jobbra|bélyegkép|250px|Requiem aeternam dona eis, Domine, et lux perpetua luceat eis. Fényesen világítanak az emlékezés lángjai halottak napján
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a keresztény világ (katolikus, protestáns) november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a „küzdő egyházat” (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat” (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a „diadalmas egyházat” (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác (608–615) pápának köszönhetően került be, aki (miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont) 609. május 13-án „Mária és az Összes Vértanúk” tiszteletére szentelte azt fel. Körülbelül száz évvel később, III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünnepelendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. Ismét körülbelül száz évvel később, november 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került át az ünnep. — Mindenszentek Ünnepe (Magyar Kurír internetes katolikus hírportál, 2016. október 31.) A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.Magyar katolikus lexikon > M > Mindenszentek ünnepe, lexikon.katolikus.huÜnneppel emlékezünk halottainkra, mult-kor.hu
Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház (latinul ecclesia patiens) ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért.Mindenszentek -Halottak napja, kereszteny.network.hu Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának)latinul: Vigilia = virrasztás; az éjjeli őrség megnevezése volt a régi Rómában is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.
Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween ünnep (angolul all hallows' evening = „minden szent estéje”).
Története bélyeg|250px|Michelangelo: Az utolsó ítélet, freskó, Sixtus-kápolna, Vatikán bélyeg|250px|Fra Angelico: Mindenszentek, National Gallery, London A mindenszentek egy nagyon régi keresztény ünnep, gyökerei azonban nem a Bibliához, hanem az ókeresztény közösségekhez nyúlnak vissza.
Más hasonló tartalmú, korábbi ünnepek Minden nép körében voltak ünnepek, melyeknek célja a halottakról való megemlékezés volt. Például a rómaiaknál ez a feralia volt, amit február 13–21. között ünnepeltek. Virággal díszítették a sírokat, ételeket és sót helyeztek rájuk. Ideje alatt bezárták a templomokat, s nem kötöttek házasságot. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelke ezekben napokban feljön a sírra, s fogyaszt az ételekből, mert szünetelnek az alvilági büntetések és a manesek (manes = elhunytak lelkei) is pihennek. Február 22-én pedig minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét és egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát.
Kialakulása és története keleten Már a kereszténység nagyon korai szakaszában is szokás volt a mártírokról, különösen erényes életet élt hívekről, bibliai személyekről megemlékezni a haláluk napján. Ez a zsidó vallás hagyományaihoz is visszanyúlhat, ahol szokás volt az elhunytakra emlékezni a haláluk napján (jorcajt). Ugyanakkor egy idő után már túlságosan sok emberről kellett volna megemlékezni, másrészt nem tudtak számontartani mindenkit, illetve nem is ismerhettek minden olyan személyt, aki ünnepre méltó, különösen igaz volt ez Diocletianus császár keresztényüldözését követően. Emiatt kezdtek el különböző közösségek más-más időpontokban ünnepet tartani minden vértanú és üdvözült lélek tiszteletére, akik közé tartoztak mindazon elhunyt emberek is, akiknek egyenként nem tudtak ünnepet szentelni. A szokás először keleti közösségeknél jelent meg már a 4. században (380 körül). Antiokheiában a pünkösdöt követő vasárnap, Szíria és Mezopotámia más részein a húsvét utáni péntek, a kopt keresztényeknél október 23-án, az örmény keresztényeknél a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik vasárnapot követő szombaton, Edesszában május 13. volt ez a nap. Az ortodox kereszténységben a mai napig mindenszenteket a pünkösdöt követő első vasárnap ünneplik. A hagyomány szerint keleten VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
Története nyugaton A hagyomány nyugatra is átterjedt. Először Torinói Szent Maximoszról jegyezték fel, hogy évente a pünkösdöt követő vasárnap prédikált minden vértanú tiszteletére. Később IV. Bonifác pápa 609. 05. 13-án a Szűzanya és az összes vértanúk tiszteletére felszentelte Rómában a Pantheont, a korábban minden római isten előtt tisztelgő templomot. Ezen esemény évfordulóját kezdték el évente ünnepelni. Hogy van-e köze a korábbi keleti közösség szokásaihoz a dátumnak, egyáltalán tudott-e róla a pápa, vagy pusztán szerencsés egybeesés, nem tudni. Szintén vitatott, hogy kapcsolódhat-e a dátum a római lemuralia ünnepéhez. Azonban bizonyos, hogy még esetleges kapcsolat esetén is pusztán a dátum közös, mivel a keresztény mindenszentek ünnepe sokkal inkább a februári feraliára hasonlított, mind tartalmában, mind szokásaiban, és nem volt semmilyen lemuráliához köthető szokás, amit örökölt volna. Emellett a lemurália három napon át tartó ünnep volt, és május 13. csak a zárónapja volt. III. Gergely pápa a Szent Péter-bazilikában kápolnát szentelt november 1-én „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emlékére, amint azt a Liber Pontificalis szemlélteti. Az ünnep dátuma is ekkorra változott. Később IV. Gergely pápa erősítette meg és egyetemesítette az új dátumot, Jámbor Lajos frank császár pedig az egész Frank Birodalomban hivatalosan is elismertette. bélyeg|250px|IV. Gergely pápa, aki 835-ben egyetemes ünneppé tette a Mindenszentek ünnepétAz új dátum hasonló időpontra esett a kelta samhain ünneppel, emiatt Írországban egy ideig még április 20-án ünnepelték a mindenszenteket, hogy ne keveredjen a pogány ünneppel és szokásokkal. Aztán ott is bevezették a novemberi dátumot, az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow's Eve lett, vagyis „Mindenszentek előestéje”. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). A többi keresztény jeles naphoz hasonlóan, mindenszenteket is a vigília előzi meg, vagyis az előeste, amit az angol nyelv az "eve" szóval fejez ki. Ekkor sok régi, pogány szokást megőriztek, ami halloween ünnepévé nőtte ki magát, ami később Amerikán keresztül az egész világon elterjedtté vállt. A nyolcadot IV. Szixtusz pápa csatolta hozzá, ám XII. Piusz pápa liturgikus reformjai a vigíliát és a nyolcadot is elnyomták.
