Terecseny (korábbi nevén Terecsenypuszta) Boldogasszonyfához tartozó településrész Baranya vármegye Szigetvári járásában.

Fekvése Terecseny festői szépségű völgyben fekvő törpefalu Baranya és Somogy vármegye határán, a Zselicségben, a 67-es főúttól 1 km-re, ahonnan a 66 132-es számú bekötőúton érhető el. Közúton mért távolsága a legközelebbi falutól, Bőszénfától 3, Boldogasszonyfától 6, Szigetvártól és Kaposvártól pedig egyaránt kb. 20 km.

Története A település már egy 1183-as oklevélben szerepel Terecső néven, mint a vátyi székely ispánsághoz tartozó falu.Pakuts Károly: A szentlászlói „Búzakalász” mgtsz története 1949–1974. Pécs, 1975. 7. p. Feltételezhető, hogy egészen a török uralomig lakott volt, és a török hódítás idején vagy a felszabadító háborúk alatt néptelenedett el.Pakuts, 1975. 7. p. A 18. században már csak pusztaság. Lakóházak ekkor már nem voltak, viszont egy Aligvár nevű csárda épült a területen 1760 körül.Borsos Kinga (szerk.): Szigetvár és vidéke. Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás, Szigetvár, 2009. 43. p. A puszta ekkoriban a Batthyányak hatalmas kiterjedésű baranyai és somogyi uradalmainak részét képezte egészen 1856-ig, a birtok eladásáig, onnantól kezdve pedig a bécsi illetőségű Biedermann bankárcsalád volt e terület tulajdonosa.Pakuts, 1975. 8. p.

A 19. század második felében német ajkú zsellérekkel népesült be. A betelepülők jelentős része a szomszédos Németlukafapusztáról érkezett, miután ott megszűnt a Dunántúl egyik utolsó erdei üveghutája. Az összetartó, szorgalmas sváb közösség hamarosan virágzó kistelepülést hozott létre a pusztaságon.

Terecseny a 20. század első felében élte fénykorát. A századfordulóra épült meg a Kaposvár–Szigetvár vasútvonal, amelynek a falu egyik megállója lett.A Szigetvár–Kaposvár vasútvonalat 1900. november 8-án adták át. Megépítése óriási lehetőséget jelentett a Zselicség kis falvainak, így Terecsenynek is, hogy kitörjenek elszigeteltségükből. Bősze Sándor: Mezővárosból község, községből kisváros (1849–1914). In: Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László (szerk.): Szigetvár története. Szigetvár Város Önkormányzata, Szigetvár, 2006. 247–248. p. A falu ebben az időszakban volt a legnépesebb. Noha közigazgatásilag sohasem volt önálló – ekkoriban még Almamellékhez tartozott –, a század első négy évtizedében töretlenül fejlődött. 1930-ban 147 magyar és 99 sváb lakta.Borsos, 2009. 43. p. A harmincas években elemi iskolája és szatócsboltja is volt.

A II. világháborút és a földosztást követően a falu fejlődése megtorpant, a lakosságszám stagnált. 1950-ben az egész Szigetvári járással együtt Terecsenyt is átcsatolták Somogytól Baranya megyéhez.Borsos, 2009. 184. p. 1960-ban a településen is megalakult a termelőszövetkezet, »Petőfi« néven, de csak egy évig működött önállóan, majd beolvadt az almamelléki mgtsz-be.Pakuts, 1975. 45-47. p. 1970 körül megindult a lakosság elvándorlása, főleg a környékbeli városokba (Kaposvár, Szigetvár, Pécs). 1973-ban megszűnt az általános iskola. További nagy törést jelentett a helyi vasútvonal felszámolása 1976-ban, miáltal a terecsenyi állomás funkció nélkül maradt.Borsos, 2009. 19. p.

Napjainkban Terecsenynek 2001-ben 92 fő lakosa volt. A lakosságszám azóta tovább csökkent. Munkaalkalom a faluban gyakorlatilag nincs, csak a turizmusra építő vendéglátás kínál némi megélhetési lehetőséget.A település kedvelt állomása a bakancsos turistáknak, ugyanis a közelben (7 km-re) halad az Országos Kéktúra útvonala. A tiszta levegőjű, csendes környezet a külföldieket is vonzza: az utóbbi években hollandok és németek is vettek itt házat.

Látnivalók Harangláb 1894-ből II. világháborús hősök emlékkeresztje Pintér Árpád tanító emléktáblája az egykori iskola falán

Jegyzetek

Források Aligvártól Terecsenyig. In: Vargha Károly – Kis Dániel (szerk.): Régi regék Zrínyi földjén. Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006 (49–51. o.) Vonyóné Szabó Réka: A mi vidékünk – értékeink. Szigetvári Takarékszövetkezet, Szigetvár, 2003 (9., 14–15. o.)

További információk Boldogasszonyfa hivatalos honlapja (Hozzáférés: 2010. február 20.) A Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás weboldala (Hozzáférés: 2010. február 20.)

Kapcsolódó szócikkek Boldogasszonyfa Almamellék

Kategória:Településrészek