Az V. kerület, vagy hivatalos nevén Belváros-Lipótváros (németül: Innenstadt-Leopoldstadt) a magyar főváros, Budapest egyik történelmi kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. A főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja. Északon a XIII. kerület, nyugaton a Duna által az I. kerület és a II. kerület, délen a IX. kerület, míg keleten az VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület határolja.

A kerületnek jelenleg 2 városrésze van: a Belváros és a Lipótváros. Annak ellenére, hogy a kerület erősen urbanizált, több nevezetes tér és zöldterület található itt, mint például a Kossuth tér, melyet sokan csak a „nemzet főterének” neveznek, vagy a Duna partján húzódó sétányok, amelyek kedvelt kikapcsolódási helyszínek.

A kerület Budapest és Magyarország gazdasági, politikai és kulturális központja. Itt találhatóak a kormányzati épületek, a bankok és a nemzetközi vállalatok központjai, így Lipótváros az üzleti élet egyik legforgalmasabb helye. Emellett a Váci utca és környéke a város egyik legfrekventáltabb bevásárló- és turisztikai központja, ahol elegáns üzletek, éttermek és kávézók sorakoznak.

A város legrégebbi kerületei közé tartozik, és különösen fontos szerepet játszott Budapest fejlődésében. Budapest 1873-as egyesítése után kezdett igazán virágozni, a 19. század végére pedig Lipótváros vált a gazdag polgárság illetve a kormányzat központjává. Itt található számos történelmi épület, beleértve az Országházat, a Szent István-bazilikát és a Lánchidat, melyek az ország legikonikusabb épületeinek számítanak.

A közlekedés szempontjából kiválóan ellátott, hiszen itt halad át több metróvonal (M1, M2, M3), valamint számos busz- és villamosjárat. Emellett a Duna közelsége révén hajóközlekedés is elérhető, ami tovább növeli a kerület elérhetőségét és fontosságát.

Fekvése

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található. balra|bélyegkép|310x310px|Karácsonyi vásár 2019-ben Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.

Földrajz Budapest, Magyarország fővárosa, a Duna két partján fekszik, és huszonhárom kerületből áll. Az V. kerület, azaz Belváros-Lipótváros, Budapest központi kerülete, amely gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű.

Az V. kerület a Duna bal partján helyezkedik el, a folyó a nyugati határa. Északon a XIII. kerülettel (Angyalföld), észak-keleten a VI. kerülettel (Terézváros), keleten a VII. kerülettel (Erzsébetváros) és a VIII. kerülettel (Józsefváros), délen pedig a IX. kerülettel (Ferencváros) határos. Az V. kerület központi elhelyezkedése miatt könnyen megközelíthető a város többi része felől.

Az V. kerület mindössze 2,6 négyzetkilométer, ezzel Budapest legkisebb kerülete. Sík felszíne és a Duna közelsége miatt a terület napjainkban is folyamatosan árvízveszélynek van kitéve, ezért a városfejlesztés során a folyó közelségét figyelembe véve alakították ki a védműveket és ahhoz igazodva engedélyezték a terület beépítését.

Az V. kerület területén a Duna folyó mellett több kisebb park és zöld terület is található, amelyek lehetőséget biztosítanak a pihenésre és a szabadidős tevékenységekre. A legismertebb zöldterület a Kossuth Lajos tér, ahol a Parlament épülete is áll, valamint a Szabadság tér, ahol szintén találhatóak zöldfelületek.

Budapest éghajlata kontinentális, ami azt jelenti, hogy a nyarak melegek és szárazak, míg a telek hidegek és csapadékosak. Az V. kerület városi elhelyezkedése miatt a hőmérséklet gyakran magasabb, mint a külvárosi területeken, ami a beton- és aszfaltfelületek hőszigetelő hatásának tudható be.

Budapest V. kerülete, mint a főváros szíve, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. Földrajzi elhelyezkedése, sík területe és a Duna közelsége nemcsak a városi élet szempontjából fontos, hanem jelentős hatással van a kerület fejlődésére és élhetőségére is. Az V. kerület nemcsak Budapest, hanem az egész ország egyik legfontosabb és leglátogatottabb része, amely folyamatosan vonzza a turistákat és a helyi lakosokat egyaránt.

Története

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület. bélyegkép|300x300px|A Vörösmarty tér napjainkban

Politika

Polgármesterei CiklusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Mihályi GáborSZDSZ1994–1998Karsai KárolyFidesz-KDNP-MDF1998–2002Fidesz-FKGP-MDF-MDNP2002–2006Steiner PálMSZP-SZDSZ2006–2010Rogán Antal Fidesz-KDNP2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Szentgyörgyvölgyi PéterFidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/005?tab=results&filter=mayor

Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaSzentgyörgyvölgyi PéterFidesz – KDNP567654,20% Juhász PéterMomentum – DK – MMN – Nép Pártján – Párbeszéd- ZÖLDEK436141,64% Mázló Imre Független2442,33% Schmuck Andor MIÉNK A BELVÁROS egyesület1921,83%Összesen100%

A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/005?tab=results&filter=representative

Párt Mandátumok Képviselő-testület  Fidesz – KDNP 8 P                   Momentum – DK – MMN – Nép Pártján – Párbeszéd- ZÖLDEK 4                  

Országgyűlési képviselők Az V. kerület a 2014-2022 közötti országgyűlési választásokon a Budapesti 1. sz. egyéni választókerület része volt a teljes I. kerülettel, illetve a VIII. és IX. kerületek egyes részeivel közösen. CiklusKépviselőPárt2014-2018Rogán AntalFidesz-KDNP2018-2022Csárdi AntalLMP2022-2026DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd- ZÖLDEK 2026-tól Budapesten új egyéni választókerületi beosztás került bevezetésre, amelynek eredményeként a kerületen belül is választókerületi határ jött létre. Ekkor az V. kerület nagyobbik, a Kossuth Lajos utcától és a Szabad sajtó úttól északra eső része az új Budapesti 1. sz. egyéni választókerülethez került az I. kerület egészével, valamint a VI., VII. és XI. kerületek bizonyos részeivel együtt. Az V. kerület kisebbik, déli része a szintén új Budapesti 2. sz. egyéni választókerületet alkotja a VIII. és IX. kerületek jelentős részeivel közösen. CiklusKépviselőPártVálasztókerület2026-Tanács ZoltánTISZABudapesti 1. sz. egyéni választókerület2026-Bódis KrisztaTISZABudapesti 2. sz. egyéni választókerület

Népesség

Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmbIBGSgKqIOx8IlJyKkjqp1j4mgb0gOQMRRwAaU6aOcWWhNWFgGYN-YWAFl3F3IL8vKA===

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmTIBGdsoCqiDsfCJScipI6qdY-JoG9IDkDEUcAGkumnmlloS1xYBmTYXFgBY9pdyC_LygA=