Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964. szeptember 26.) magyar építész. Egy régi, székesfehérvári építészcsalád sarja. Nagyapja, Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri városháza alkotója.
Munkássága Hübner Jenő és Eisele Emília fiaként született. Korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.
Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.
Szerényebb építészeti külsővel, Z alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.
Az 1930-as évek elején az új építészet követőihez csatlakozott. thumb|100 px|Berczel Gabriella, Hübner Tibor felesége Felesége Berczel Gabriella volt, Berczel Jenő kormányfőtanácsos és Havassy Jolán lánya, akivel 1931. június 6-án Budapesten kötött házasságot.
Fontosabb építészeti munkái A Magyar Nemzeti Bank – szombathelyi székháza (1929), – ceglédi székháza, – székesfehérvári székháza, – veszprémi székháza, – bajai székháza, – gyöngyösi székháza, – debreceni székháza (1933), – érsekújvári (Nové Zámky) székháza. bélyegkép|Nagy-Magyarország-emlékmű A Szabadság tér déli oldalának beépítésére 1930-ban hirdetett pályázaton az I. díjat kapta. A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű (1934). A nagykanizsai Törvényház-Igazságügyi palota (1936). Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest (társtervező Weichinger Károly, 1936). A dombóvári reálgimnázium. A Madách tér kötött homlokzatú épületei közül a volt OTI bérháza (Janáky Istvánnal, 1940). A volt Székesfővárosi Segítőalap székháza. A volt MAC margitszigeti sporttelep (1941). A táborhegyi elemi iskola (1942). A Tétényi úti kórház, ma: Szent Imre Kórház (1947-1949).
Lásd még Magyar építészet a 20. század első felében
Jegyzetek
Források Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - . Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - és Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928. Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973. Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.
Külső hivatkozások Mészáros József: A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű - Schless István emlékének
Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:Magyar építészek Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek