Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. március 7. – Budapest, 1906. augusztus 27.Halálesete bejegyezve Budapest III. ker. polgári akv. 575/1906. folyószám alatt.) író, újságíró. Eredeti családneve Köpe volt. Thury Lajos, Thury Erzsébet, Thury Zsuzsa apja. Bächer Iván dédapja.

Élete Elszegényedett erdélyi család gyermeke. Ujfalussi Köpe Lajos honvédszázados fia volt, akit tízéves korában veszített el, anyja Zudor Klára. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után vándorszínészként járta az országot, de ezen a pályán nem boldogult. Egyidejűleg újságíróskodott előbb Petelei István Kolozsvár című lapjánál, majd 1891 nyarán Budapesten, őszén Szegeden, s 1892 végén Pécsen. Pécsről Budapestre költözött. Laptudósítóként 2 évet töltött Németországban, főleg Münchenben (1893-1895). Ezalatt orosz és lengyel emigránsokkal került kapcsolatba és tagja lett az ottani magyar festők Hollósy Simon köré tömörült csoportjának. Budapestre visszatérve élete végéig újságíró; előbb a Pesti Napló, majd a Budapesti Napló, végül a Nap szerkesztőségében dolgozott. A magyar kritikai realizmus egyik jelentős képviselője; írásaiban az elnyomott néposztályok keserű hangja szólal meg. Mint színműíró feltűnést keltett a tisztikar valóságos életét bemutató Katonák című darabjával, melynek bemutatása ellen a hadsereg vezetősége minden erővel tiltakozott.

Látása régóta romlott, szemidegsorvadása volt. Köhögéséből pedig az orvosok arra következtettek: tüdővészes. Nem érte meg a teljes megvakulást. Harminchat éves korában megölte a tüdővész. A Nyugat csak két évvel később indult el, de a Nyugat prózaírói az egyik legfőbb előharcosukat tisztelték benne.

Felesége Marton Gizella volt, lánya Thury Erzsébet Regina Klára volt, aki 1918. december 8-án házasságot kötött Bächer Károly magánhivatalnokkal, Bächer Móric és Jonas Szidónia fiával.A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 600/1918. folyószám alatt.

Művei Regénymesék (1894) Tárcanovellák (1894) Bolondok (1897) Ulrich főhadnagy és egyéb történetek (1898) Katonák (1898) Urak és parasztok (1899) Online Asszonyok (1900) Egyszerű történetek (1901) Útravaló (1901) Kende Miklós végrendelete és egyéb történetek (1903) Elbeszélések (1906) Az ember, aki haza ballagott (1907) Thury Zoltán összes művei (1908)Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 (Online változat) I. kötet. Ketty és egyéb elbeszélések. (317 l.) II. kötet. Emberhalál és egyéb elbeszélések. (308 l.) III. kötet. A kapitány és egyéb elbeszélések. (317 l.) IV. kötet. A sorompó és egyéb elbeszélések. (350 l.) V. kötet. Színművek. (338 l.) VI. kötet. Színművek, apróságok. (348 l.) Előbb meg kell halni (1959) Thury Zoltán: Útravaló – Benedek Elek: Testamentum (2004)

Jegyzetek

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató Könyvek)

További információk Thury Zsuzsa: Kortársak nagy íróktól (Budapest, 1956) Rejtő István: A modern magyar novella úttörője (Irodalmi Újság, 1956. 35. sz.) Juhász Antal: Thury Zoltán a Szegedi Naplónál (Szeged, 1962) Rejtő István: Thury Zoltán (tanulmány, Budapest, 1963) [ Magyar életrajzi lexikon] [ A magyar irodalom arcképcsarnoka] Szerzői adatlapja a Molyon

Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Kolozsváriak Kategória:A Budapesti Napló vezetői, újságírói