Garai Gábor (eredeti neve: Rupprecht Gábor) (Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.) Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.
Családja és származása Az evangélikus felekezetű soproni eredetű nemesi származású virtsológi Rupprecht család sarja. Apja Marconnay Tibor (1896–1970) költő, anyja Garay Etta (1897–1975) szavalóművésznő.Garai Gábor emlékoldal Szülei korán elváltak, édesanyja a házitanítónői munkájának jövedelméből egyedül nevelte fel. Apja Rupprecht Tiborként született, 1923-tól használta írói névként édesanyja, báró Beaulieu-Marconay Mártha (1866–1957) vezetéknevét, aki Rupprecht Olivér (1858–1942) hitvese volt. Garai Gábor apai dédszülei Rupprecht Lajos (1807–1889) sajtoskáli nagybirtokos, és alsókáldi Káldy Terézia (1827–1898) voltak. Anyai nagyszülei a római katolikus nyiregyházi származású dr. Ferlicska Kálmán (1852–1906), ügyvéd, országgyűlési képviselő, és Andráscsik Anna (1865–1937) voltak; dr. Garay Kálmán eredetileg a Ferlicska vezetéknév alatt született, és 1905-ben, gyermekeivel együtt vette fel a Garay nevet. Garai Gábor 1953-ban megnősült, felesége László Sarolta lett; házasságukból született Garai Attila (1955–2024), okleveles biológus, az Orvosi továbbképző szemle szerkesztője, a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) egyik alapító tagja, műfordító.
Életpályája 1948-ban érettségizett, s ez évben jelent meg első verse az Új Időkben. A Közgazdasági Egyetemen kezdett tanulmányait származása miatt kénytelen volt megszakítani. A MÁV-nál dolgozott 1950–1958 között, 1958–1960 között az Európa Könyvkiadó lektora volt, közben az ELTE Bölcsészkarán magyartanári diplomát szerzett. 1960–1964 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője, 1968–1972 között főszerkesztő-helyettese volt. 1964–1968 között a Magyar Írók Szövetségének külügyi titkáraként, 1972–1976 között főtitkár-helyetteseként, majd 1976-tól főtitkáraként dolgozott. 1957-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1966–1980 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1982-től a Magyar PEN Club alelnöke, 1982-től haláláig a Látóhatár című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.
Munkássága Első verseit az 1940-es években publikálta. Első kötetei (Zsúfolt napok, 1956; Ének a gyógyulásért, 1958) technikailag jól felkészült, fegyelmezett költőnek mutatják; a nyugatos hagyományok fogalmi pontosságra törekvő, racionalista ágát folytatta. 1956 után a kulturális politikától támogatott költő szerepét vállalta. A Tűz-tánc című versével vált ismertté (1957). A Tűz-tánc avantgárd stíluselemeivel és forradalmiságával a lejáratott szocialista költészet megújítására tett kísérletet. Az Emberi szertartás (1960) a szerepét és hangját megtalált költő kötete; benne a Jób könyve a szenvedések közt megőrzött hűség allegóriája. A Mediterrán őszben (1962) a szintézis útját kereste a történelem tanulságai meg a technikai haladás korszerű eredményeivel kapcsolatos szellemi és erkölcsi következtetések között (Tűzre várok, Asztronauták). Az Elégiák évadával (1974) olyan szakasz kezdődött pályáján, amelyben a valóság tárgyias rajzát a harmónia utáni vágyakozás motívuma tette személyesebbé; a szocializmusnak elkötelezett költészetében az erkölcsi elemek jutottak növekvő szerephez. A folyamatosan olvasva lírai naplóként ható verseskötetekben az 1976-os Visszfénytől az 1984-es Legszűkebb hazámig és Kelet-nyugati kerevetig mindig jelen van az elmúlással, az idővel való szembenézés motívuma. A Tiszta zengésben (1986) azokkal vitatkozik, „akik mostanság a mai magyar lírát termelik”; e kötet tartalmazza A reformátor (1985) című drámát és a belőle kimaradt „melléktermékeket” (Luther-monológok cikluscímmel). Posztumusz kötetében, a Doktor Valaki tévelygéseiben (1988) olyan alteregót szólaltat meg, akinek körülményei hasonlítanak az övéihez, de „gyöngéd iróniával és öniróniával reagál” megpróbáltatásaira. Műfordítóként is jelentős volt.
