Pryce tudta megvédeni. 1.20132.200220024.1102110211027.01238.00220022
Érmesek
|1928, Amszterdam |||align=right valign=top|12,2 |||align=right valign=top|12,3 |||align=right valign=top|12,3 |- |1932, Los Angeles