Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddalPollack Mihály János néven is szerepel a szakirodalomban, l. Művészeti lexikon i. m. 314. o., valamint Pollák Mihályként a pesti Belvárosi Plébániatemplom születési (1809-1819) és halotti (1855) anyakönyvi bejegyezéseiben. (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Életpályája

Bécsben, a Belvárosban született. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknálolaszosan Leopoldo Pollack néven is szerepel a szakirodalomban dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár,Egy-egy párt hívei a választókerületükben megválasztják a százas bizottságot, akik aztán elmennek a kiszemelt képviselőjelölthöz, s felkérik, vállalja el a jelöltséget, a választási procedúra aztán már a képviselőjelölttel együtt folyik, megjelennek más pártok képviselőjelöltjei is. majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített. Ma az RS9 Színházat találjuk az alagsorában.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, és József nádor alcsúti kastélyát, mely elpusztult a második világháborúban.A budai Várban, a Szent György téren álló József főhercegi palota, sem annak elődje, a Teleki-palota azonban a közhiedelemmel ellentétben nem Pollack műve. A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat(József fiúárvaház: Üllői út 75. (vagy 76.))

Galéria

Díjai, elismerései bélyeg|Somorjai Ferenc grafikája Pollack Mihály budai Csendilla-villájáról

A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Emlékezete Teret neveztek el róla a Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, ahol egykori arisztokrata családok palotái emelkednek. (Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.) Szekszárdon utca és egy kisebb lakótelep őrzi a nevét. Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére (Ferenczy Múzeum, Szentendre). Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán, PécsettPollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és Tahitótfalun.Tahitótfalui Pollack Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott. Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, valamint a Pollack Mihály Műszaki Technikumban is egy-egy mellszobor őrzi emlékét. Nevét viseli a 210435 Pollackmihály kisbolygó.

Jegyzetek

Források Zádor Anna: Pollack Mihály 1773–1855, Akadémiai kiadó, Budapest, 1960 A Pallas nagy lexikona. 14. köt. Budapest, 1897, Pollack szócikk, 88. o. Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Pollack szócikk, 314-315. o. Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967, Pollack szócikk, 788-790. o. Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest, Panoráma, 1996, 338. o. https://web.archive.org/web/20071015161118/http://varosvedo.hu/cikk.bve?id=96

További információk

A klasszicizmus építészete Magyarországon Pollack Mihály A Pesti Evangélikus Egyházközség megalakulásának és templomépítésének története A dégi Festetics-kastély A soponyai Zichy-kastély Pollack Mihály, 1773–1855. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 2005 június 10–augusztus 30.; szöveg Basics Beatrix, közrem. Balla Loránd, Branczik Márta, B. Nagy Anikó; BTM, Bp., 2005 Pollack Mihály és a klasszicizmus; szerk. Balla Mária et al.; Pollack Mihály Általános és Zeneiskola, Tahitótfalu, 2005 Bibó István: Pollack Mihály; Holnap, Bp., 2008 (Az építészet mesterei)

Kategória:Magyar építészek Kategória:Klasszicista építészek Kategória:Bécsiek Kategória:1773-ban született személyek Kategória:1855-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el