Színházi munkái Szerzőként
Íróként A kölyökkor álmai (1985) Villa Negra (1986) Műfordítóként Új szimfónia (1962) A kaukázusi krétakör (1964, 1968, 1975) Kalózok szeretője (1965) A krétakör (1966) Egy fő az egy fő (1966, 1978, 1989) A Luzitán szörny (1970) Tou O igaztalan halála (1971)
Művei Zsúfolt napok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956 Ének gyógyulásért; Magvető, Bp., 1958 Mediterrán ősz. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1962 Magyar versek könyve (versek, összeállította Kormos Istvánnal, 1963) Artisták. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1964 Nyárvég. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1965 Eszköz és eszmélet; Szépirodalmi, Bp., 1965 Kedd / Rapszódia az elragadtatásról. Verses táncjáték; Szépirodalmi, Bp., 1966 Kis csodák. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1968 Anyaföld. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Faragó Vilmos; Athenaeum Ny., Bp., 1968 (Kozmosz könyvek) Meghitt találkozások; Szépirodalmi, Bp., 1969 Írás a falon; Szépirodalmi, Bp., 1969 Orpheusz átváltozásai. Verses játék; ill. Borsos Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1970 Márciusi nyár. Jegyzetek és versek egy indiai utazásról; Szépirodalmi, Bp., 1971 Ablakban a nap; Szépirodalmi, Bp., 1972 Elférünk a földön; Szépirodalmi, Bp., 1973 A szenvedély évszakai. Összegyűjtött versek; ill. Borsos Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1973 Váci Mihály válogatott versei (válogatta, szerkesztette, 1974) Elégiák évada / Bolond Istók. Verses hangjáték Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán; Szépirodalmi, Bp., 1974 A lebegő Atlasz. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1975 Ölelkezők. Moszkva és Budapest versekben és képekben; vers Garai Gábor, fotó Gink Károly, Mihail Trahman; Kozmosz, Bp., 1975 Visszfény; Szépirodalmi, Bp., 1976 Bizalom. Válogatott versek; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 (30 év) Szélcsönd és újra szél; Szépirodalmi, Bp., 1978 A kék sziget; ill. Szántó Piroska; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979 A viszályokon át; Szépirodalmi, Bp., 1979 Jégkorszak után; Szépirodalmi, Bp., 1980 Meghitt beszélgetések; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 Simon István válogatott versei (válogatta, szerkesztette, 1980) Végtelen meg egy. Válogatott versek; Zrínyi, Bp., 1981 Indián nyár; Szépirodalmi, Bp., 1981 Delfin és medúza; Szépirodalmi, Bp., 1982 Legszűkebb hazám; Szépirodalmi, Bp., 1984 Kelet-nyugati kerevet. Útinapló versekkel; Szépirodalmi, Bp., 1984 A megtartó költészet – prózában; Magvető, Bp., 1985 A lady lovagja; Lapkiadó, Bp.,1986 A tiszta zengés; Szépirodalmi, Bp., 1986 Doktor Valaki tévelygései; Magvető, Bp., 1988 Zápor és aszály. Versek és hátrahagyott versek, 1983–1987; Szépirodalmi, Bp., 1989 Váci Mihály–Simon István–Garai Gábor: Valami nincs sehol. Válogatott versek; vál., szerk. Baranyi Ferenc; Papirusz Book, Bp., 2003
Műfordításai Emberi szertartás. Műfordítások; Magvető, Bp., 1960 Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei (versek, Eörsi Istvánnal, 1966) Szabad-kikötő. Válogatott versfordítások; Magvető, Bp., 1966 Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij: Oza (versek, 1967) Hans Magnus Enzensberger: Vallatás éjfélkor (versek, 1968) Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij: Tükör-világok (versek, Rab Zsuzsával, 1970) Napkeltenyugta. Versfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1976 A. F. Faiz: Két szerelem (versek, 1979) R. I. Rozsgyesztvenszkij: Szomjúság (versek, 1979) Nguyen Trai: Írás egy kardon (versek, Barna Imrével, Tandori Dezsővel, 1980) Hans Magnus Enzensberger: A Titanic pusztulása (versek, 1982) Stephen Spender: A kettőzött szégyen (versek, 1986) Otto Fernández: El puente del ahorcado (Az akasztott hídja); Simor András, Bp., 2006 (Z)
Díjak 250px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben (22-1-61/62) József Attila-díj (1959, 1963, 1979) Kossuth-díj (1965) Pro Arte aranyérem (1970) SZOT-díj (1973) A Munka Érdemrend arany fokozata (1975) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Radnóti-díj (1981) Szocialista Hazáért Érdemérem (1982)
Jegyzetek
Források Vasvári István: Garai Gábor; FSZEK, Bp., 1971 (Mai magyar költők. Bibliográfia) Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk [ Magyar életrajzi lexikon] [ Kortárs magyar írók] Szerzői adatlapja a Molyon
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1929-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek