A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyen előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

Leírása

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

Termése

Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

Felhasználása

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.

Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konszisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. Az áttetsző folyadékot ami a kókuszdióban van, kókuszvíznek nevezik, ezt ivásra használják, nem úgy mint a kókusztejet.

A kókusztejet és a kókuszkrémet az ázsiai konyhákban elsősorban főzéshez használják, hasonlóan mint az európai konyhákban megszokott tejet, tejszínt, tejfölt, de ivásra nem. A kókusztej nem iható.

Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.

Termelése

Legnagyobb kókusztermelők2023(Számok millió tonnában) 1. 17,9 2. 14,8 3. 14,1 4. 2,8 5. 2,1 6. 2 7. 1,3 8. 1,1 9. 1,1 10. 0,970.. Föld összesen 64,6Forrás: FAOhttp://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

2023-ban a kókuszt 87 országban termesztették 11,2 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 64,6 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kókusz földterülete lényegében változatlan maradt, míg a termésmennyisége 62,3 millió tonnáról 64,6 millió tonnára (3,6%) nőtt.

A világ legnagyobb kókusz termelői közé tartozik Indonézia (27,8%), Fülöp-szigetek (23%), India (21,9%), Brazília (4,5%) és Vietnám (3,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Indonézia és a Fülöp-szigetek az éves termés több mint felét (50,8%) adták a világ kókusz termelésének.

Legnagyobb exportáló országok Thaiföld (31,2%), Indonézia (19,8%) és a Fülöp-szigetek (16,5%), míg a legnagyobb importországok Kína (38,3%), az Egyesült Államok (8,9%) és Hollandia (4,1%).

Magyarország nem termeszt kókuszt, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Németországból (26,8%), Indonéziából (15,5%) és Hollandiából (14,6%) importált kókuszt. A behozott kókusz egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Románia (57,6%), Spanyolország (13%) és Horvátország (4,4%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/freshdried-coconuts?selector1699id=pctOption

Jegyzetek

További információk

Pálma.lap.hu – linkgyűjtemény Kókuszpálma a világ leghasznosabb növénye https://hot-thai-kitchen.com/ A kókuszpálma gondozása, betegségei Gyimóthy Gábor: A kókuszhéj varázsa... Egy kemény dió kihívása; Salons, Bp., 2007 Patricia Riveccio: A kókuszdió titkai. Egészség, szépség, háztartás, konyha; ford. Szaszák György; Sziget, Bp., 2018 Kókuszpálma gondozása

Kapcsolódó cikkek

Szálasanyagok

Kategória:Pálmavirágúak Kategória:Növényfajok Kategória:Indo-maláj flórabirodalom Kategória:Ausztráliai flóraterület