A 11. században Szent Odilo, clunyi bencés apát kezdeményezte a kolostorában először a halottak napját a mindenszenteket követő napon, amikor szerzeteseivel azon lelkekért imádkoztak, akik még nem érték el az üdvösséget és a purgatóriumban tisztulnak meg. Ez terjedt el később az egész egyházon belül a szenvedő egyház ünnepeként.
Az ünnep története a protestáns felekezetek körében Az ünnep a reformációt követően több protestáns felekezet továbbra is fenntartotta az ünnepet valamilyen formában, bár háttérbe szorult. Több evangélikus, valamint néhány református egyház ünnepli a mindenszenteket, például a Svéd Egyház vagy a Presbyterian Church (USA). A magyar evangélikusok számára is a halottakra való emlékezés az ünnep elsődleges jelentése, hasonlóan a halottak napjához. A magyar reformátusok körében a mindenszentek nem hivatalosan elismert egyházi ünnep, azonban sokan tartják az evangélikusokhoz hasonló módon: az elhunytak emlékezetének napjaként. Sokan mennek ki ilyenkor a temetőkbe, gyertyát gyújtanak az eltávozott ismerőseik emlékére, imádkoznak, valamint feldíszítik ekkor a sírokat. Az anglikán egyházakban továbbra is főünnepnek számít, illetve több metodista közösség is ünnepli egyháztörténeti és teológiai okok miatt. Ehhez az ünnephez kötődik a reformáció napja is. Luther Márton éppen azért, hogy olvashassák el és lássák, mindenszentek előestéjén függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 tételét. Az ökumenizmus erősödésével a felekezetek és egyházak közötti hagyományok megosztása egyre elterjedtebb jelenség.
Az egyes egyházakban A katolikusoknál A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep, a görögkatolikusoknál a húsvét utáni 8. és a pünkösdöt követő 1. vasárnap ünneplik. Ekklesziológiailag a diadalmas Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek közössége”A szentek közössége , katolikus.hu köti egybe a földön élő lelkekkel (küzdő egyház, Ecclesia militans) és a tisztítóhelyen szenvedőkkel (szenvedő egyház, Ecclesia patiens).Magyar katolikus lexikon, Mindenszentek ünnepe szócikk
center|bélyegkép|400px|A Genti oltár A bárány imádása című táblaképe.Én, János… ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott, a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal. Hangos szóval kiáltották: „Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és Báránynak!" (A jelenések könyve 9,7-10).
A katolikus egyházban a mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” Ún. parancsolt ünnep, vagyis kötelező ezen a napon szentmisén részt venni. Az egyház főünnepei és parancsolt ünnepei
A katolikus litániákban Szűz Mária egyik megszólítása: Mindenszentek Királynéja és a Szép Szeretet Anyja. Ezzel a megszólítással Máriának külön ünnepe van, május 31-e, ami a mindenszentek ünnep középkori dátumával egyezik meg.
A mindenszentek litániájaMindenszentek litániája , adorans.hu ősi könyörgő imádság, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett.
A keleti egyházban A keleti egyházban a 380-as kezdettől megemlékeztek az összes vértanúra, különböző dátumokon. A keleti katolikus egyházakban: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyházban a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik vasárnap utáni szombaton, a koptoknál pedig október 23-án.
Az ortodoxoknál Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap (görögül: Áγιων Πάντων, Agiōn Pantōn) a pünkösdöt követő első vasárnap.
Reformátusok, evangélikusok