A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.
A sztenderd nyelvváltozatok
A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A sztenderd nyelvváltozatok részletes ismertetését lásd a friuli, ladin, romans nyelvek szócikkeiben.)
Általános jellemzők A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.
A dialektusok összehasonlítása Gyakori szavak Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:
Magyar Romans dialektusok Friuli nyelv Latin sursilvan sutsilvan surmiran puter vallader grischun arany aur or or or or, aur, ar aur aur < AURUM kemény dir dir deir dür dür dir dûr < DURUS szem egl îl îgl ögl ögl egl voli < OCULUS könnyű lev leav lev liger leiv lev lizêr < LEVIS három treis tres treis trais trais trais trê < TRES hó neiv nev neiv naiv naiv naiv nêf < NIX (NIVE) kerék roda roda roda rouda rouda roda ruede < ROTA sajt caschiel caschiel caschiel chaschöl chaschöl chaschiel formadi < CASEOLUS (FORMATICUS) ház casa tgeasa tgesa chesa chasa chasa cjase < CASA kutya tgaun tgàn tgang chaun chan chaun cjan < CANIS láb comba tgomba tgomma chamma chomma chomma gjambe < GAMBA tyúk gaglina gagliegna gagligna gillina giallina giaglina gjaline < GALLINA macska gat giat giat giat giat giat gjat < CAT(T)US minden, egész tut tut tot tuot tuot tut dut < TOTUS alak, forma fuorma furma furma fuorma fuorma furma forme < FORMA én jeu jou ja eau eu jau jo < EGO (EO)
Számok A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, olasz, spanyol és latin nyelven:
Nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Friuli un, une doi, dôs trê cuatri cinc sîs siet vot nûf dîs Ladin un, na doi trei cater cinch sie set ot nef diesc Romans in, ina dus, duas trais quatter tschintg sis set otg nov diesch Francia un, une deux trois quatre cinq six sept huit neuf dix Olasz uno (un), una due tre quattro cinque sei sette otto nove dieci Spanyol uno (un), una dos tres cuatro cinco seis siete ocho nueve diez Latin UNUS, UNA DUO, DUAE (DUOS, DUAS) TRES QUATTUOR QUINQUE (CINQUE) SEX SEPTEM OCTO NOVEM DECEM
Források
Kapcsolódó szócikkek Friuli nyelv Ladin nyelv Romans nyelv Galloromán nyelvek Nyugati újlatin nyelvek Sursilvan nyelvjárás Sutsilvan nyelvjárás
További információk Ethnologue – a rétoromán dialektusok tudományos besorolása Ethnologue adatjelentés a friuli nyelvről Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről Ethnologue adatjelentés a romans nyelvről Omniglot – Romans ábécé és kiejtés
Kategória:Újlatin nyelvek